Dr Photon | 2009. szeptember 15. | 12:56:34

mkenczler | 2009. szeptember 14. | 16:14:45
Miert kell olyan, hogy az igazi? Az MS Office-nak is sok valtozata van, amennyire tudom, a Windows kulonbozo valtozatairol mar nem is beszelve. A lenzeg a kompatibilitas, nem az egyformasag. Mindenki raszokhat egy-egy valtozatra, aztan ha masik kerul a kezebe, az is hasonloan mukodik. Ezen felul, az allami hivatalok szamara mondjuk az MTA SZTAKi feladata volna, hogy eldontse, melyik valtozat legyen telepitve. Miert kell ebbol olyan nagy problemat csinalni? Latom a hirekben, hogy mar megvettek 24 milliardert az MS Office-t megint. Pont arra kell koltenunk a gazdasagi valsagban. Az ostobasag es a korrupcio miatti gatlastalan kozpenzszorast latja az ember, barhova nez. Jo, mondjuk, annyi eredmenye remelem lesz, hogy a jobboldal megkapja a remelhetoleg jelentosen 2/3 feletti aranyt a kovetkezo valasztasokon...

mkenczler | 2009. szeptember 14. | 16:14:45

Van az OpenOffice hazai népszerűsítésének egy másik problémája is, nevezetesen, hogy csak magyar OpenOffice-ból is van vagy 5-féle:
- az FSF.hu (GO-ooo)
- a Sun fejlesztő közösség által honosított
- a Novell - SuSE változat honosítása
- az Oxygen-Office honosítása
- a Multiráció EuroOffice (ez ugye fizetős)

Melyik is az "igazi"?! Mihelyt valaki át akar térni, megkérdezi tőle egy kicsit szakértőbb, hogy melyiket szeretnéd?
És mi a különbség? Kérem elmagyarázni 2000 karakterben... Meggyőzően, valamelyik érdekében...
Szóval nincs megkönnyítve még a fogadatlan prókátorok dolga sem.

Dr Photon | 2009. szeptember 14. | 11:04:31

Ezt az irast megintcsak a Microsoft erdekeit vedo lobbitevekenysegkent tudom csak ertekelni.

Az "IBM: Office mentes ovezet" cimu tegnapi cikkre irt valaszomat az alabbiakban mellekelem, mert ide is vonatkozik.

Megegyszer ismetlem, a Microsoft termekek felhasznalasat minden kulonosebb jajveszekeles nelkul megszuntettek az amerikai Department of Energy kutatointezetenek azon diviziojaban, ahol dolgozok, kb egy evvel ezelott. Ami jo az amerikai Department of Energy-nek, miert nem jo a magyar allamnak? Azert, mert igy a haverok nem kaphatjak meg a bejaratott modon a milliardokat? Akkor most dilemmaba fog esni a magyar allamigazgatas, hogy kit is utanozzon inkabb, a Fraunhofer Intezetet, vagy a Department of Energy divizioit az IBM-el es a Sun-nal meg sokakkal masokkal egyetemben? Nem lenne jobb elkezdeni onalloan gondolkodni? Esetleg kerjunk meg szakvelemenyt az IBM-tol, a Sun-tol, a CRAY-tol, a Toshiba-tol, a Xerox-tol, stb, meg meg egymillio mas cegtol, addig sem kell gondolkodni es a haverok meg zsebelhetnek egy ideig?

Ami a kompatibilitast illeti, azzal kapcsolatban nyilvanvalo, hogy ha ilyen problemak vannak, az annak az eredmenye, hogy a Microsoft nem adta at a teljes dokumentaciot es szabotalni igyekszik a konkurrencia terjedeset. Ami meg a magyar allamot illeti, eleve hulyeseg nem ingyenes formatumhoz kotott dokumentumokat hasznalni, pl adatbazisokban. Igy a vegtelen zsarolhatosag elott nyitnak kaput. A jovore nezve pedig sokkal jobb atterni az Open Office-ra es vallalni nehany formattalasbol szarmazo kellemetlenseget egy-ket eveig, mint meg tovabbi evekig adot fizetni a Microsoft-nak. Eleve, allami adatbazisokat csak egyszeru es ingyenes formatumokra volna szabadna felepiteni. Hogy ez nem igy tortent, az leginkabb amiatt van, hogy az allami szoftvereket nem egy allami kozponti szerv kesziti, nyilt forraskodu szoftverekre es formatumokra tamaszkodva, ez pedig megintcsak azert van igy, mert a haveri szoftver-buheraloknak igy tudnak allami penzt juttatni, amibol nyilvan a juttatoknak is csurran-cseppen jutalek.

