belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. február
12. vasárnap

'Magyarország húsz-harminc év múlva széteshet'

Az iskolai értékrend megerősítése nélkül Magyarország húsz-harminc év múlva szétesik – véli Csermely Péter, a Bölcsek Tanácsa tanulmányának oktatási fejezetét koordináló biokémikus, hálózatkutató, a hazai tehetséggondozás legaktívabb szervezője.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. január 29. |86 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

smicek61 | 2010. február 1. | 11:19:45

Nyomjátok a hülyeséget,de a lényeg elsikkad!EGy ország,hogy tud szétesni????
Szandzsákokra osztják,vagy mire?Bölcs a csávó,de még mindíg nemértem,hogy szétesik!Valaki mondja meg.....?(énekeltem)

jucus | 2010. január 31. | 19:24:30

moszkvicsszluszkulcs
A véleményem nem az IGAZI PEDAGÓGUS ellen irányul, személyes indulat nincs bennem még Ön ellen sem. Higgye el, hogy itt többedmagammal talán a véleményünkkel azt igyekeznénk megvilágítani, hogy nem a megerősítendő felsőoktatás felől kellene az oktatási problémákhoz közelíteni. Magam is végigjártam elég sok iskolát, egyetemmel együtt, felneveltem két gyereket és végigstresszeltem az iskolai éveiket. Ma újra élem az unokáimmal. DE: EGY KEZEMEN MEG TUDOM SZÁMOLNI AZ IGAZI PEDAGÓGUSOKAT, AKIKKEL EDDIG VOLT SZERENCSÉM TALÁLKOZNI. Van-e tanulság? Biztosan, de alapos személyiségi vizsgálatoknak kell megelőzniük a pedagógus pályára menőket, hogy ne hatalmi pozíciót is rejtő kenyérkereseti lehetőség legyen a pályára igyekvők előtt. Mert az ugye elég kevés indok, hogy máshová nem vették fel a felsőoktatásba.

innocent | 2010. január 31. | 16:36:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

innocent | 2010. január 31. | 16:17:47

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 31. | 15:46:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

jucus | 2010. január 31. | 14:57:46

Én viszont úgy gondolom, hogy semmit nem értettem félre, sem azok akik Önnel nem értettek egyet. TGM-el értek egyet, aki úgy gondolja, hogy a szociális egyenlőtlenségi helyzetekkel maximálisan visszaélve az adót többé-kevésbé sikerrel elkerülő középosztály a többiek rovására működteti sikerrel a saját érdekei szerint azt az elitoktatást, amit azért a többség adója finanszíroz a tűzközeli bennfetesek igen hatékony közreműködésével, akik képviselőjét immár az Ön személyében is tettenérhetünk. A módszerekről is volt kedves minket tájékoztatni. A sikerrel idomított gyermek vélt helyzeti előnyét az iskolai oktatással szeretné megőríztetni a többiek rovására. Egy hat év alatti gyermek agya szivacsként fogad be mindent amit a szülő akar. Mert kétségei sincsenek, hogy minek akar, vagy kell megfelelni. Nem ez az általános szint. Miért nem FIZET inkább az elitoktatásért? Vagy ez a könnyebb út? Az igazi oktatási reform az lenne, ha ezek a törekvések nem kaphatnának esélyt sem a többi gyerek rovására. Nem a gyerekeknek ajánlanám azt a Tajgetoszt....

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 31. | 12:38:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

corrado | 2010. január 30. | 19:45:01

moszkvicssluszkulcs
Remélem sok ilyen hithű elszánt "pedagógus" szorgoskodik még az országban h az rés legyen és ne erős bástya.És valósuljon meg a 2 magyarország átka.
Könyörgöm mit keres a politika az iskolában???
Páros lábbal azonnal kellene kirúgni minden olyan elmeháborodott "tanárt" aki behordja a politika mocskát meg a gyűlölködést a gyerekek közé.
A gyerek had maradjon már gyerek aki meg elmúlt 18-25 legyen már felnőtt..

Jonnie | 2010. január 30. | 12:02:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 30. | 11:53:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 30. | 11:36:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

baracskai | 2010. január 30. | 11:05:24

A tanárképző szakokra felvett egyetemi-és főiskolai hallgatók szakmai attűdjét vizsgáló kutatásokból egyértelműen kiderült, hogy ők a szakjukat, s majdani /esetleges/ szakmájukat azért választották, mert a középiskoláig érdeklődtek a választott szak /pl. történelem, kémia, sport, stb./ iránt, vonzotta őket a reménybeli viszonylag sok szabadidő, fizikailag kényelmesnek gondolták a tanítás iskolai körülményeit. Ugyanakkor míg a tanítást, mint pedagógiai módszert még éppen általuk vállalható tevékenységnek értékelték, addig a szocializálást, nevelést, kompenzálást, mint pedagógiai részfeladatokat elutasították! A gyermekek etikai-morális-érzelmi személyiségfejlesztését elutasították. Ez a vizsgálat 1975-ben volt! Változott valami azóta? Nem! A pedagógia pályákra jelentkezők pszichológiai alkalmasságvizsgálata teljesen tiltott, sőt olyan tabu, amellyel a nyílvános közbeszédben nem is szabad beszélni az e szempontból is farizeus pedagógus szakszervezetek, oktatási jogok biztosa miatt.

mizar | 2010. január 30. | 09:41:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. január 30. | 08:58:37

"moszkvicssluszkulcs | 2010. január 29. | 13:51:11

A fiam jövőre megy iskolába. 6 nyelven számol 10-ig, kb 50 mondókát/verset tud(ez most nem dicsekvés, csak a helyzet érzékeltetése),és lehet olyan osztálytársa jövőre, aki az elmúlt években a kukákat járta az anyjával. A tanító néni kihez igazodjon. Ha az aljához, akkor a gyerekek nagy része semmiféle új ismeretanyagot nem fog szerezni."

Az ilyen "pedagógusokat" kéne átnevelőtáborban kényszermunkával ellátni.

Az én gyerekeim 6 éves korukra folyékonyan beszéltek egy idegen nyelven, és tudtak olvasni (írni csak nagy betűvel), de én nem neveltem őket olyan bunkónak, hogy lenézzék szegényebb, vagy szerényebb képességű társaikat.

A pedagógusnak igenis hozzájuk kell igazodni, mert az nem okoz nehézséget a jobb képességűnek. A karavánnak is a leglassúbb tevéhez kell igazodni, és nem megoldás, hogy azt lelőjük, mert mindig lesz leglassúbb.

Hányingerem van tőled, és az ilyen pedagógusok megverése, ha nem is jogszerű, de emberileg teljesen érthető. Nekem is viszket a tenyerem.

volvo340 | 2010. január 30. | 01:52:35

nablaquadrat | 2010. január 30. | 01:04:07
"Írd le még néhány hazafias gondolatodat, csak bátran.
Állítom, hogy így két hét alatt sikerül 70 % fölé emelned az MSZP-t és az SZDSZ-t választók számát."
Áruld el már!
Miért csináljátok magatokat össze, ha valaki leírja, magyarnak szeretné nevelni, neveltetni, gyermekét!
Függetlenül attól, melyik nemzetiséghez tartozónak valja magát!
Bárki lehet jó magyar hazafi!


nablaquadrat | 2010. január 30. | 01:04:07

Kiegészítés "nablaquadrat | 2010. január 30. | 00:56:35"-höz.

Kedves Acces testvér,

Írd le még néhány hazafias gondolatodat, csak bátran.
Állítom, hogy így két hét alatt sikerül 70 % fölé emelned az MSZP-t és az SZDSZ-t választók számát.

nablaquadrat | 2010. január 30. | 00:56:35

@ acces | 2010. január 29. | 15:41:51

"Csak azok a tanárok kapjanak katedrát akik
a magyar hazafiasságra nevelnek már szinte az óvodás kor után."

Afféle jó, 1942, 1943, 1944-es levente-oktatókra gondolsz?
Hát csak "Kitartás!" Kedves Barátom, de arra számítsatok, hogy ehhez még másoknak is lesz egy két szava, és ezek a "mások" nagyon sokan lesznek.
Ennyire azért még nincs szüret! És szerintem nem is lesz - többé már soha, meg nem lesz itt újra "soha", arra is mérget vehetsz.

