Állásbörze a Corvinus Egyetemen

Kurucz Árpád

"Ezért kapunk majd pénzt?" - kérdezte az egyik medikus az oktató röntgenorvost, aki szabadnapján ment be a laborba, hogy néhány bonyolult felvételt elemezzen a hallgatókkal. - Zavarba jöttem - mesél a profeszszor asszony -, mert igaz, hogy órákat töltöttünk a diagnózissal, de az eszembe sem jutott, hogy ők ezt nem a tanulás részeként fogják fel. Holott ezek az ifjak pusztán a szokásos magyar mentalitást és gyakorlatot igazolták, amely szerint a munka nem része a tanulásnak.

A két tevékenység nálunk szinte kizárja egymást - ezt már egy három éve elkészült KSH-vizsgálat is mutatta, most pedig a Munkaerő-piaci Tükör legújabb kiadványának egyik elemzésében szereplő nemzetközi összehasonlítás igazolja: a magyar fiatalok elenyésző arányban dolgoznak tanulás mellett, vagy tanulnak munka mellett.

Az oktatási rendszerek eltéréséből is következik a különbség - óv a nagyon messzemenő következtetések levonásától a magyar munkaerőpiac néhány sajátosságát elemző cikkben
a szerzőtrió: Bajnai Blanka, Hámori Szilvia és Köllő János. Az azonban, hogy a szakképzés mennyire gyakorlatorientált, része-e vagy sem a kötelező munkahelyi tapasztalatszerzés, feltehetően csak részben magyarázza az országok közötti - sokszor tízszeres - differenciákat a diákok foglalkoztatásában.

A munka mellett tanulók aránya a harmincévesnél fiatalabbak között Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartozik, és különösen meghökkentő mélységben van a 15-19 évesek csoportjában. Ezeknek a dolgozó fiataloknak - jó részük valószínűleg nem is szakképzett - 7,6 százaléka képzi magát. Ausztriában a húszévesnél fiatalabb munkavállalók majd 80 százaléka tanul, Németországban, Hollandiában, Dániában pedig még ennél is többen. A Cseh Köztársaságban, Portugáliában és Hollandiában - ezekben az országokban hasonló elven működik a szakképzési rendszer, mint nálunk - a magyar átlagnak még mindig kétszerese a munka mellett iskolába járó kamaszok aránya.

Összességben, nálunk a 30 évesnél fiatalabbak közül az állásban lévők 7,7 százaléka jár iskolába is, míg Hollandiában, Dániában, Finnországban vagy Németországban ezeknek a korosztályoknak fele-harmada foglalkoztatottként is részt vesz intézményes oktatásban.

Legalább ekkora a különbség, ha azt nézzük, hogy tanulás mellett hányan dolgoznak. Magyarországon a 15-19 évesek körében mindössze 0,3 százalékos ez az arány, míg Hollandiában vagy Dániában 50 százalék feletti, Ausztriában, Angliában, Norvégiában jóval meghaladja a 30 százalékot. Igen nagy az eltérés a 20-24 évesek korosztályában is. Az - ekkor már - egyetemi, főiskolai hallgatók több mint harmada dolgozik hét EU-országban, tizenegyben több mint negyede. Hazánk e téren is a sereghajtók egyike: a tanulás mellett foglalkoztatottak aránya nem éri el a tíz százalékot. A magyar érték csak a 25-29 évesek - jellemzően másoddiplomások, vagy doktor-iskolások - körében közelít az európai átlaghoz.

A még tanuló fiatalok munkavállalásának nálunk feltehetően az is akadálya, hogy nincs választási lehetőségük, vagy egész napot dolgoznak, vagy sehogy. Legalábbis erre utal az, hogy Litvánia után nálunk a legalacsonyabb az akár részmunkaidőben, akár határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott diákok aránya. A munkavállaló tanulók kilenctizede dolgozik teljes állásban és határozatlan idejű munkaszerződéssel. A magyar fiatalok nem szívesen áldozzák fel éjszakáikat, vagy hétvégéiket: nálunk a legmagasabb azok aránya, akik harmadik műszakban vagy a hétvégéken soha nem dolgoznak.

Az első munkahely megtalálása eddig sem volt igazán könnyű feladat. A KSH - még a "boldog békeidőben" készült - felmérésében a fiatalok mindössze tizede számolt be arról, hogy álláskeresés nélkül el tudott helyezkedni. Több mint negyedük egy-két hónapos utánajárással talált megfelelő munkahelyet. Az elhelyezkedés fő akadálya a szakmai tapasztalt hiánya volt. Remélhetően a mostani krízis nem lesz olyan mély, mint a harmincas évek elejei, amikor a fiatal diplomások zöme örült annak, ha fizetetlen gyakornoki státuszhoz jutott. Ám a válság feltehetően nálunk is át-, pontosabban felértékeli a tanulás melletti munkavállalás fontosságát mind a diákok mind a munkaadók körében.

Kapcsolódó cikkek: Akik várnak is valamit az egyetemtől | Álláshirdetések diszkriminációtesztje | Ha van feladat, nem vész el a világ | Fogyasztó lettél, gólya! | Merész vágás