Dr Photon | 2009. szeptember 14. | 00:13:16

Amerikai national lab-ben dolgozok, mar tobb mint 7 eve. Kb egy evvel ezelott abban a divizioban, ahol dolgozom, minimalisra korlatoztak a Microsoft termekek hasznalatat, teljesen attertek Linuxra. A tobbseg persze eddig is Linux-ot hasznalt, mert a Windows tudomanyos kutatasokban szinte egyaltalan nem elterjedt (gondolom stabilitasi, hatekonysagi okok miatt), de mostantol mar az irodai jellegu alkalmazasokban is csak megturt szerep jut a Windows-nak es a MS Office-nak, hisz teljesen ingyenes es megbizhatoan mukodo Linux-os programokat lehet hasznalni helyettuk. A magyar allamigazgatas is reg milliardokat takarithatna meg igy. Persze, mar elore latom, amint a 'haverok' cegei milliardokert vallajak el a Linux-ra valo atallast, megpedig olyan cegek, akik egyetemeken bukdacsolo szamitogep-buheralo 'haveri' barkacsolokbol allnak. Miert nem lehet az osszes allami szamitastechnikai feladatot az MTA SZTAKI-ra rabizni, igy allami intezethez folynanak be az allami penzek, folyamatosan egyenletes minosegellenorzes es allami szoftverfejlesztes volna lehetseges es valoszinuleg az adatbiztonsag is sokkal jobban volna kezelheto.
Hogy miert is nem lehetseges ez? Hat azert, mert abszolut sotet elmeju, muveletlen, nemzetkozileg tajekozatlan korrupt bunkok vezetik a magyar allamot, akiknek az allami szintu rendszerszervezes volna elvileg a feladata, anelkul, hogy a professzionalis rendszerszervezeshez igazabol konyitananak. Nem hasznalok csunyabb szavakat, mert meg kitorlik a kommentemet.

nemethl | 2009. szeptember 14. | 10:37:09

A PDF ISO szabvány 2008 óta (ISO/IEC 32000-1:2008), hibrid formában pedig tökéletesen szerkeszthető: az egyik legnépszerűbb, ingyenes OpenOffice.org-bővítmény, a Sun PDF Import Extension telepítése után az OpenOffice.org képes hibrid ODF-PDF állományok mentésére és olvasására. Az ilyen PDF állományok tartalmazzák az ODF forrást is, így miközben a PDF minden előnyével rendelkeznek (pontos megjelenítés és nyomtatás minden platformon az ingyenes Adobe Readerrel és más PDF-megjelenítő programokkal), megnyithatók és szerkeszthetők OpenOffice.org-gal!



Természetesen a tökéletes kompatibilitás még egyetlen egy irodai csomag különböző változatai között sem áll fenn (a legsúlyosabb, mikor egyáltalán nem nyitja meg a régi formátumú állományokat a program új változata). Az OpenOffice.org ilyen szempontból jobban áll, hiszen régóta foglalkozik a kompatibilitási problémákkal (többek között a Microsoft Office régebbi zárt, nem publikus fájlformátumaival) és elsők között vezette be a nagyobb kompatibilitást nyújtó XML-alapú állományformátumokat.



Az ismert kompatibilitási problémák miatt az OpenOffice.org jelenlegi marketingje a hangsúlyt arra fekteti, hogy az OpenOffice.org kiváló, könnyen kezelhető és szabadon használható szoftver: http://hu.openoffice.org/why/, amely nem mellékesen kiváló magyar honosítással is rendelkezik (fejlesztői blog: http://www.openoffice.hu/). Nemcsak érdekesség, hogy a magyar OpenOffice.org-fejlesztők, honosítók és forgalmazók jövőre Budapestre várják az OpenOffice.org fejlesztőit és felhasználóit az OpenOffice.org rendes évi nemzetközi konferenciájának megrendezésével.



Sajnos a formátum és a szoftver nem válik el a cikkben sem, mindez amiatt, mert jelenleg az Office Open XML-t jelenleg az MS Office, az ODF-et pedig az OpenOffice.org kezeli legjobban. A Microsoft Halloween dokumentumok alapján, amely az inkompatibilitás megőrzésében látja a szoftveróriás monopolhelyzetének megőrzését, a Microsofttól nem is várható az MS Office-ban elfogadható minőségű ODF kezelés, emiatt külső kiegészítő modulokra (mint az ingyenes Sun ODF plugin for Microsoft Office) vagy az OpenOffice.org használatára van szükség.

Még egy fontos szempont a formátumokhoz: a Microsoft és disztribútorainak évi 25-100 milliárd forint nagyságrendű állami támogatása súlyos teher az adófizetőknek. Nem véletlen, hogy nem csak az üzleti világban, hanem az állami szférában is egyre több helyen használnak szabad szoftvereket, már hazánkban is. A kompatibilitás (a szabad szoftver használta nyílt szabvánnyal) a lehető legjobb lesz, és a Microsoft még mindig adhatja ingyen a programjait az iskolásoknak. (Jelenleg több milliárd forintot fizet az állam csak az iskolások és tanáraik Microsoft szoftverhasználata után, de így sem kapják meg ingyen a Windows operációs rendszert, ami az „ingyen” programok használatához szükséges, sőt a többi programot sem, mert az iskola elvégzése vagy az elbocsátás után meg kell vásárolniuk a programokat, ha továbbra is használni szeretnék azokat. [Gondban is vagyok, hogy akkor most feleségem, miután állást nem tudtak neki biztosítani idén az egyetemen, de óraadóként teljes óraszámban tanít és tanársegédként szerepel a rendszerben, minek is számít.])