Cenzor Lendváról | 2010. január 30. | 00:51:51

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Cenzor Lendváról | 2010. január 30. | 00:48:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

zstoth75 | 2010. január 29. | 23:37:20

acces | 2010. január 29. | 15:41:51
Magyarul politikai alapon szelektálnád a tanárokat.

citic | 2010. január 29. | 23:05:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 29. | 22:52:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Embolon | 2010. január 29. | 22:45:22

Kedves Mind,
én örülni fogok ha végre valami változni fog. És szerintem nem kell mindenkit izomból integrálni. Példa az életből: Eddig Borsodi otthonunk egy nyugodt és békés város volt és remélem marad is. Mostanában egyre inkább kezdenek eltolódni az etnikai arányok itt is. először a környékbeli falvakból a gyermekeiknek minőségi oktatást akaró szülők hozták a gyerekeiket, majd néhány tisztes roma család. Most már jönnek mások is. Izomból integrálva, civilizációs mínium nélkül is. Fiam osztályába került új roma gyerek. Két hét alatt két mobiltelefont lopott. Jött még 3 testvére is az iskolába. Senki nem mer a gyerekek közül rájuk szólni. A család miatt a tanár se szeretne konfliktust. Tessék mondani - nem lehetne őket máshova integrálni.. Ebből csak az lesz hogy mindnki rasszista lesz, a tisztességes roma meg ezek miatt is kap. Mi meg költözzünk el?! Már megint?!
Tényleg szét is eshet Magyarország, mert a vidék egy része már nem élhető európai normákkal. Nem lakhat mindenki elit kerületben és nem járhat minden tehetséges, tanulni akaró gyerek magániskolába. Szerintem az oktatás és az iskola tiszteletét, az alapvető normákat kell helyreállítani és többféle szintet kell biztosítani, mert a példabeli jövevények nem a tanulásért járnak iskolába. Náluk már az is erény, ha nem rosszat tanulnak otthon. De az én fiam tanulna. - Ha hagynák.

nina13 | 2010. január 29. | 21:57:21

Hát duma az már van! Egyelőre ennyi. Na meg helyenként egy kis jó szándék.

atomi | 2010. január 29. | 21:26:16

Kezdődött ott, hogy megengedték a 6 osztályos gimnáziumot.
Most egy valamire való pedagógus éjt nappallá téve azon dolgozik, nehogy okos gyereket neveljen, mert akkor már a hetedik évfolyamon nem lesz tanuló a felső tagozaton. Ezt hívják ellenérdekeltségnek.
Ez az elit gimnáziumok "mazsolázásának" mellékhatása.

jucus | 2010. január 29. | 19:10:31

Ja és a KE úr által táltosoknak kinevezett bölcsek személye is zavar. Lehet, hogy csak az én tájékozatlanságom, de ez a Csermely Péter úr nem volt hírigazgató az MTV-nél, vagy a MR-nál, amikor a baloldali munkatársakat lapátra tették?
Egyébként a polihisztorok kora lejárt. Miért nem folyik műhelymunka a jövőt érintő kérdésekben?
Vagy ez lesz a jövő és más vélemények hangot sem kaphatnak? Sötét jövő. Isten óvja a családomat.

jucus | 2010. január 29. | 19:04:15

moszkvicssluszkulcs
Az iskolában nincs helye sem a politikának, sem a rasszizmusnak. Ön a gyermeke részére pusztán a pedagógus diplomájától vár előnyöket és kiemelt, PROTEKCIÓS elbírálást. Remélem, a diplomás értelmiségnek csak az elenyésző kisebbségéhez tartozik. Magam többdiplomás közgazdászként sem hiszem, hogy az unokáimnak a személyem miatt kellene jobb jegyet, vagy értékelést kapnia. De azt igenis elvárom, hogy a nagyon nyitott, kedves unokáimból egy tanerőnek álcázott pszichopata se csinálhasson szorongó, gyomorideges, tanulási nehézségekkel /ami egyébként a pedagóg alkalmatlanságát tükrözi/ stresszelő nebulót. A gyerek nem fontos a mai iskolának. Versenyló, aki az őt tanítók rivalizálási céljainak kiszolgáltatott. " Ki tud egy osztályt első osztály decemberre megtanítani olvasni? Számolni 20-ig, 100ig stb. " Nem ismerős ez Önnek? A gyerekek között a kialakuló konfliktusokat nem is veszik észre, vagy az a gyerek szorul, aki visszaüt. Nem biztos, hogy a gyerek otthonról viszi az agressziót. A tehetetlenség a tanítói hatalommal, és a liblingekkel szemben. Látok amit látok a saját unokáim iskolájában.

innocent | 2010. január 29. | 18:21:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

komszomol | 2010. január 29. | 18:17:58

Ja! Persze töri érettségiről beszéltem. Matekból még nem jön be, de jövőre már valszeg.

komszomol | 2010. január 29. | 18:15:50

"acces | 2010. január 29. | 15:41:51

Végre egy a magyar történelmi múlt alapjain nyugvó nem liberális elvű,
de az európai értékrendet is magába foglaló oktatási szisztéma bevezetése
elengedhetelenül szükséges. Csak azok a tanárok kapjanak katedrát akik
a magyar hazafiasságra nevelnek már szinte az óvodás kor után."

Nekem egy tanár ne a maga által vallott - esetleg idegengyűlölő, történelemhamisító - hazafiasságra neveljen, hanem írni, olvasni, és a tudás szeretetére.

Az egyik gyerekem érettségijén jószerével csak azt a két-három kulcsszót kellett kimondani, amire a jobber tanár élvezett, aztán meg is volt az ötös. Fúj! (Persze nem voltunk hülyék, csupa elvhűségből mást mondani.)

komszomol | 2010. január 29. | 18:11:29

"acse | 2010. január 29. | 12:09:44

Tanári pályára készülő, elsőéves egyetemista vagyok.
Nem azért, mert a közel maximális pontszámommal nem
vettek fel máshova.Szerencsésnek mondhatom magam, mert
az eddigi tanulmányaim során találkoztam három igazi
pedagógussal.Egyikük sem az elmúlt húsz évben végzett."

Igen! Tehát olyasvalaki is megerősíti, hogy az előző rendszer oktatási elvei és pedagógusai jobbak voltak, aki nem is élt abban a rendszerben, de képes figyelni és értelmezni a tapasztalatait.

Jager László | 2010. január 29. | 18:10:12

Trabant 000
MESE HABBAL!!!
J.L.

volvo340 | 2010. január 29. | 16:11:15

Folytatás.
: Olyan országot építünk magunknak, hol biztosítva van, erős Állami garanciákkal, a HAZAI magánvállalkozások, mind a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az ipar, mind a tudományok, az oktatás és a kultúra terén! Egymást segítő koncepciókkal, igény szerinti besorolással! A stratégiai ágazatok, állami kezelése mellett!
Kedves Csermely Péter.
Úgy vélem, az Ön, és a Bölcsek Tanácsa, segítségével, mindenki jobban jár, ha az országépítése, fejlesztése, mint cél, határozzák meg, milyen szisztéma szükséges, az adott távlati célok eléréséhez! Nem hiszem, hogy nem vállalnák!

volvo340 | 2010. január 29. | 16:09:51

Az iskolai értékrend megerősítése nélkül Magyarország húsz-harminc év múlva szétesik – véli Csermely Péter, a Bölcsek Tanácsa tanulmányának oktatási fejezetét koordináló biokémikus, hálózatkutató, a hazai tehetséggondozás legaktívabb szervezője.
Ijesztő, egyben elgondolkoztató gondolat. Alapos, igen míves gondolatok, már ami, az oktatás egészét érinti!
Szinte hibátlan!
És mégis, van benne hiba, mert az egész munkából hiányzik a legfontosabb!
Merre induljon el az ORSZÁGUNK!
Gazdasági, társadalmi, út kijelölése nélkül, nincs alternatíva!
A jelenlegi állapot szerint, ami az országunk sorsát, meghatározó tendenciát illeti, nem kedvező, az oktatás egészére! Mert, a liberálisok ajánlása szerint, nincs szükség az erős államra!
A magánosított gazdaság, gondoskodjon magáról minden szinten! Napjainkban ezt a jelenséget érzékeljük! Sajnos, hozzá kell tenni, a magánosítást, döntő többséggel, a beengedett külföldiekkel oldották meg, a hazai gazdasági tényezők rovására!
Az állam szerepe, szinte csak protokolláris szinten jelenne meg!
Sorsdöntő az országunk számára, hogy mi lesz a meghatározó cél!
1: Marad a LIBERÁLIS szemlélet, és teljesen átadjuk a magán erők kezébe sorsunkat! Az eredmény nem kétséges, ebben az esetben, nincs szükség sok, iskolára, középiskolára, egyetemre, orvosra, kórházra,…stb! Kérdés? Hányan válnak”feleslegessé” ez esetben!
2: Olyan országot építünk magunknak, hol biztosítva van, erős Állami garanciákkal, a HAZAI magánvállalkozások, mind a mezőgazdaság,

catoo | 2010. január 29. | 16:04:32

macskajancsi | 2010. január 29. | 13:13:31

Tudod Magyarorszagon es magyar nyelvteruleten hasznalnak csak magyar betukeszletet a szamitogepeken. Nemetorszagban nemetet, Kinaban "kinait", Franciao-ban franciat stb...
Okosember szerintem igy is eltudja olvasni nehezsegek nelkul.

