A válság jele: nő a piac Népszabadság - Reviczky Zsolt Erre mondjatok valamit! Bérbe adtam a lakásomat egy cégnek. Az egyik lakó a cég alkalmazottja, a másik a tulajdonosa. Kiadáskor minden rendben volt, szimpatikus emberek, 3 havi kaució lerakva. A helyzet azonban gyorsan megváltozott. Először a lakás ajtaját cserélték le profi, fúrhatatlan, saválló biztonsági ajtóra, később az ablakokat is berácsozták. Ez még elviselhető. Azután kiadták a lakást egy népes ukrán családnak, amely havonta egyszer élesben gyakorlatozott a gangon egymást kergetve, öléssel fenyegetve, kis és nagyobb késekkel. Villanyóra, gázóra és vízfőcsap lakáson belül, az én nevemen. Kikapcsoltatni tehát nem tudom őket. Hiába mondok fel, maradnak. Az órák pörögnek, ők nem fizetnek, se közüzemi, se bérleti díjat. Az eredeti bérlő köddé vált. A jogi utak lassúak, és az ítéletig marad az ingyen használat, ingyenrezsi, sok millió forint költség, lelakott lakás és közutálat a többi tulajdonos részéről - panaszkodik kétségbeesetten egy bérbeadó a zugügyvéd blog "zárújító albérlők" bejegyzéséhez fűzött hozzászólásában.
Tanács és ötlet akad tömegével: vigyél magaddal szekrényhátú segítőket, iktasd ki a közműveket, nyomj pillanatragasztót a zárba, pakold ki a cuccát a kuka mellé, húzasd ki a villanyvezetékeket a falból... A gond csupán az, hogy ezért akár egy év börtönt is kiszabhatnak, a pénzbírságról nem is beszélve. A bérlő jogai bizonyos helyzetekben ugyanis felülírják a tulajdonos jogait. A hazai bírói gyakorlat egységes abban, hogy ha a lakás használója jogszerűen költözött a lakásba és ott is lakik, akkor megilleti a lakás használatához való jog, még akkor is, ha a bent tartózkodás jogcíme megszűnt. A bérlő engedélye nélkül legfeljebb tűzoltás vagy más segítségnyújtás jogcímén mehet be a tulajdonos, minden más eset jogellenes. Ez egészen addig így van, míg jogerős bírói ítélet nem kötelezi a kiköltözésre.
- Ez a teljes kiszolgáltatottság kellő körültekintéssel elkerülhető. Ha a bérbeadó a bérlő kiürítési kötelezettségét is tartalmazó közjegyzői okiratba foglalta a bérleti szerződést, akkor per nélküli bírósági végrehajtás kérhető. A polgári perrendtartás lehetővé teszi, hogy ezt már a felmondás napján kérjük a bíróságtól, így a végrehajtó a bírói határozat birtokában akár a határidő lejártakor kiüríttetheti a lakást - mondja Dr. Hidasi Gábor ügyvéd. - Csakhogy ritka az ilyen előrelátó tulajdonos. Pedig ebben az esetben a bérlet lejártakor a jegyzőtől kérhető birtokvédelem, ami lehetővé teszi a lakás kiürítését, akár rendőri segédlettel is. Ha nincs közjegyzői okirat, akkor a szerződés felmondása után, ha a bérlő nem hagyja el a lakást, nem marad más út, csak a kiürítési per. Ez vidéken fél év alatt lezárulhat, ám a fővárosban egy-két évig is eltarthat.
Ez a tiszta út. A hazai albérletek csaknem kétharmadát azonban feketén adják bérbe. A tulajdonosok ilyenkor zsarolhatók. Az adóhatóság szankciójától tartva ritkán indítanak pert, inkább a törvényesség határát súroló, időnként át is lépő eszközökhöz nyúlnak, vagyis megpróbálják kiverni, kiszekálni a lakót. Vannak bérlők, akikkel szemben beválnak ezek a módszerek. A dörzsöltebbek azonban felveszik a kesztyűt. A harc időnként gyújtogatásig, tettlegességig fajul.