Amugy korabbiakban pont amirol irtam, azt tamasztod ala:
Az oktatas eljutott arra a szintre, hogy az emberek kepzettsege es felvilagosultsaga egyre kevesbe "versenykepes", sajnos. Fogalmuk sincsen az orszag hatarain kivuli vilagrol.
Ezert szajkoznak butabbnal-butabb dolgokat atgondolatlanul, a politikai erok szajaizenek megfeleloen.

/Szoval: kulfoldrol irok, nem magyar geprol. Ilyan helyrol, ahol senki nem hasznal magyar gepet. Remelem ez segitett. /


agata519 | 2010. január 29. | 15:59:43

1972-es interjúban Szentgyörgyi Albert a következőt mondta: Az oktatási rendszer már az én időmben is szecskával tömte tele a fejeket... Véleménye szerint az adathalmazok bebiflázása teljesen felesleges dolgokkal tölti a fejeket. És mi történt az elmúlt évtizedek alatt? Semmi! Ill. valami: Még több anyagot, adathalmazt bifláztatnak. Lányomnak 11 évvel ezelőtt 3. gimiben hetente 2x volt 8 órája. Jelzem, egyetemi diplomás lett. Tanítani szeretett volna, de pályaelhagyó lett. Az iskolák ugyanis előszeretettel alkalmaznak kezdő tanárokat 10 hónapra (bár valahol azt hallottam, hogy ez elvileg tilos), aztán nyáron nem, majd újra kezdőket alkalmaznak ősztől. A megszorításoknak köszönhető ez, és az is, hogy a 40 éves, reál szakos tanár unokahúgom munkanélküli (miután évekig ingázott a lakóhelyétől 40 km-re levő iskolába, hajnalban kelt stb., azt az iskolát bezárták), mert ő már túl sokba kerül az iskolaigazgatók szerint (nem igaz, hogy kevés a reál szakos tanár, ha nem alkalmazzák). Az nem számít, hogy gyakorlottan valószínűleg magasabb szintű oktatást biztosítana a diákoknak.
Sok a tennivaló az oktatás terén, elsősorban tanrend reformra van szükség, hogy a gyerekek fejét ne túl sok anyaggal és adathalmazzal tömjék, hogy érdekessé tegyék a tananyagot.......

acces | 2010. január 29. | 15:41:51

Végre egy a magyar történelmi múlt alapjain nyugvó nem liberális elvű,
de az európai értékrendet is magába foglaló oktatási szisztéma bevezetése
elengedhetelenül szükséges. Csak azok a tanárok kapjanak katedrát akik
a magyar hazafiasságra nevelnek már szinte az óvodás kor után.

talpas | 2010. január 29. | 14:57:58

Az oktatás rendbetétele pedig azért fontos, mert enélkül a speciális felsőfokú képzések a levegőben lógnának.

talpas | 2010. január 29. | 14:57:39

Kedves tyutyuka!
Én momentán nem szoktam Friderikuszt nézni, lehet hogy az általad állítottak igazak.(nekem ezzel ellentétes tapasztalatom van róla)
Az interjúhoz, a problémákhoz azonban semmi köze.
Légyszíves ne offolj!
A problémák léteznek, az ötleteik nem rosszak.

kékestető | 2010. január 29. | 14:53:14

Egyetértek a cikkben megfogalmazottakkal.
Kíváncsian várom a részleteket. S a másik területekkel kapcsolatban is.
Érdemes lenne e dolgokat mélyebben átgondolni. De valószínű, hogy ebben az esetben is a legnehezebb az elképzeléseket végig vinni. Hogy ehhez van e erő, s megfelelő társadalmi akarat. Na persze a politikai szándék mellett.
Más: a megfelelő értékek oktatási rendszerbe viteléhez nyilván elengedhetetlen a megfelelő társadalmi környezet kialakítása. Ez viszont óhatatlanul veszi pl. a (kereskedelmi) média szabályozását. Legalább el kéne érni, hogy a kereskedelmi médiák "színvonala" a 97-98-as szintre emelkedjen. Nem mondom, már akkor is csili-vilik, felszínesek voltak, de arra még rá lehetett mondani, hogy ez a szorakoztatás, még a butuska latin-amerikai sorozatokkal együtt is. Most meg árad belőlük a primitív prosztóság.
kéne érni

lacus48 | 2010. január 29. | 14:32:09

A feleségem kijárt mint óraadó a szomszéd kis faluba tanítani.
Volt egy kis cigány lány aki szín ötös tanuló volt. Az osztályok kis létszámúak voltak, a tanárok ismerték a szülőket és viszont. Megszüntették a kis iskola felső tagozatát, a gyerekek bementek a körzeti nagy iskolába.
A szín ötös tanuló cigánylány jelentősen lerontotta a jegyeit, mondhatni elkallódott. Ide vezet a falusi kisiskolák megszüntetése.

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 29. | 14:26:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Wormie | 2010. január 29. | 14:20:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Wormie | 2010. január 29. | 14:19:36

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Suttogó | 2010. január 29. | 14:15:59

"Magyarország húsz-harminc év múlva széteshet"

Hol élsz EMBER már húsz éve szétesett az egész amit anyáink apáink építettek!
Azóta ülünk és várjuk a csodát a rendes kedves nyugati barátoktól csak amit kaptunk eddig azt bő nyállal bevehettük.

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 29. | 13:51:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Nantal | 2010. január 29. | 13:30:44

...hmm...!!!

...gratulálok a cikkért és a koncepciót megalkotóknak is, rengeteg STRATÉGIAILAG megfontolt, - jó irányú -, javaslat található benne...!

jucus | 2010. január 29. | 13:26:22

moszkvicssluszkulcs

Úgy látom, kifelejtette a nádpálcát és a körmöst, amit ha jól értelmezem, a szülőknek is kiosztana. Az integráció ellentéte a szegregáció. Kiket szegregálna? Gondolom, a romák, az antiszociálisnak minősített gyerekek. a szegények stb.. Nekik mit szán? A Tajgetoszt ?

talpas | 2010. január 29. | 13:21:45

Azért azt megjegyezném, hogy az interjú címe kicsit bulvárosra sikeredett.
ráadásul az interjú első sora sokkal inkább visszaadta volna a tartalmat:
" A nevelés-oktatás rendszerét alapjaitól teljességében újjá kell építeni "
Sajnos ilyen címadással a balos-libsi emberek zsebében automatikusan kinyílik a bicska.
Csak remélni tudom, hogy nem ez volt a cél.

moszkvicssluszkulcs | 2010. január 29. | 13:21:12

Moderálási alapelvek- komment törölve -

macskajancsi | 2010. január 29. | 13:13:31

catoo | 2010. január 29. | 12:51:50

küldjek egy klaviatúrát ?

jucus | 2010. január 29. | 13:10:18

Jó lenne, ha a gyerek is fontos lenne. Tessék megnézni az általános iskola alsó tagozatos tankönyveit. A gyerekek részére általános iskola alsó 4 évében a BIZTOS!!! OLVASÁS, ÍRÁS, SZÁMOLÁS, ELEMI MATEMATIKAI MŰVELETEK elsajátítását kellene csak elvégeztetni. Erre lehetne tovább építkezni. Sajnos ez nem így van. Olyan túlzott iformáció özön éri őket, ami folyamatos stresszhelyzetet okoz. 20 év múlva a jelenlegi kisiskolás korosztály lép felnőttkorba. Minden késlekedés az ő esélyeiket veszi el. A mai tanrend csak egyre jó, nem csak az iskolát, de a tanulást és tudást is megutáltatják velük az alkalmatlan "tanerők", mert pedagógus kevés van köztük. Az érdeklődés felkeltése helyett könnyen rásütik a gyerekre az antiszociális bélyeget. Mi ezzel a problémával is küszködünk.

macskajancsi | 2010. január 29. | 13:09:35

catoo | 2010. január 29. | 12:51:50

csak azt nem értem, hogy aki ilyen piszok jól ismeri Magyarországot, az miért nem magyar ékezetekkel ír ? (...)

catoo | 2010. január 29. | 12:51:50

Sajnos mar most ket reszre bomlott Magyarorszag!...

De ami a legnagyobb baj, rohamos sullyedunk a tudatlansag es kiszolgaltatottsag mocsaraba.
Ez nem a jovo, ez a jelen.

A tudasnak erteke nincs. A tudas megszerzesenek lehetoseget pedig egyre nehezebbe teszik. Ezen azt ertem, hogy az oktatas szinvonala irgalmatlan nagy tempoban romlik.

Egy orszag jovoje 3 nagy stabil pilleren all. Csalad, Oktatas, Egeszsegugy.
Magyarorszagnak mar se jelene se jovoje nincs, mert ezt a harom pillert rombolja szuntelenul a mindenkori kormanyzas.
- Nem szuletik eleg gyerek, mert a csaladosok helyzete kritikan aluli.
- A megszuletet gyerek nem kap megfelelo oktatast. Igy nemzetkozi szinten nem allja meg a helyet.
- Rossz egeszseguggyel hamar es koran hallnak meg a meg munkakepes emberek.

Ami Magyarorszagon tortenik, az az orszag kiszolgaltatottsagat noveli mas orszagokkal szemben.
Masok rabszolgai vagyunk es leszunk. Nem mi fogjuk adni a munkat masoknak, hanem mi kuncsorgunk erte es onfeledten tapsikolunk, amikor egy multi beteszi a labat hozzank es bogunk ha elmegy vagy rajovunk, hogy nem szeretetbol van orszagunkban.

Nincs asvanyunk, nincs energiahordozunk eleg. Csak megfelelo szintu tudasunk lehetne, de mar lassan az sincs.

Ez a valosag.


/Egy idegenben elo magyar velemenye/

Hopkins | 2010. január 29. | 12:39:16

Köszönet a nol-nak, hogy itt az interjút egész terjedelmében közölte!!
Jó kérdések, érdekes válaszok. Kellemes érzés volt, hogy a Népszabadság képes igényesen hozzányúlni a mai magyar társadalom égető gondjaihoz.
Talán a szerkesztőségben is érdekes lehet látni, hogy az igényes munka a szokásosnál igényesebb vitát vált ki.

Szintén köszönet a lap 2. és 3. oldalán közölt cikkekért.

acse | 2010. január 29. | 12:09:44

Tanári pályára készülő, elsőéves egyetemista vagyok.
Nem azért, mert a közel maximális pontszámommal nem
vettek fel máshova.Szerencsésnek mondhatom magam, mert
az eddigi tanulmányaim során találkoztam három igazi
pedagógussal.Egyikük sem az elmúlt húsz évben végzett.
Frissek az élményeim és ezért merek kommentelni:
Középosztálybeli családból származom és középosztálybeli
osztálytársaim voltak. Amit láttam: a gyerek tökéletes,
a tanár semmi és senki.Tisztelet a tanárokkal szemben semmi.
Tanár-szülő együttműködés nulla.Csak a jegy számít,és ez
egyszerűbb csalással.Ennek következménye : küszködés, kibukás
már az alapképzés első félévében, mivel nincs valódi tudás.

A tanárképzést az elitképzések közé kell emelni.Amíg nem az igazán
elhivatottak és szakmailag legjobban képzettek válnak pedagógusokká,
addig nincs esély a javulásra.Felelősségük van az értékek átadásában
is, de a nevelés nem hárítható csak az iskolára.

A bolognai rendszer hatékonyságát nem nekem kell megítélnem, bár én
nem látom rossznak, de az biztos, hogy a Bölcsek Tanácsa megérdemli
a tiszteletet és az elismerést.Már csak azért is, mert őszintén
feltárja a problémákat.Tisztelt kommentelők! Ha egy kicsit több
tisztelettel adóznának azért, akik tenni akarnak valamit, akkor lehet,
hogy előrébb jutnánk.

Walden | 2010. január 29. | 11:57:28

"komszomol | 2010. január 29. | 11:11:45

Helyesen látod! A szocializmus szinte minden részletében jobb volt a NÉP számára, mint a kapitalizmus. A népellenes erők persze jobban szeretnek ebben a rendszerben dagonyázni."

Arról nyugodtan meg is feledkezhetsz a szocializmus apoteózisában, hogy az egy kilátástalan, szürke és lebutított rendszer volt, amely végül saját dugájába dőlt. A kádári "szocializmus" nevetséges és természetellenes képződmény volt, amely kétségbeesve kereste a kiutat a reformra, de folyton meghátrált előtte (ebben a tekintetben hasonlít a maira).
Az oktatási rendszer lehetett jó (néhány marxista-leninista, illetve szovjetbarát szeméttől eltekintve), de a rendszer halálra volt ítélve. Kár ezt tagadni, kár úgy tekinteni rá, mint a létező világok legjobbikára. Sok tekintetben anal a rendszernek a levét isszuk mai is.

foci141 | 2010. január 29. | 11:53:28

Tipikus magyar mentalitás.

Valaki megpróbálja egy tárgykörben a probléma okát felderíteni, és a megoldás lehetőségére rávilágítani.

erre vitatják a politikai nézetét, és a családapák nevében kikérik maguknak, hogy ők igenis jó szülők.

Nos ezek felől semmi kétségem!!!

Ami tény 10-12 éves gyereknek fogalma sincs, hogy mi a békaügetés és a nyuszi között. 7-8 évesen képtelen 10 percig egy dologra figyelni.

Kedves elvtársak! Hogy más példát ne hozzak, ezek a parányi gyerkőcök fogják fizetni a nyugdíjatokat.

Ja a szülészeten 10-ből 8 kismama dohányzik!

Ha megengedik kimondom, baj van, nagyon nagy. Ideje lenne foglalkozni vele!!!!

Elvtársi üdvözlettel!

saman | 2010. január 29. | 11:43:01

Teljesen egyetértek azzal, hogy a délutáni oktatás és a közösségi tevékenységek fokozását kulcsfontosságú ügynek tekintsük. Azzal is egyet tudok érteni, hogy a számos ponton, értékelés, tehetséggondozás vagy akár a szabadidős tevékenységek szervezése területén legyen tudásintenzív tartalma a fejlesztéseknek.
Több nemzetközi kultúra összehasonlító vizsgálat mutatja, hogy mekkora csődtömeget kellene kezelni. A Globe - Hoffstede kutatások szerint mi vagyun kaz egyik leg kudarcfélőbb nép, az individualizmus - kollektivizmus skálán a 2. leg individualistábbak, nagy a bizonytalanságtűrésünk, alacsony a humánorientációnk.
Szociális szempontból is fontos lenne az iskola teljes megújulásába befektetni. A gyermekek oldaláról nézve tömeges a szegénység. Ekkora volumenű szegénységi kultúrával a pedagógusok a hagyományos eszközeikkel nem tudnak megbírkózni. EZt mint volt iskolai gyermekvédelmis mondom.

talpas | 2010. január 29. | 11:38:08

Tyutyunak:
Én csak azt tudom, hogy egy konkrét vidéki gimnáziumba örömmel, ingyen és bérmentve ment előadást tartani a hálózatokról.
Egyébként bíráld csak, ha a lelkednek ez esik jól...
(és nézd a Fridit)

smicek61 | 2010. január 29. | 11:36:33

Mi az,hogy egy ország szétesik?Ócskavas telepre viszik,vagy mi a tköm?Ezek az önjelölt "bölcsek",különösen a norvég csaj,ugyan olyanok,mint anno a senki által meg nemválasztott Tölgyesi,aki szépen megmelózta az alkotmányt,meg a ke-t!

komszomol | 2010. január 29. | 11:11:45

"Gaspar | 2010. január 29. | 08:42:39

Összefoglalásul: sikrült lerombolni azt, ami a Kádár rendszerben megvolt és jól működött, ahol a félanalfabéta vagy betanított munkás szülők gyerekei is esélyt kaptak (személyesen ismerek több olyan kiváló szakember, aki a mai oktatási rendszerben legfeljebb az árufeltöltő pozícióig jutna el), az iskola képes volt tudást átadni és közösséget szervezni a mainál jóval népesebb, 35-40-es létszám"

Helyesen látod! A szocializmus szinte minden részletében jobb volt a NÉP számára, mint a kapitalizmus. A népellenes erők persze jobban szeretnek ebben a rendszerben dagonyázni.

komszomol | 2010. január 29. | 11:08:03

"Egy ilyen rendszer azonban nem működne jól a jelenlegi bolognai-típusú képzésben, ezért vissza kell állítani a kétszakos, öt + gyakorlati éves képzést."