A mostani válság új helyzeteket is kreált. A beköltözéskor még tisztességesen fizető, a rezsit pontosan feladó, a lakást jó állapotban tartó bérlők magatartása az ellenkezőjére fordul. Az ok többnyire a családfenntartók állásvesztése. Az albérlethez, mint utolsó biztos ponthoz végletekig ragaszkodó családok egyre nagyobb hátralékot halmoznak fel a bérleti és közüzemi díjakból, közben hitegetik a bérbeadót: fizetnek, ha munkát találnak. Az érzelmi zsarolás se ritka: ha utcára teszi őket, szétesik a család. Azután egyszer csak hatalmas összegű kifizetetlen számlatömeget hátrahagyva eltűnnek. Rossz esetben még a lakást is kirámolják. Bejelentett lakcím nélkül megtalálni sem lehet őket.
A válság más szempontból is belenyúl a lakásbérleti piacba. A tulajdonlásához végletesen ragaszkodó magyarok egy részének komolyan el kell gondolkodni a hosszú távú lakásbérlet alternatíváján. A devizahitelek törlesztőrészleteinek jelentős emelkedése több ezer háztartást juttatott csődközeli állapotba. Sok ember kénytelen feladni a tulajdonát, és lakásbérletbe menekülni. Könynyen lehet, hogy sokan rájönnek, hogy ez a jó megoldás. A lakástulajdon fenntartása ugyanis hitelrészlet nélkül is egyre több embernek jelent túl nagy terhet. A potenciális bérlők körét tágítják az elérhető hitelek híján otthonteremtésre képtelen fiatalok - állítja Hegedűs József, a Városkutatás Kft. igazgatója, aki jó kormányzati lépésnek tartja, hogy az önkormányzatok állami hitelből vásárolhatják meg a bajbajutottak otthonát, amit ők visszabérelhetnek. Jó ez, mert Magyarországon a fekete-szürke zónába tartozó albérletek mellől egyelőre hiányzik a kiszámítható szabályok mentén működő intézményesített bérlakás- piac. Ennek megteremtésére több politikai kísérlet is volt az elmúlt években, ám az ennek megépítésére képes vállalkozói oldal által kért havonta és négyzetméterenként átlag 1600 forintos bérleti díj életképtelenné tette a konstrukciókat. Amit nem tudott megoldani a politika, azt esetleg eléri a válság.
- A kereslet növekedésével párhuzamosan a kínálat is szélesedett az elmúlt hónapokban. Az eladatlan lakóparki lakások mellett, befektetési céllal vásárolt ingatlanok, a korábban üresen álló öröklött lakások és házak is megjelentek a piacon. De az sem ritka, hogy a hitelből vásárolt lakást adják ki tulajdonosai, hogy abból fizessék a részleteket, miközben ők szülőknél vagy rokonoknál húzzák meg magukat - sorolja a példákat Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. - A bérleti díjak országszerte átlagosan 5-10 százalékkal csökkentek az elmúlt évhez képest, de a korábbi magas kategóriájú lakásoknál akár 20 százalékos is lehet a visszaesés.
- A bérbeadások számának növekedése inkább kivárásra utal, mint szemléletváltásra. Amint a hitelcsapok megnyílnak, a bérlőkből potenciális vásárlók lesznek - véli Szathmáry Zsolt, az OC franchise-partnere. - Amíg a bérleti díj, illetve a saját lakás után fizetendő törlesztőrészletek között nincs szignifikáns különbség, addig a bérlakás csak átmeneti megoldás lehet.
Végezetül mondunk valamit az ukrán családdal pórul járt tulajdonosnak. Lakóik, akik nem bérlők, jogosulatlan lakáshasználóként legfeljebb egy hónap alatt kitehetőek az ingatlanból. Birtokháborítás miatt - per nélkül - rendőri segédlettel.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
MTV: csökken a bérleti díj
Indul a nagy albérlethajsza