Már mióta ezt pofázom! Sőt, a szocialista oktatásrendszert egyáltalán nem kellett volna tönkretenni.

Meg a szocialista gazdasági rendszert sem. Azóta sem sikerült egyetlen releváns mutató szerint sem elérni az akkori színvonalat.

Wormie | 2010. január 29. | 10:47:13

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tyutyuka | 2010. január 29. | 10:46:47

talpas:

Mindig elfelejtem, hogy a jobboldalon feltűnőket még gondolatban sem lehet bírálni. Köszönet az emlékeztetésért.

corrado | 2010. január 29. | 10:44:39

libertyMUC
Pontosan mutatod be a délelőtti épités délutáni rombolását.
Tudom h ezt nehéz tudomásul venni--főleg a volt rossztanulóknak--hogy a nevelés oktatás szintje minősége alapvetően határozza meg a társadalmat összetartó értékeket.
1 ilyen rendszerből kikerülő szülő nem kérdőjelezné meg a tanár munkáját elhivatottságát és nem zavarna be a saját gyereke fejébe mert tudná h neki mint szülőnek is érdeke a az iskolából hozott értékek erősitése.

Na pontosan ezért van szükség sűrgősen megtenni ezeket a megfogalmazott feladatokat h senkinek ne az "én ezt is jobban tudom" zsigeri reflexe ugorjon elő azonnal hanem legalább 1 kis időt szánjon az olvasottak átgondolására.
Már CSAK az megérné.A többiről nem is beszélve.

700ZC | 2010. január 29. | 10:19:03

a minőségi javulás igényével csak egyetérteni lehet, de e mellett a szakmunkásképzés presztízsét is helyre kellene állítani - és ez már nem csak oktatási kérdés.

libertyMUC | 2010. január 29. | 10:16:41

"Amit ezekben az iskolákban a pedagógus délelőtt felépít, azt az otthoni környezet délután vagy a szünidőben lerombolja."

Ez a megjegyzés abból indul ki, hogy az iskola az etalon, a szülök meg hülyék és se nevelni, se konstruktívan az iskolával együttmüködni nem tudnak. Ez egy olcsó, és tipikusan öntelt pedagógusi vélemény, és mit családapa, kikérem magamnak. Tapasztalatom szerint a dolog fordítva is igaz - függöen a pedagógusoktól: sajnos van olyan pedagógus aki a gyerekeket, az iskolai közösséget rombolja. Gondoljunk csak esztergomra… A tanár, a pedagógus sem tökéletes. Itt egy pedagógus-szülö együttmüködésre van szükség, nem konfliktusra, meg felülröl lenézésre. Attól, hogy egy szülö nem tanult föiskolán/egyetemen pedagógiát, attól még jó és szeretö szülö lehet. Ezt talán egy "bölcs" is felfoghatná. (bár aki önmagát bölcsnek nevez(tet)i az már eleve gyanús…

"Az iskolai értékrend megerősítése nélkül Magyarország húsz-harminc év múlva egyszerűen szétesik"

Miért esne már szét magyarország? Ès hová, mivé esne szét? (és ha igen, akkor nem esett-e már amúgy is szanaszét?) Ez megint csak egy olyan revolverlapos duma, amit a nol ráadásul szalagcímmé is tesz. Ajaj. Bulvárosodunk?
Ami meg az "iskolai értékrendet" illeti. Kicsit túlzásnak tartomaz értékrendet egyedül az oktatás nyakába varrni. És az sem világos melyik értékrendröl beszélünk az iskolában. Világnézeti? Vallási? És ha lefekszik az oktatás pl a nemzetieskedö náciknak akkor ezt a szemetet tanulják majd a gyerek

700ZC | 2010. január 29. | 10:16:05

a viccet félretéve egy alábbi kommenthez: miért van az, hogy a városi gyerekeknek nem gond, ha naponta 20-300 percet tömegközlekednek az iskoláig, a falusiak meg fellázadnak, ha ingyen busz viszi őket a 15 percre lévő szomszéd faluba?

700ZC | 2010. január 29. | 10:14:26

Magyarország már szétesett...

miriamele | 2010. január 29. | 10:12:52

Pakesz
Mind a kettőn, és az olyanon is, ahol kívülről úgy látszik, minden rendben van.

pakesz | 2010. január 29. | 09:58:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

pakesz | 2010. január 29. | 09:50:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

talpas | 2010. január 29. | 09:50:11

Kedves tyutyuka!
Én momentán nem szoktam Friderikuszt nézni, lehet hogy az általad állítottak igazak.(nekem ezzel ellentétes tapasztalatom van róla)
Az interjúhoz, a problémákhoz azonban semmi köze.
Légyszíves ne offolj!
A problémák léteznek, az ötleteik nem rosszak.

pakesz | 2010. január 29. | 09:47:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tyutyuka | 2010. január 29. | 09:30:17

Csermely Péterről nekem már csak az a kép marad meg, amikor pár éve Friderikusznál azon siránkozott, hogy nem lehet megélni havi 400.000 Ft-ból + az egyéb juttatásokból, összesen kb. 600-700 ezer Ft-ból.

Aki ennyi pénzt nem bírt beosztani havonta a 2000-es években, az inkább ne adjon tanácsot senkinek.

miriamele | 2010. január 29. | 09:26:02

Sajnos vidéken (de lehet hogy máshol is) az a jó tanár, aki
1. a megfelelő politikai oldalon áll.
2. valakinek a valakije.
3. nem vitatja a nálánál okosabbak (polgármester, igazgató, helyi fontos ember és az ő rokonaik/ismerőseik/haverjaik) véleményét.
A számozás nem sorrend, viszont a gyerekek érdeke közelébe sem kerül az értékelésnek. Örüljön az a büdös kölök, hogy melegben ülhet.

talpas | 2010. január 29. | 09:06:40

Az oktatás rendbetétele pedig azért fontos, mert enélkül a speciális felsőfokú képzések a levegőben lógnának.

talpas | 2010. január 29. | 09:03:36

Konkrétan Csermelyről nem igaz, hogy csak felkérésre foglalkozik az oktatás kérdéseivel. (A tehetséggondozás általános iskolától-egyetemig a kezében fut össze)

Koivu | 2010. január 29. | 09:00:54

Kedves Dora,
a link fabatkat sem ert es mivel on az ujsagiro, talan onnek kellene egy tisztesseges linket betennie az on altal lehozott cikbe.
Varom ennek feltuneset
tisztelettel

papirszobrasz | 2010. január 29. | 08:48:18

Kicsit szkeptikus vagyok olyankor, amikor vén konzervatív fazonok akarnak valamit megújítani, de ez most aránylag tűrhetőre sikeredett (azzal együtt, hogy még mindig roppant kevés). Persze, nem lehet sokat várni azoktól, akik saját kis világukkal vannak elfoglalva, s az oktatás kédéseiről csak felkérésre gondolkoznak. Új irányt kell szabni a magyar oktatásnak, középpontjába a gondolkozás, alkotóképesség, vállalkozó szellem fejlesztését kell állítani, ennek megfelelően kell átalakítani, racionalizálni, aktualizálni a tananyagot egységes egészként kezelve a közoktatást és a felsőoktatást. Csak ez biztosíthatja az ország fejlődését.

Gaspar | 2010. január 29. | 08:42:39

Végre egy értelmes, átfogó cikk.
Amelyből kiderül, hogy megszűnt az iskolák szakfelügyeleti rendszeri, amagyrán az amúgy sem túl jó színvonalú tanárok munkáját az égadta egy világon senki nem ellenőrzi, új ötletként merül fel az évtizedekig létezett egyésznapos iskola (napközi, iskolaotthon), és ezek szerint megszűntek a szakkörök is. Remek helyzetjelentés.

Ehelyett lett egy alacsony színvonalú, motiválatlan tanárokkal, rossz és unalmas tankönyvekből magoltató, a gimnáziumi felvételire úgymond felkészítő általános iskola, amely nem vesz tudomást arról, hogy az egyete mi felvételi időközben megszűnt.
És ponosan, ahogyan a cikkben szerepel, a hátrányos helyzetből induló gyerekeknek esélyük sincs arra, hogy valaha feljebb lépjenek szüleik szintjéről. Mert hogy is lehetne ezt megvalósítani motiválatlan és megújulásra képtelen tanárokkal akkor, amikor szerencsétlen gyerek délben hazamegy, otthon ücsörög egyedül vagy cselleng az utcán, és esetleg nincs hol tanulnia.
Ami pedig a közpééosztályt illeti, az iskolák a szülőkre hárították a tanítás felelősségét, hiszen nekik úgy kényelmesebb.
Összefoglalásul: sikrült lerombolni azt, ami a Kádár rendszerben megvolt és jól működött, ahol a félanalfabéta vagy betanított munkás szülők gyerekei is esélyt kaptak (személyesen ismerek több olyan kiváló szakember, aki a mai oktatási rendszerben legfeljebb az árufeltöltő pozícióig jutna el), az iskola képes volt tudást átadni és közösséget szervezni a mainál jóval népesebb, 35-40-es létszám

bozsós | 2010. január 29. | 08:39:22

De miért csak a tanárképzésben nem javasolják? Most már végzett az első BSC évfolyam - vannak tapasztalatok. Miért a selejtes mérnök kevesebb kárt csinál, mint a selejtes pedagógus. Vagy a selejtes közgazdász? Egyébként a felsőoktatásban nemcsak a 3+2 képzés a rossz, hanem az is, hogy a hallgató nem tud kibukni egy képzésből - egy tárgy sikeres vizsgája akár évekig húzható és akár 100-szor is lehet vizsgázni egy tárgyból, anélkül, hogy valaki azt mondhatná a hallgatónak - köszönjük, ennyi volt.

koka7677 | 2010. január 29. | 08:25:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HIRDETÉS


Csermely Péter
Fotó: Kurucz Árpád
- A nevelés-oktatás rendszerét alapjaitól teljességében újjá kell építeni - írják tanulmányukban. Mégis, mi lenne a legsürgősebb, legfontosabb lépés?

- Az elemzésünk egyik nagyon fontos mondanivalója az volt, hogy az oktatási rendszert nem lehet kicsiny darabjaiban, a problémákat „szétszalámizva”, imitt-amott megjavítgatni. Az egyes intézkedések hatásai annyira összefüggenek, hogy csak az egész átgondolása után érdemes a részletek megváltoztatásához hozzákezdeni. Erre az átgondolásra tettünk egy kísérletet, és ennek folytatására kérjük a keh.hu honlapról letölthető összefoglalásunk minden olvasóját. Az újjáépítés igénye nem azt jelenti, hogy a mai oktatási rendszerből mindent ki kellene dobni: mi magunk is egy álló oldalon keresztül soroljuk csak címszavakban, hogy mi minden értéket kellene megtartani, beleértve ebbe az elmúlt évek nem egy intézkedését.

- Hogyan lehet elérni, hogy „a pedagógusjelöltek a magyar felsőoktatás irigyelt elitjévé váljanak”?

- A pedagógusok megbecsültsége alacsony, emiatt felsőoktatásba jelentkezőknek nem a felső öt-tíz százaléka, hanem – néhány minden tiszteletemet kiérdemlő megszállott kivételével – az alsó szegmense megy el tanárjelöltnek. Ez aztán tovább rontja a pedagógusok megbecsültségét, és egy ördögi kör alakul ki. Ezt meg kell törni. A világ összes, oktatásban kiváló államában a pedagógusjelöltek a felsőoktatás irigyelt elitjét képezik. Ezekben az országokban csak annyi hallgatót vesznek fel, amennyi tényleg el tud helyezkedni tanárként, nekik garantálják az állást, adnak tetemes ösztöndíjat, és valóban minőségi képzést. Egy ilyen rendszer azonban nem működne jól a jelenlegi bolognai-típusú képzésben, ezért vissza kell állítani a kétszakos, öt + gyakorlati éves képzést.  A pályán lévő pedagógusoknak is sokkal szélesebb körű és sokkal hatékonyabb segítséget kell nyújtani, mint most. Újra be kell vezetni a szakfelügyeleti rendszert – hálózatképző, megváltozott tartalommal, de legalább ugyanolyan szigorú minőségi követelményekkel, mint régen. A pedagógus továbbképzésben pedig nem szabad megtűrni az üres ál-képzéseket. Olyan pedagógusi minősítésre is szükség van, amely szilárd értékrenden alapul, többletlehetőségeket ad a jobbaknak, változásra ösztökéli a kevésbé teljesítőket, és eltanácsolja azokat, aki visszatérő módon bizonyították, hogy nem tudnak megfelelni a pálya magas követelményeinek.

HIRDETÉS

- A szakfelügyeleti rendszer visszaállítása, a pihenőidőt is tartalmazó, teljesítményhez kötött pedagógus-életpályamodell bevezetése, vagy az egész napos iskola a Fidesz programjában is szerepel. Egyeztettek?

- Az oktatási elképzeléseket több mint száz szakmabelivel egyeztettük – pártállástól függetlenül. Politikai egyeztetésre semmilyen szinten, és semmilyen csoporttal nem került sor. Kiemelt fontosságúnak tartottam, hogy az első vitapartnerek között a gyakorló pedagógusok legyenek többségben. Mert az egy dolog, hogy milyen szép elvek alapján lehetne megváltoztatni a magyar oktatást, de az egy egészen másik dolog, hogy mi az, ami tényleg működik. A kérdésben említett elképzelések ezekben a beszélgetésekben merültek fel. Ez alól egyetlen kivétel akadt csak. Az egész napos iskola koncepciójáról Pokorni Zoltánnak a Népszabadság számára adott interjújában olvastam először. Nyilvánvaló volt a számomra, hogy ez a forma az általunk kulcskérdésként kezelt közösségerősítés egyik eszköze lehet.

- Ez miért fontos?

- Az iskolai értékrend megerősítése nélkül Magyarország húsz-harminc év múlva egyszerűen szétesik. Az értékrend azonban rendkívül kényes dolog. Egyszerű eszközökkel, rövid távon, például a mostanában túlzottan nagy hangsúlyt kapó rendeleti úton nem javítható. Értékeket csak közösség teremt és őriz. Ha egy iskolában a tanárok nem beszélgetnek egymással, és például a matekórán a tanár lerombolja azt, amit a magyarórán a kollégája felépített, ott a tanárok kigúnyolása meglesz, de értékrend soha. Ott, ahol a diákok a buli révületében kerülnek közel egymáshoz egyedül, de „ciki” szóbahozni azt az otthoni problémát, ami miatt nem alszik már egy hete egyikük, ott soha nem lesznek értéktisztázó beszélgetések. Közösséget nem lehet úgy teremteni, hogy leülünk és koncentrálunk arra, hogy „Legyen! Legyen!”. Közösséget együttes cselekvéssel lehet csak teremteni. Vissza kell adni az iskoláknak a szakköröket. Több és még több kirándulás kell. Csapatmunkát igénylő projektek sokaságára van szükség, amelyben a felsős és az alsós, a tanár és a diák együtt dolgozik. Ehhez már „csak” példaadó tanárok kellenek és sok-sok-sok türelem.

- A fejkvóta alapú finanszírozás helyett feladatfinanszírozást javasolnak a közoktatásban. Ez pontosan mit jelent, hogyan ösztönözné ez a minőséget?

- A közoktatás finanszírozási rendszere indokolatlanul egyenlősít. Egyforma finanszírozási feltételeket biztosít a legjobb és a legrosszabb intézmények számára is. Ez pazarláshoz vezet, és nem segíti a minőségi oktatás irányába való elmozdulást. A javaslatunk két, egymástól el nem választható részből áll. Az először bevezetendő elem a nevelési-oktatási intézmények független, szakmai és komplex értékelése. Ez ma csak papíron van jelen. Második elemként az értékelés során kiválóra minősített intézményeknek mind a döntéseikben, mind pedig a gazdálkodási szabályaikban még a mainál is sokkal nagyobb szabadságot kellene kapniuk. A lemaradó intézmények esetében viszont egy nagyon kötött, nagyon ellenőrzött, és rendkívül sok eszközzel segített oktatási és gazdálkodási rendre lenne szükség. Ha szükséges, akár kinevezett igazgatóval, máshonnan odairányított és megfizetett, kiváló tanárokkal segítve a célirányos munkát.

- A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb problémája, hogy újratermeli a szociális különbségeket. Hogyan lehet ezen változtatni? 

- Pontosítanám a kifejezést: a magyar iskolarendszerben a szociális különbségek újratermelődnek. Azért nem mindegy a megfogalmazás, mert a szociális különbségek újratermelődésében nagyon nagy mértékben szerepet játszik a „délután-hatás” és a „szünidő-hatás”. Jó néhány magyar iskolában sok gyermek olyan, mint a Déva vára. Amit ezekben az iskolákban a pedagógus délelőtt felépít, azt az otthoni környezet délután vagy a szünidőben lerombolja. Ezeknek a diákoknak iskolaidőből van többre szükségük. A helyes integrációs politikának ezen felül még nagyon sok eleme van. A magyar iskolának a kudarcok és a hátrányok iskolájából a sikerek és az értékek iskolájává kell válnia. Minden tanuló, minden ember ötször olyan érzékeny a szidásra, mint a dicséretre. Gondoljunk bele! Hány olyan pedagógus van, aki legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid?

- Kifogásolják, hogy az oktatásirányítás jelenleg nem az oktatási rendszert integrálja, hanem az elkülönítés ellen küzd. Ez alatt pontosan mit értenek?

- A jogi és financiális intézkedések túlsúlya nemcsak az integráció esetén vezet önmagában nagyon kevés eredményre, de az oktatás bármilyen nagy kérdésének megoldása esetén sem. Ha a jogi kényszer nem párosul meggyőzéssel, személyes hitelen alapuló példával, akkor csak a szabálykerülő taktikákat fejleszti tovább, ami újabb, még bonyolultabb jogi kényszerhez vezet. Egy idő után egy olyan szabálydzsungelben találjuk magunkat, amely még akkor is betarthatatlan lenne, ha valakinek tényleg eszébe jutna az, hogy be akarná tartani. A valóban integrált oktatási rendszerben az oktatás lényege, a garantált minőség az, ami integrált. A valóban integrált oktatási rendszer számos mechanizmust mozgósít arra, hogy a leszakadó iskoláit felhozza egy elfogadható színvonalra. Ezek közül ma nagyon kevés működik igazán. Ki sem derül sokszor, hogy mely iskola a leszakadó, mert nincsen jól működő értékelési rendszer. Nincsen pártfogó szakfelügyelet, amely a kollégák hálózatba szervezett segítségét tudná mozgósítani. Rossz a fejlesztéspolitika, mert pályázatokat remél olyan intézményektől is, akik nem tudnak pályázni, mert nincs meg a pályázatokhoz a szakértelem. Ha ilyen lényegi elemekben nem működik az oktatás rendszerének integrációja, akkor nagyon nehéz a tátongó lyukakat speciális programokkal betömködni.

- Erőltetett integráció helyett személyre szabott programokat javasolnak. Vagyis?

- A személyre szabott program nem azt jelenti, hogy minden tanulóra készül egy külön tanterv – pláne nem a jó magyar szokás szerint legalább száz oldalon, amitől a Jóisten mentsen meg minden oktatási rendszert. A személyre szabottság a mi megfogalmazásunkban az egyéni értékek lankadatlan és bizalommal teljes keresését jelenti. Fontos lenne minden gyermeket értékelni - a lemaradókat a jobbaknál sokkal gyakrabban - nem azt listázva, hogy mit nem tud, hanem abból a szempontból, hogy melyek azok a speciális értékek, amelyeket felmutatott. Mi az az akár egyetlen fonál, amelybe bele lehet nála kapaszkodni, és amelyen keresztül be lehet bizonyítani neki, hogy ő egy érték, ő egy olyan ember, akire az iskola közösségének szüksége van. Berci tönkretette a padot, mert rávésett egy virágot? Kapjon Berci szidást. De hangsúlyozzuk azt is, hogy a virág szép volt, és bízzuk meg Bercit azzal, hogy a következő iskolai ünnepség dekorációját ő találja ki. Berci le fog ülni a meglepetéstől, és elképzelhető, hogy egy diákcsínyből tehetséggondozás fakad.

- Jövőképük szerint 2020-ra a magyarországi tehetséggondozó tevékenységeket, mint hungaricumokat, követendő példaként mutatják be az EU-ban. Mire van szükség ahhoz, hogy ezt elérjük?

- A hárommal ezelőtti kormányzat alatt az Arany János Tehetséggondozó Programmal elkezdett, és a jelenlegi valamint azt megelőző kormányzatok alatt a mára már óriási hagyományokkal rendelkező tehetséggondozó civil szervezetek támogatásával folytatott tehetséggondozó programoknak töretlenül menniük kell tovább. Öröm azt látni, hogy a tehetséggondozás fontosságában egyetértés van a magyar politikai életben. Nagyon fontos, hogy az országgyűlés a Nemzeti Tehetség Program elfogadásával a tehetséggondozást húsz évre a magyar politika egyik prioritásává emelte, és a Nemzeti Tehetség Alappal pénzt is rendelt e célok mellé. Két év alatt több ezer pedagógust fogunk felkészíteni arra, hogy ne rettenjen meg a szokatlantól, hanem ismerje fel benne a tehetség csíráját. Eddig csaknem kétszáz Tehetségpont alakult meg, ahol a tehetséges fiatal, vagy tanára, rokona tanácsot és konkrét segítséget is kaphat abban, hogy hogyan fejlessze a tehetségét. A tehetséggondozás a 2011-es magyar EU elnökség kiemelt témája lesz. EU-szintű mozgalmat szerveztünk annak érdekében, hogy a tehetségek gondozásának fontossága kerüljön be a poszt-lisszaboni programba, mint a válságellenes küzdelem hosszú távú stratégiájának egy kiemelt eleme. Már most figyelnek ránk, és csak rajtunk múlik, hogy a Fasori Gimnázium tehetséggondozó szellemisége áttörjön az országban, és Magyarország tehetségbarát országként váljon ismertté az EU-ban. Mindez persze nem megy egy hét alatt, sőt még egy választási ciklus is nagyon kevés hozzá. A tehetséggondozó azonban kitartó, és nem években, hanem emberöltőben gondolkodik.

- A felsőoktatásban Önök szerint vészhelyzet van, a magyar felsőoktatás nincs a világ élmezőnyében. Egy ilyen kis országtól, mint a miénk, elvárható volna ez?

- A felsőoktatásban nem azért van vészhelyzet, mert nincsen a világ élmezőnyében. A felsőoktatásban azért van vészhelyzet, mert egymásra torlódtak olyan változtatások, amelyek külön-külön és egyes elemeikben esetleg még hasznosak is lettek volna, de egységében és összességében elértek egy olyan kritikus állapotot, amely nagyfokú zavarokat idézett elő. A felsőoktatás tömegesedése, az intézményi összevonások, a normatív finanszírozásra való áttérés, a bolognai típusú képzés bevezetése és a felvételi rendszer megváltoztatása kisebb vagy nagyobb részben mind olyan intézkedések voltak, amelyeknek a hatásait nem kellőképpen gondolták át, és amelyeknek a bevezetése a szükségesnél gyorsabban és elkapkodottabban zajlott le. A sorrenddel is sokszor baj volt. Ha egy bonyolult rendszert először olyan reformok sorozatának vetek alá, ahol a szükséges kapacitást nem biztosítom, akkor emiatt a rendszer úgy tele lesz feszültséggel, mint a felsőoktatás a tömegesedés és a többi változás után. Ha ezek után egy szerkezetátalakítással - ami a bolognai típusú képzésre való áttérés volt - meglazítom a rendszer szabályrendszerét, akkor a feszültségek kiegyenlítődnek, és egy kevesebbet vállaló, rosszabbul oktató felsőoktatás lesz az eredmény. Így is lett.

- Felróják, hogy a felsőoktatási képzések nem igazodnak a gazdaság igényeihez. Más szakértők szerint viszont a munkaerőpiac a legtöbbször maga sem tudja, milyen munkaerőre lesz szüksége 3-5 év múlva.

- A felsőoktatás nem azért nem igazodik a munkaerőpiac igényeihez, mert nem tanítja meg azt, amit egy vállalatnál pontosan tudni kellene. A felsőoktatás azért nem igazodik a munkaerőpiac igényeihez, mert a felsőoktatásból kikerülők közül sok ezren nem tudnak tisztességesen megírni egy jelentést, képtelenek normálisan megszólalni egy idegen nyelven, nem értik meg egy munkafolyamat leírását, nem tudnak csapatban dolgozni, és fogalmuk sincsen arról, hogy mi az, amikor valaki feszes munkában betart egy határidőt. A felsőoktatás nem elhanyagolható része eljutott oda, hogy az oda járók az egyetemi, főiskolai létet a szórakoztatóipar egyik formájaként képzelik el. Ezek a hallgatók a felsőoktatást nem az ismeretek és készségek megszerzése mással nem pótolható időszakának, nem a kivételes egyéniségek gondolkodási rendje és értékrendje megismerését nyújtó helynek, hanem a máról holnapra élés háttérintézményének gondolják. Ezek a hallgatók semmilyen munkaerőpiacon nem rúghatnak labdába.

- Az egész fejlett világon problémát jelent a tömegképzés és az elitképzés ellentéte, a bolognai rendszert többek között ennek feloldására találták ki. Nálunk azonban – az Önök szavaival – szerkezeti keretet adott a terhelés- és színvonal-csökkentési igényeknek. Mit kellett volna másképp csinálni, min kell most változtatni?

- A bolognai rendszer valóban a tömegképzés és az elitképzés ellentétének feloldására született rendszer. Ott működik hatékonyan, ahol egy rugalmas, sokszínű, sokféle diplomát adó felsőoktatás alakult ki – évtizedek, évszázadok alatt. Magyarországon a felsőoktatás jelentős része hosszú időn át viszonylag szűk elitképzés volt magas bemeneti és magas kimeneti elvárásokkal. Egy ilyen rendszert nem lehet átállítani egy teljesen más rendszerre egy ciklus alatt, mert nem lehet lecserélni azt a tanári kart, amely egy teljesen más rendhez szocializálódott, és azt az országot sem, amelyik egy teljesen más rendet és szintet vár el a felsőoktatásától. Ha a bolognai rendszert tíz év alatt vezettük volna be, akkor könnyen lehet, hogy nagyon keveset kellene rajta változtatni. Nem ez történt. A jelenlegi, bolognai rendszerű képzéseket alaposan át kell gondolni. A kiterjesztett szakmai gyakorlat megtartásával, sőt, tovább növelésével nem javasoljuk a bolognai rendszer fenntartását a tanárképzésben. Külön programokat javasolunk a BSc, BA szinten tanuló tehetségek gondozására. Úgy véljük, indokolt az elaprózott mesterszakok felülvizsgálata és a bachelor szakokkal való újbóli harmonizációja.

- Emelnék a felvételi követelményeket, általánossá tennék az emelt szintű érettségit. Ezt a lépést eddig sem a politika, sem az egyetemek nem merték megtenni, mert attól tartanak, kevesebb diák ugorja át a lécet, ami a normatív finanszírozás miatt kevesebb támogatást is jelent az intézmények számára. 

- A jelenlegi érettségi legnagyobb baja, hogy a tanulók 95 százaléka által választott középszintű érettségi színvonala túl alacsony, és az érettségi e formájának objektivitása még mindig nem elégséges. A probléma másik oldala, hogy a felsőoktatási intézmények a fokozódó versenyszituációra nem a képzés színvonalának emelésével, hanem a korábban megszerzett pozíciók védelmével válaszoltak. Így nem fog javulni a magyar felsőoktatás minősége. Fontos lenne egy olyan hosszú távú szabályozás, amely a versenyhelyzet következményeit néhány éves felkészülési lehetőség után fokozatosan, de semmilyen módon nem megmásíthatóan rábocsátja a felsőoktatási intézményekre.

- Úgy fogalmaznak: hazánkban nem a térség legolcsóbb, hanem a leghatékonyabb oktatási rendszerét kell létrehozni, és a lehetőségekhez képest erőn felül finanszírozni az oktatást. Végeztek számításokat is?

- A Bölcsek Tanácsa tagjai társadalmi munkában, egy fillérnyi juttatás nélkül végezték el a feladatukat. A lelkes és áldozatos munkát végző segítőtársakon kívül nem állt a rendelkezésünkre sem elemző, sem az esetleges elemzéseket megszervező háttér. Így az elképzeléseink egyes elemeit nem tudtuk konkrétan „beárazni”. Számos olyan javaslatot tettünk azonban, amelyekről látszik, hogy nem igényelnek nagy anyagi áldozatot. Néhány olyan javaslatunk is van, amelyekre nem szabad sajnálni a többletforrásokat. Rövidtávon ilyen a pedagógusképzés átalakítása, középtávon pedig az egységes értékelési rend kialakítása. Számos változtatás, így a fejlesztéspolitika átalakítása pedig számottevő megtakarításhoz vezethet. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy egy hatékonyan működő oktatás finanszírozása olyan beruházás, amely busásan megtérül. Ajánlásainkkal egy ilyen, hatékony oktatás megteremtésére tettünk számos javaslatot.

- Írásuk egyik legfontosabb gondolata, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők, az egész magyar társadalom egyet akarása nélkül az oktatás-nevelés nem újítható meg. Muszáj egyetérteni a változások fő irányában – hangsúlyozzák. A mai széthúzó társadalomban lát erre reális esélyt?

- A mai magyar közélet a demokrácia fogalmát nagyon helytelenül értelmezi. A demokráciát sokan a versennyel és a szavazással, mint a verseny eredményhirdetésével azonosítják. Mi a demokrácia alatt a nézetek folyamatos egyeztetését értjük. Itt azonban van egy nagyon fontos elem, amiről nagyon sokszor szintén megfeledkezünk. A nézetek egyeztetése nem szavazás kérdése. Az igazán értékes egyeztetés során az a nézet többet ér, amelyet az érvek ereje, a nézetet valló személyes hitele, és az egész nézetrendszer integritása és koherenciája támaszt alá, mint amelyik mindezzel nem rendelkezik. Sajnos az oktatásról is sokszor folynak hitviták, ahol a vitázó felek bizonyos szavakra úgy ugranak, mint a mérgezett egér. Javaslatainkkal és megfogalmazásukkal megpróbáltunk kilépni ezekből a hitvitákból, és egy új teret, a gyakorlattal szembesített értelmes érvek terét megteremteni.

- Eddig a meghirdetett célok közül a nagy forrásigényű elemek rendre lekoptak, hiányzott a szakmai társadalmi vita, a politikai megegyezés, a nemzeti konszenzus keresése – ezt Önök is leírták. Mi a garancia arra, hogy ez most másképp lesz, vagy, hogy egyáltalán a következő kormány megfogadja az Önök tanácsait?

- Garancia nincsen arra, hogy a mi tanácsainkat bárki is megfogadja. Azaz fenét. A garancia nem más, mint a kedves Olvasó. Akit arra bíztatok, hogy ne álljon meg itt, hanem töltse le a javaslataink szövegét a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjáról, és szánjon rá néhány órát, hogy végigolvassa őket. Szívből reméljük, hogy fog találni olyan megállapításokat és gondolatokat, amelyekre azt mondja: „Hoppá! Ez tényleg így van.” Ez a „Hoppá!” a mi garanciánk. És higgyük el már végre magunknak, hogy ez nem kevés. Azok a javaslataink, amelyek meg nem állják ki ezt a próbát, azok meg jussanak a szemétre.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    86 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS