Utazó'62 | 2010. január 9. | 14:43:32

moribana
Jó, most már világos, mire gondoltál. Így teljesen egyetértek veled, jól megfogtad a dolgot. Én itt be is fejeztem, a konklúzió érezhető.

moribana | 2010. január 9. | 13:33:15

Utazó'62

"Az intézetigazgató nem csak ügyvivő."

Hát akkor ez a legnagyobb baj, nem a kinevezés módja. Egy normális
rendszerben egy intézet egyenrangú vezetõ kutatókból áll, akik
kisebb-nagyobb csoportokat vezetnek. Ha ezek az emberek beengednek maguk
közé olyat, akinek az igazgatóvá valasztását tragédiaként
élik meg, akkor már régen rossz az egész rendszer.

Sajnos egyébként ez a magyar és (nyugat felé haladva egyre kisebb
mértékben) az egész európai tudományos élet legnagyobb
problémája. Száz évvel ezelõtt, amikor csak nagyon kevés ember
foglakozott tudománnyal, jól mûködött a német típusú
feudális rendszer: néhány nagy hatalmú professzor tanítványai
révén biztosítani tudta azt, hogy az egyszer kialakult magas
színvonal megmaradjon.

A baj ott kezdõdött, amikor a huszadik században robbanásszerûen
megnõtt a tudományt mûvelõk száma, és felhígult a
régi rendszer. A merev feudális szisztéma csúcsára egyre több
másodrangú ember is fölkerült, akiknek ugyanúgy megadatott a
teljhatalom, mint elõdeiknek. Ilyen körülmények között sokkal
elõnyösebb volt a feudális tradíciókkal nem rendelkezõ,
inkább egyenrangú felek önszervezõdésén alapuló angolszász,
fõleg amerikai szisztéma. Szerintem a tudományos életben ma
megmutatkozó amerikai fölénynek ez az egyik fõ oka. (A másik a
második világháború környékén lejátszódott
agyelszívás, amikor lényegében egy egész európai vezetõ
tudós generáció emigrált.)

Utazó'62 | 2010. január 8. | 22:32:28

moribana
Az intézetigazgató nem csak ügyvivő. Mindnyájan tudjuk, hogy a jó igazgató lelkesíteni tudja a dolgozókat (bárhol, bármilyen cégnél), a rossz meg pokollá teszi az életet. Az MTA esetében a hatékony ügyvitelnek és emberi minőségnek (tudjuk, elvileg), tudományos színvonallal is kell párosulnia (tudjuk, elvileg).

A többivel egyetértek, én is többször hangoztattam már, hogy ne csak a szimpla eltörlés legyen a cél, hanem jöjjön létre egy tisztességesebb rendszer, lásd korábbi svájci példámat. Egyesek itt csak a "töröljük el" hörgést ismerik.
Az idézett angol mondás tökéletesen igaz. Lásd fent.

moribana | 2010. január 8. | 21:52:26

Nem igazán ertem, miért ez a nagy felhajtás. Egy intézet igazgató,
normális esetben, ügyvivõ. Miért olyan életbevágó kérdés,
hogy a terület két elismert szakembere közül éppen ki az igazgató?

---

Visszatérve az Akadémia reformjáról dúló vitára. Nekem ezzel
kapcsolatban a következõ dilemmám van. Én is legszívesebben
megszüntetném az akadémikusi és doktori címekkel járó
tiszteletdíjakat és egyéb privilégiumokat. Mennyivel egyszerûbb
és tisztább lenne, ha az Utazó'62 által említett
átalánydíjas rendszerben honorált ingyen munkák helyett rendes
piaci áron fizetnének külön minden munkáért, de megszûnne az
átalány.

Ugyancsak üdvözlendõ lenne az egyetemi autonómia teljes
visszaállítása, ugyanis most, bár ez nem törvényi feltétel,
de a professzori kinevezésnek általában praktikusan feltétele a
nagydoktori. Sajnos azonban a magyar felsõoktatási intézmények
nagyrészt olyan alacsony színvonalúak, hogy még ez is erõs
minõségi szûrõt jelent. Ha ez egyik pillanatról a másikra
megszûnne, az biztos, hogy további színvonal csökkenést
eredményezne. Legalábbis a természettudományok területén vannak
olyan bár nem túl erõs, de mégis objektív követelményei a
nagydoktorinak, amik ezt biztosítják. Más területekrõl nem
nagyon van információm.

Szóval nem nagyon látom, hogy hogy lehetne ezt a dilemmát
feloldani. Sajnos nagyon igaz ez a mondás:

``First rate minds hire first rate minds,
second rate minds hire third rate minds.''

antivirtus | 2010. január 8. | 21:17:53

Gábor György és Heller Ágnes a Filozófiai Intézet igazgatóságáról az ATV Egyenes Beszéd c. műsorában.
http://atv.hu/cikk/20100107_egyenes_beszed_5_vendeg

Akadémikus vita - új igazgatók a kutatóintézetek élén, a filozófusok tiltakoznak. MTV, Az Este.

El lehet dönteni ki a hiteles és ki beszél alá-mellé-fölé ezerrel.

Utazó'62 | 2010. január 8. | 19:10:12

Antivirtus.
A válaszod egyszerűen ostoba, gyűlölettől teli fröcskölődés. Én ilyen hangot névtelenül sem engedek meg magamnak, valószínűleg azért mert kaptam nevelést. És talán ezért nem kell a sikertelenség miatti frusztrációt így kiélnem. Mi lenne ha hagynád az értelmesebbekre a válaszadást?

antivirtus | 2010. január 8. | 17:24:31

Utazó'62 | 2010. január 7. | 12:27:45
Sokat utazó nagydoktorunk újra önmagát alakította hamisítatlanul bemutatva az "akadémiai" hozzáállást minden változtatási szándékhoz. Ennek lényege: minden úgy van jól ahogy van, bármihez hozzányúlnak csak rosszabb lesz. Ő már az összes lehetséges módosítást lemodellezte és csalhatatlan következtetésekre jutott. Biztosan tudja hogy "Minden PhD fokozattal rendelkező kutatót tömörítő tudományos tanács működésképtelen" hiszen több ilyenben vett már részt, látta hogyan működik és nem mellesleg kiválóan tud mások fejével gondolkozni, a nevükben, helyettük szilárd következtetésre jutni. Kedveli a szentenciaszerű, érdemi indoklás nélküli megnyilatkozásokat ("Adminisztratív vezetés. Így oda jutnánk, hogy jogászok és közgazdászok irányítanának kutatóintézeteket. Ez lehet hatékony a jövedelemtermelés tekintetében, de ellene hat a kutatói szabadság elméletének."). A szellemi tulajdont oda nem adná a kutatónak, azzal persze egy percet sem foglalkozik hogy a magyar közpénzből elért és cikkekben publikált tudományos eredmények bárki által szabadon hasznosíthatók az egész világon. Nem, neki ez nem gond, csak az a fontos hogy a magyar kutatónak ne legyen szellemi tulajdona. Ja és több, teljesítményarányos fizetést sem adna az arra érdemeseknek -ha már szellemi tulajdonuk nem lehet- párhuzamosan az életreszóló nagydoktori apanázs megszüntetésével.

masik.janos | 2010. január 8. | 13:45:44

babhun | 2010. január 7. | 22:25:56
"Biztos, hogy ennek alapján egy bizonyára korszerű eredményeket felmutató tudós MTA címének odaítélésében kompetens "védésbizottságban" kell bírálóként közreműködnie és nem egy "mezei" PhD eljárásban?"
PhD-eljarasban való részvételre soha nem az akadédmia kér fel, hanem az illető egyetem. Én abból indulok ki, hogy Bitónak annyit csak meg kell szavazni, hogy el tudta olvasni a levél feladóját, nemkülönben, hogy mi van a bekötött pályamunkára írva: MTA doktori fokozatra, vagy PhD-ra aspirál-e a jelölt.
Azt meg mindannyian tudjuk saját tapasztalatból, olykor milyen nehéz összeszedni 3 opponenst egy értekezés bírálatához. Már az is öröm, ha mindegyik valaha is foglalkozott a témával, nemhogy a közelmúltban...
Egyébként már engem is bosszantott az "opponens" kifejezés, és elgondolkodtam rajta, hogy milyen attitűdöt sugall a felkért véleményezőnek.

babhun | 2010. január 7. | 22:25:56

masik.janos | 2010. január 6. | 16:54:53
Természetesen Bitó szakmai felkészültsége és jó szándéka minden vitán felül áll. Ugyanakkor kétségem van abban a tekintetben, hogy ezt a saját szakmai területétől távoli kérdésben megfogalmazott állásfoglalását kellő körültekintés után publikálta. (Az általad idézett wikipédia cikk szerint a 90-évek elején bekövetkezett hazatelepülése után egyébként Bitó felhagyott a tudományos kutatással, a szintén általad közölt link szerint utolsó tudományos publikációja 2001-es (az utolsó, 2002-es közleményt nem számoltam ide). Biztos, hogy ennek alapján egy bizonyára korszerű eredményeket felmutató tudós MTA címének odaítélésében kompetens "védésbizottságban" kell bírálóként közreműködnie és nem egy "mezei" PhD eljárásban? Azért bátorkodtam előhozakodni Bitó publikációs listájával, mert ő is hasonlóan járt el Pálinkással.)

A magyar akadémiai szféra és vele a felsőoktatás számos sebből vérzik, de ezt nem lehet meggyógyítani politikai vádaskodással és hat pontban összegzett utópisztikus gondolatokkal, melyek kritikájával egyetértek (elsősorban a finanszírozás kérdése miatt, hiszen ezen áll vagy bukik majdnem minden).

Utazó'62 | 2010. január 7. | 12:27:59

5) A kérdés nem az, hogy hányszor lehet újra kinevezni a vezetőt, hanem hogy milyen ellenőrzés van a vezetés minőségének tekintetében. Képzeljük el, hogy van egy megfelelő vezető, mind a felső hatóság, mind az intézeti kollektíva elismeri, és nem lehetne újra kinevezni, jöhet helyette egy sokkal kevésbé alkalmas.

6) Etikai Bizottság. Jelenleg a kollektíva fordulhat panasszal a felettes hatósághoz, pl. a kutatóintézetek esetében az MTA vezetéséhez. Persze, tudom, most jön a hörgés a csókosokról, de elvileg lehetőség van rá. A leváltásra szintén. Ehhez persze komoly indok kell.

7) „Az MTA doktorok 50%-a lopassal szerezte meg a fokozatot”. Ez szerintem durva felülbecslés, és akkor még finom voltam. Bizonyos szakterületek esetében ez valóban gyakoribb, de nem csak – és nem főként - a nagydoktori esetében, sokkal jellemzőbb a szabadalmak esetében. Saját szakterületemen ilyennel nem találkoztam a 30 év szakmai munka alatt, a gyógyszerkutatás területén több barátomtól hallottam elszenvedni.

Utazó'62 | 2010. január 7. | 12:27:45

1) Kutatói szabadság. Ha jól emlékszem az egyik nagy reformerünk, Kóka Jancsi kérdőjelezte meg a kutatói szabadságot. Szintúgy az NKTH akkori elnöke, Boda Miklós jelentette ki, hogy nem akar több publikációt látni. Emellett a prioritásokkal kiírt pályázati rendszerek szintén ezellen hatnak. Ehhez teljeskörű intézetfinanszírozás kellene, a projektfinanszírozás már kutatási preferenciákat fog erősíteni. Kérdem én, mit szóla a tisztelt kritikus társaság egy „kontroll nélkül” adott finanszírozáshoz?

2) Minden PhD fokozattal rendelkező kutatót tömörítő tudományos tanács működésképtelen. Az ugyanolyan szavazati jog butaság. Egy 4 éves szakmai múlttal rendelkező friss PhD-s kolléga véleményét figyelembe kell venni normális esetben, de a döntéseket a több tapasztalattal rendelkező kutatók javaslata alapján a vezetőnek kell hozni. Felelősséggel. Másképp a rendszer nem működik, anarchia lesz.

3) Szellemi tulajdon. Az intézet és a finanszírozója gyakran igen nagy erőforrásokat fordít az adott kutató munkájára. A 100%-os kutatói tulajdon akkor megy, ha saját maga finanszírozza a kutatást.

4) Adminisztratív vezetés. Így oda jutnánk, hogy jogászok és közgazdászok irányítanának kutatóintézeteket. Ez lehet hatékony a jövedelemtermelés tekintetében, de ellene hat a kutatói szabadság elméletének. Az ellenőrzéshez pedig jogosítványokat is kell adni, ez most nincs. A nem megfelelően teljesítő kutató elbocsátására nincs mód, könnyen megtámadható a munkaügyi bíróságon, valamint a végkielé

antivirtus | 2010. január 7. | 11:10:26

sawal | 2010. január 7. | 10:55:42
Remek javaslatok. Igy kellenne hozzálátni és akkor valóban beszélhetünk reformról.
"Az MTA doktorok 50%-a lopassal szerezte meg a fokozatot."
Ehhez egy kis irodalom:
http://www.polc.hu/konyv/a_ketfeju_borju/154893/

sawal | 2010. január 7. | 10:55:42

Folyt:

Mindebbol mar kovetkezik, hogy nem az lesz a lenyeg, hogy ki milyen pozicioban van, hanem hogy mit csinal.

4. Az intezeti vezetok statuszat csak egyszer lehet hosszabbitani. Ha a mandatum 2-szer betoltesre kerult, akkor
uj vezetot kell valasztani.

5. Letre kell hozni egy etikai bizottsagot, ahova panasszal lehet elni, ha jogtalansag tortenik.
Ez a bizottsag az intezeten kivul kell hogy legyen, az intezet "felett", a celbol hogy a felsovezetest is
el lehessen tavolitani, ha ugy alakul.

6. Az MTA doktorok 50%-a lopassal szerezte meg a fokozatot. Ezek az emberek osztalyvezetok/tanszekvezetok voltak
bizonyos intezetekben. Hosszu evekig kihasznaltak a poziciojukat, elloptak masok eredmenyeit, igy szereztek a fokozatot.
Tudjuk kik ezek, le kell oket fokozni.

sawal | 2010. január 7. | 10:53:57

Udvozolok mindenkit, nehany megjegyzes az MTA intezetekrol es a reformokrol:

*******************************

A legnagyobb problema a rendszerben, hogy a kutatoi szabadsag nem biztositott, az intezet, illetve
a vezetok, ellopjak a kutatasi eredmenyeket. Belterjes kiskiralysagok alakulnak ki egy-egy osztalyon, tanszeken,
ami ellen fel kell venni a harcot.

Mi a teendo tehat?

1. Az intezeteket at kell alakitani. A doktori (PhD) fokozattal rendelkezo kutatok, oktatok kepezik az intezet alappilleret.
Ezek az egyenek a sajat belatasuk szerint vegzik tudomanyos tevekenyseguket.
Nem kenyszerithetok semmilyen olyan tevekenysegre, amely a sajat valasztasuknak ellentmond.

A kutatok minden evben kutatasi temakat fogalmaznak meg jelolnek ki a sajat maguk szamara (vagy kisebb csoport).
Ezeket a kutatasi temakat a kutatokbol felallitott tudomanyos tanacsnak van joga demokratikus szavazassal
jovahagyni. Ezekben a tanacsokban minden Ph.D. kutatonak ugyanakkora szavazati sulya van.

2. Minden tudomanyos eredmeny tulajdoni joga a kutatot illeti meg 100%-ban.

3. Az intezet vezetesenek (igazgatoknak, osztalyvezetoknek) nincs joga a tudomanyos tevekenysegbe beleszolniuk.
A vezetesnek csak adminisztracios feladatai vannak. Illetve Ok jogosultak ellenorizni, hogy a
meghirdetett temak megfeleloen vegre vannak e hajtva. Vagyis csak az eredmenyesseget van joguk
a vezetoknek ellenorizni (pl publikaciok szama), de a kutatas targya az a kutato magan ugye.

Mindebbo

Utazó'62 | 2010. január 6. | 22:43:37

Üdv,

Látom visszatértek a gondolkodók.
Nem az a gond, hogy Bitó László tudományos munkássága milyen szintű volt. Természetes, hogy vannak olyanok, akiké meghaladja az átlagos nagydoktorét, többek között a nagydoktorok egy részéé. Erről szól az átlag. Az is természetes, hogy sok akadémikus teljesítménye nem éri el a nagydoktori szintet. A korábbi generáció be volt ide zárva, publikálási lehetőségeik korlátozottak voltak. Ezt figyelembe kell venni.
A professzori kinevezést egyébként ismereteim szerint a habilitációhoz kötik és nem a nagydoktorihoz. A habilitációs eljárásban jelent előnyt a nagydoktori, nevezetesen a habilitálónak nem kell tudományos előadást tartania. Ennyi. A nagydoktori - akárhány hibája is van a rendszernek - mégiscsak egyfajta teljesítményt jelent.

masik.janos | 2010. január 6. | 16:54:53

Bocs, elnéztem: Bitó már 1956-ban kimenekült Amerikába (az 56-os eseményekben való részvétele miatt) és megkezdte ott tanulmányait.

masik.janos | 2010. január 6. | 16:34:42

Bitó Lászlót azért nem találni az MTA nagydoktorainak listáján, mivel már az egyetemi tanulmányait is – 1959-től kezdődően – Amerikában végezte, majd itt futott be tudományos karriert, 1998-ban a Columbia Egyetemről mint professzor ment nyugdíjba. Életrajza saját honlapján olvasható:
http://www.laszlobito.com/sci/
Munkásságának méltatása a wikin:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bitó_László
Szóval nagyon úgy néz ki, hogy Bitó tudományos teljesítménye és nemzetközi híre többszörösen is meghaladja az átlag nagydoktorokét. Ha bírálónak kérték egy nagydoktori értekezéshez, akkor azért, mert a téma nemzetközi hírű szakértője. És hát Amerikában nem kötik a professzori kinevezéseket az MTA doktora címhez.

babhun | 2010. január 6. | 00:40:56

katz | 2010. január 5. | 21:48:16 (folyt)
Függetlennek csak valamitől lehet lenni. Bitó vagy ismeri ezeknek a játszmáknak a valódi tétjét, sokrétűségét, és akkor azért felületes, amit írt, vagy nem, akkor meg úgysincs érdemi jelentősége.

babhun | 2010. január 6. | 00:40:07

katz | 2010. január 5. | 21:48:16
A nyilvánosság nem árthat. Ugyanakkor Pálinkás helyzete sem irigylésre méltó. Politikai szimpátiája nyilvánvaló, így a Bitó-féle támadásoknak folyamatosan ki van téve, jogosak, vagy nem. Politikai támogatás nélkül senki sem lehet az MTA, az Olimpiai Bizottság és még egy sereg közintézmény vezetője, mivel a költségvetést a mindenkori kormány szavazza meg. Politikai támogatást élvezett Glatz és Vízi is (csakúgy mint Göncz, Mádl és Sólyom, stb.). A politikamentes kinevezés fikció. Az MTA-nál a szervezet jellegéből adódóan persze kevésbé, mint mondjuk a MÁV-nál, vagy a BKV-nál, mert magas a technikai minimum.

Pálinkás egyik gondja lehet az akadémikusi gárda, akik közül többen talán meg sem felelnek a MTA doktora cím jelenlegi követelményeinek. Nekik minden bizonnyal jobb, ha az elnök a politikai támadásokkal van elfoglalva, mint velük. Egy defenzívába szorított elnök nem fog belső konfliktusokat felvállalni. Lám felvállalt egyet és rögtön politikai elfogultsággal vádolják.

Továbbá ott vannak az egyetemek, akik az akkreditációs nyomás miatt vezető oktatókat akarnak, csakhogy sokuk szabályzatában a habilitáció feltétele az MTA doktora cím. Nekik ezért vagy a cím gyengítése az érdekük, vagy a habilitációt nem fogják azt az MTA minősítéséhez kötni, ami a minősítés létét kérdőjelezi meg.

Ez egy sokszereplős játszma, amelyek léteznek az akadémiák létrehozása óta, ez az intézményesült tudomány sajátja: mindig is viszonyulnia kellett a politik

katz | 2010. január 5. | 21:48:16

Pedig némi nyilvánosság nem ártana (nem ártana?) a tiszteletreméltó Akadémiának. Példátlan titkolózás folyik, elemi adatokhoz nem lehet hozzáférni.

babhun | 2010. január 5. | 21:46:54

antivirtus | 2010. január 5. | 20:58:27
Igazad van, az MTA doktora valóban cím, amelyet az MTA a róla szóló törvény szerint adományozhat és amely adott esetben közpénzből tiszteletdíjjal is járhat. Ez a mondanivalóm lényegén nem változtat. A tudományos minősítések adományozásával kapcsolatos visszaélések és átláthatatlanság nem új probléma, azzal nem is foglalkoztam.

Az általad beillesztett link a Köztestületi Publikációs Adatbázisáé. A MTA doktori cím birtokosainak listája egy másik lapon van, a köztestület tagjainak adatbázisa pedig egy harmadikon.

babhun | 2010. január 5. | 21:41:37

katz | 2010. január 5. | 21:10:44
Ezt én annyira izgatottan nem várom és nem is hiszem, hogy lenne időm elolvasni. Nem én foglaltam állást, hanem Bitó, hát támassza alá ő alaposan a mondanivalóját, ha egyszer ilyen szigorúan pálcát tör az akadémia elnöke felett. Még az is lehet, hogy igaza lesz de ennyi alapján koncepciós kinevezéseket emlegetni kissé, hogy úgy mondjam light-os.

katz | 2010. január 5. | 21:10:44

babhun: szerinted Bitó írása "egy messziről jött ember felületes tájékozódásán alapuló (két napilapot jelöl meg mindösszesen forrásként)". Izgatottan várom, hogy az MTA minden bizottsági jegyzőkönyvet (lehetőleg szó szerintit) tegyen közzé honlapján, az AKT összes ülésének részletes napirendjét és a hozzászólásokat, mellette minden szabályzatot, a jelöltek névsorát, a jelölést elbíráló albizottságok összetételét, és így tovább. Nem könnyítik meg annak a dolgát, aki kevésbé felületesen akarna tájékozódni - vagy tudsz olyan forrást, amely amúgy hozzáférhető lett volna, csak Bitó nem vette észre?

antivirtus | 2010. január 5. | 20:58:27

Babhun brother télleg nincs a topon. Utána kellett volna néznie a dolgok állásának és akkor nem írkál butaságokat. Magyarországon egyetlen tudományos fokozat létezik, a Ph.D. Az "MTA doktora" egy cím, nem tudományos fokozat (hasonló címet bármilyen szervezet kreálhatna ha éppen arra futná ráérő ideje és kapna hozzá egy kalap költségvetési pénzt). És mielőtt elkezdődne a szokásos happogás hogy de hát meg kell nézni micsoda követelményei vannak a nagydoktori címnek jelzem hogy a cím adományozása során a tudományos teljesítmény mellett számos egyéb, nem szakmai tényező esik latba (ki kinek a komája, samesza, csókosa, kijelölt utóda, tanítványa, stb.). Ezért van hogy jócskán lehet találni a cím birtokosai között szakmai szempontból elég krákogós teljesítményű személyeket.
http://www.mtakoztest.hu/kpa.htm

babhun | 2010. január 5. | 20:55:48

katz | 2010. január 5. | 19:51:55
Nem Bitót minősítettem, hanem amit írt. A szabályzatot egyébként ismerem és semmi olyat nem írtam, ami megállapításoddal ellent mondana. Természetesen nincs kizárva, hogy ő a három bíráló között az egyetlen, aki nem rendelkezik MTA doktori fokozattal, de ez persze csak akkor fordulhat elő, ha a szakterületen mást nem lehet felkérni.

Bitó tévedése nem egyszerűen nyelvi, tájékozatlanságról árulkodik. Számomra egy messziről jött ember felületes tájékozódásán alapuló (két napilapot jelöl meg mindösszesen forrásként) de szigorú pálcatörésnek tűnik a cikk. Bitó úr pálcatörést egy saját szakterületén alkotó kollégája felett ugyan nem vállal, ugyanakkor rögvest megteszi ezt az akadémia elnöke felett, ráadásul politikai kérdésben: furcsa de legalábbis súlyos ellentmondás.

katz | 2010. január 5. | 19:51:55

babhun: persze, Bitó félreérti a "bíráló" terminust, ez mulatságos tévedés, de azért magad sem dicsekedhetsz a tájékozottságoddal, ha nem tudod, hogy egy PhD (vagy kandidátus) fokozatú bíráló igenis lehet a három között, akik a nagydoktorit elbírálják. Ezzel nem lehet Bitót hitelteleníteni, kár az igyekezetért. Nem ez az írás lényege, még csak össze sem függ vele.

babhun | 2010. január 5. | 19:38:22

Bitó úr talán elviseli, ha bizonytalan magyar nyelvismerete nyomán nem forgatjuk fel a magyarországi tudományos minősítési eljárásokat szabályozó alapdokumentumokat.

babhun | 2010. január 5. | 19:36:33

Magyarországon kétszintű tudományos minősítési rendszer létezik, amelynek alsó szintje (PhD doktori fokozat) független az MTA-tól. A felső szintű tudományos fokozatot (MTA doktora) valóban az MTA ítéli oda.

Mivel Bitónak nincs MTA doktora fokozata (ez az MTA honlapján található listából rögvest kiderül), így bizonyára egy PhD disszertáció bírálójaként kérték fel, ennek a minősítésnek tehát semmi köze az MTA-hoz. A szerző tehát még azzal sincs tisztában, hogy a doktori (PhD) disszertációkat Magyarországon nem az Akadémia, hanem ún. Doktori Iskolák minősítik. A Doktori Iskolákat az Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditálja. A MAB szervezetileg független az MTA-tól. Tehát a cikk felütése a magyar (és az európai) tudományos minősítő rendszer szinte teljes ignorálásáról árulkodik.

Az a kifejezés, hogy "védésbizottság" magyarul nem használatos, a felsőoktatási törvényben például a "bírálóbizottság" szerepel és ez a magyar tudományos életben általánosan meghonosodott kifejezés is (ez szerepel az összes doktori iskola szabályzatában és az MTA szabályzatában is).

A bíráló (opponens, raporteur - fr) és a rokon kifejezések használata teljesen bevett az európai és magyar tudományos körökben. A cikk szerzője helyében a magyar nyelv kifejezéseiben történő járatlansággal nem dicsekednék. Pláne nem akkor, ha immár 20 éve élnék Magyarországon. A magyar nyelv szerint a szakcikket, a diplomát és a doktori disszertációt igenis bírálni szokták. Ráadásul ez a kifejezés szerepel m

helyettem | 2010. január 5. | 11:36:15

Ez elképesztő! :((

katz | 2010. január 4. | 19:08:12

Ezt Bajnai természetesen nem teheti meg, az Akadémia maga gazdálkodik a neki a költségvetésben kiosztott pénzből. Autonómia van, vagy mi a szösz. Maximum valami pénzt visszatarthat az Államkincstár, akkor pedig az Akadémia fájó szívvel kirúg néhány fiatal kutatót, az elnök és a többiek továbbra is kapják, amit csak kaphatnak.

Moliere | 2010. január 4. | 18:41:39

1 db konkrét javaslatom van, úgymint:

Bajnai holnap reggel felhívja az akadémiai elnököt, s a fülébe duruzsolja, hogy amennyiben nem a szakmai testületek javaslatát követi a kinevezéseknél, ő (mármint: a miniszterelnök) kénytelen lesz azonnali hatállyal, a kényszerű takarékoskodási intézkedések részeként megvonni az akadémiai elnök minden természetbeni juttatását, a sofőrös autóstul, költségszámlástul, stb.

Ja, és holnapután reggelre kéri szépen az elnök úr lemondását, ezüst szegélyű kistálcán, mert úgy stílusos.

Ennyi.

giorgio | 2010. január 4. | 18:13:25

kedves utazo, még búcsúzóul, ha nem késő: sokadszor is emlékezz, vagy nézz utána Kálmán C. esetének. Ha az szerinted normális...

Utazó'62 | 2010. január 4. | 16:54:41

Antivirtus.
Úgy nézem itt már értelmes hozzászólás nem várható, csak lelkileg sérült emberek fröcsögése, tehát kiszálltam.

antivirtus | 2010. január 4. | 16:11:56

Utazó'62 | 2010. január 3. | 23:28:56
"A reformról írt véleményed ("aki nyilvánosan bírálni meri az MTA-t annak ne vágják vissza a nagydoktoriját") egyszerűen naiv. Nincs olyan rendszer, ami a bírálóját jutalmazná."

Ha majd valami mondvacsinált indokkal bevisznek a rendőrkapitányságra egy habkönnyű testüregi motozásra mert szóvá tettél valamilyen rendőri mulasztást/jogsértést...,
Ha majd a gyereked kettesnél jobb jegyet sohasem kap történelemből mert egyszer a szülői értekezleten szóltál hogy a történelemtanár csak anekdotázik tanítás helyett...,
Ha majd a háziorvostól mindig csak C-vitamint vagy hashajtót kapsz bármi is a panaszod mert egyszer megkérdezted hogy aki 2 órával utánad jött az miért mehet be azonnal előtted...,
nos, minden ilyen és ehhez hasonló esetekben soha ne tiltakozz hanemt mindig gondolj csak arra hogy "Nincs olyan rendszer, ami a bírálóját jutalmazná."
Elképesztő a cinikus arrogancia amivel hozzáállsz ezekhez a kérdésekhez. A demokratikus berendezkedés alapértékeire teszel jó magasról. Számonkérhetőség, átláthatóság, felelősség, elszámoltatás, mondanak ezek valamit? Úgy látom abszolút semmit, neked csak egy a fontos, hogy beraktad a hátsódat a nagydoktori rendszerbe. Rád aztán bizton számíthat a mindenkori MTA vezetés, a rendszer hűséges, megbízható katonája vagy. Szép teljesítmény.

Utazó'62 | 2010. január 4. | 15:27:48

Miután nem ellenőrizhető, hiszen a nevemet nem adom meg (nagydoktor vagyok, de hülye nem :-) ), tessék szépen elhinni: nekem egy állásom van, azt 100%-ban művelem, és ahol lehet, ellenzem a többes állást. Mivel ezt szépen ki is fejtettem a korábbi hozzászólásaimban, a kérdés feltevését nem tartom korrekt dolognak, inkább a szokásos tendenciózus sározgatásnak.

nemistudom | 2010. január 4. | 14:13:21

Utazó'62 | 2010. január 3. | 16:38:11

Kedves Nagydoktor, Ön hány helyen van fél-, rész vagy teljes állásban, megbízással?
Mindegyik helyen 100 %-os?

teniszke | 2010. január 4. | 12:49:10

Ha valaki, akkor a NSZ háziszerző Bitó élettan-professzor jogosult kritizálni Pálinkás úr - amúgy közismert - politikai kötődését. Bitó úr aztán nem elfogult politikailag, ezt tudja mindenki, ezt bizonyítja eddigi "írói munkássága" is.Röhögnivaló ez a felfuvalkodott önhittség...
Egyébként abban akár igaza is lehet, hogy egyetlen MTA elnök sem tevékenykedhet politikai alapon, csak hát kár, hogy pl. Glatz úr idején "elfelejtett" úgyanígy felháborodni, pedig oka lett volna nem kevesebb,ez erősen hitelteleníti a mondandót...

nemistudom | 2010. január 4. | 11:50:56

kocsobur | 2010. január 4. | 03:14:40

Pálinkás elnök független és pártatlan?
A maga logikája a kommunistáé. Mert szélsőjobboldaliként is az.

medve1942 | 2010. január 4. | 11:27:45

Ha a tudomány keveredhet a politikával, a középszar (nem elütés) fog felül úszni, a konvertibilis magyar koponyák pedig szétszóródnak a világban. Mint 1934, 1948 vagy 1956 után.

kocsobur | 2010. január 4. | 03:14:40

"Ha a "független" és "pártatlan" Bitó László írkál ilyeneket...
akkor máris biztos hogy Pálinkás valamit nagyon jól csinál..:)"

A szerző egyik korábbi -jellemző- műve :

http://www.nol.hu/archivum/archiv-424241

kocsobur | 2010. január 4. | 03:08:43

Én csak azt mondom.
Ha a "független" és "pártatlan" Bitó László írkál ilyeneket...
akkor máris biztos hogy Pálinkás valamit nagyon jól csinál..:)

Hajrá.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 23:28:56

Jópofa, hogy egyrészt féltjük az egyetemi autonómiát, az MTA ne szóljon bele, ne legyen hozzá köze, másrészt kormányzati beavatkozást akarunk pl. az MTA működésébe. Ugyanígy lehetne a felsőoktatás működésébe is beavatkozni, ott is van mit keresni.

Antivirtus: a doktori tiszteletdíjjal kapcsolatban a svájci rendszerrel nem válaszoltam meg a saját eszmefuttatásomat. Ugyanis itt a kzdeti vita nem erről szólt, hogy hogyan lehet hangolni a rendszert, hanem arról, hogyan lehet eltörölni. Erre válaszoltam, hogy ez butaság. A teljesítményarányos juttatások rendszere már csak finomítás. Mindenképpen egy teljesítmény utáni további juttatásról beszélünk.

A reformról írt véleményed ("aki nyilvánosan bírálni meri az MTA-t annak ne vágják vissza a nagydoktoriját") egyszerűen naiv. Nincs olyan rendszer, ami a bírálóját jutalmazná. A reform nem erre kell vonatkozzon, mert ez egyszerűen szubjektív, emberi dolog.

"dagonyás, körbecsókos, hűbéres rendszer". Szerintem sajnos ez Magyarország. Az ország többi intézményéhez képest pedig az MTA igenis kimagaslik pozitív értelemben. Az ELTÉ-n pl. sokkal több ilyen jelenséget ismerek. Az MTA-n határozott hangváltás folyik, nézzétek meg, hogy hány fiatal igazgatót neveztek ki az utóbbi években.

Indokolatlan előnyök a pályázatoknál és kinevezéseknél? Ez butaság. A nagydoktori megszerzéséhez nagyon sokat kell produkálni, meg kell nézni a minimumkövetelményeket az osztályok honlapjain. Természetes, hogy ha egy tanszékvezetővel vagy igazgatóval

antivirtus | 2010. január 3. | 22:22:46

Utazó'62 | 2010. január 3. | 20:55:17
"A kinevezés határozatlan idejű, de mindenkinek 3 évente beszámolót kell készítenie. Ha nem felelt meg, akkor megszűnik az alkalmazása. Ez tökéletesen működik, a Svájcban dolgozó barátaim dicsérik."
Ezzel szépen meg is válaszoltad a saját (Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:47:58), doktori tiszteletdíj védelmében írt eszmefuttatásodat. Nálunk miért nincs ez így? Miért nem ellenőrzik 3 évente a teljesítményt? Miért nincs szakmai teljesítményarányos fizetés? Miért csak a közalkalmazotti bértáblában előírt minimum fizetést adják? Miért nem kap a 30-as kutató minden procedúra nélkül +havi 50 ezret ha a teljesítménye azt indokolja? És miért kap ilyet élete végéig a nagydoktori cím birtokasa teljesítményének bárminemű ellenőrzése nélkül?

Utazó'62 | 2010. január 3. | 19:24:27
"Reform. Milyen reformra lenne szükség?"
Pl. olyan reformra hogy aki nyilvánosan bírálni meri az MTA-t annak ne vágják vissza a nagydoktoriját erre való hivatkozással példát mutatva hogyan jár az aki kritizálni merészel. Olyanra, hogy ez a cikk és a többi, az MTA-ról nem az ájult tisztelet hangján hozsannázó írás bekerüljön az MTA sajtófigyelőjébe (http://www.mta.hu/index.php?id=552&no_cache=1).
Olyanra, hogy ne az legyen a perspektíva fiatal kutató előtt hogy "Azért persze jó, ha az ember 20 év után elér egy normális életvitelt." olyan áron hogy hasonul, beleszocializálódik ebbe dagonyás, körbecsókos, hűbéres rendszerbe.

antivirtus | 2010. január 3. | 22:21:05

Aki bírja cérnával, nézze meg Vizy E. Szilveszter korábbi MTA elnök évzáró performanszát a Hír TV-n.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=302262

antivirtus | 2010. január 3. | 22:20:35

Máshol már írtam, de itt megismétlem Utazó'62 kedvéért. Ha nem járna semmilyen tiszteletdíj az MTA doktora címmel (és egyéb indokolatlan előny pl. pályázatoknál, kinevezéseknél) ugyan meg lehetne nézni hányan törekednének megszerezni ezt a szép titulust. Minimum siralmas és röhejes hogy az MTA az autonómiát mantrázva közpénzből tarthat fenn és el egy olyan réteget amire aztán támaszkodva folyamatosan önigazolja, harsonázza a saját létének és fontosságának szólamait.
És ezt csak egyféleképpen lehet megszüntetni, kormányzati beavatkozással. Valahogy úgy ahogy Molnár miniszter intézte el az orvosi kamarát. Megszüntette a praktizáláshoz addig kötelező kamarai tagságot. Nagy pofája volt ám addig a kedves kamarának, mindig az összes orvos nevében lépett fel, feledve hogy aki dolgozni akart annak muszáj volt tagnak lenni, tetszett avagy nem. Analóg módon kellenne a fellépni az MTA esetében is: tiszteletdíjra szánt költségvetési pénz huss. Aztán további lépések.

Amúgy meg a mostani és korábbi akadémiai vezetés szellemi kompeteneciáját, mentalitását kiválóan példázza az a sivár propagandaszólam amit nem szégyellenek újra és újra elismételni: az MTA a legnagyobb társadalmi közbizalmat élvező intézmény. Csak azt nem teszik soha hozzá hogy ez a felmérés az MTA megbízásából készült és olyan kemény vetélytársakat válogattak be az MTA mellé mint pl. a bíróságok, rendőrség, bankok, biztosítók. Vakok közt a félszemű is király, valahogy így értékelendő mindez.
Aki bírja cérnával, nézze me

giorgio | 2010. január 3. | 21:09:26

Utazó'62 | 2010. január 3. | 20:55:17
Azt írod "Az USÁ-ban az egyetemeken belül igenis létezik a PhD utána további minősítés, csak különböző professzori megnevezésekkel illetik." Azért ne csúsztassuk, persze hogy mindenhol vannak különböző egyetemi rangok, és annak kritériumai de nagyon nem erről beszélgetünk.
Azt írod: "Nem ezekkel van a gond, amit itt vitatunk az csak a felszín, forma, felesleges." MÁr hogy lenne felszín és forma, hogy ha egyetemi karriert akarok csinálni, akkor kötelezően az általam nagyon rossznak, és nemzetközileg példátlan hatalmúnak tartott mtához kell dörgölöznöm?
Azt írod "A lényeg az elvárás, a megmérettetés és a szankció, viszont megfelelő elismerés." Ebben egyetértek, csak hát valami öntisztulási, minőség-javulási folyamatnak még jelét is alig látni, és ami van, az sem az akadémia felől, hanem a minisztérium felől érkezik (pl. hogy az egyetemekről 65 év után - kevés kivétellel - kiteszik az embereket). Szerintem az egyetlen valódi megmérettetés a nemzetközi volna (például, ha beengednék a külföldi egyetemeket), de hát abból meg nagyon rosszul jönnénk ki.

wright mills | 2010. január 3. | 21:00:46

Aki egy kicsit is közelebbről ismeri az MTA nevü műintézményt, az tudja, hogy mi folyik ott. A legtöbb kutató álláshalmozó. Ha belepillantunk az önéletrajzokba, látható, hogy nem kevesen 2003-2004 körül publikáltak utoljára. A külföldi publikációk aránya elenyésző. Nagyon sok kutató irodájának a zárja talán be is rozsdásodott, bár gondolom a fizetésüket azért rendszeresen felveszik. Szóval nagyon jól jönne a reform, de nincsenek illúzióim. A mostani személyi döntéseket jelentősen befolyásolta, hogy hosszabtávú jobboldali kormányzásra kell berendezkednünk és mindenki félti a seggét. Ennyi a történet, nem több...

giorgio | 2010. január 3. | 20:59:07

Utazó, megnéztem a honlapot: (majdnem) mind akadémikus. Az persze más kérdés, hogy másodállásban (egy másik fizetésért) egyetemen is tanítanak. De hát ez igaz a kutatóintézeti kutatókra is (egyik fizetésért kutató, a másikért oktató, és a tudományos elvárás vele szemben ugyanaz, mint egy sima oktatóval, ennyire erővel ők is egyetemi emberek. Az akadémikusnak szerintem 90% tanitott egyetemen is (ami normális), csak mostanra onnan nyugdíjba küldték őket. Ez csak azt mutatja, hogy mára az mta elérte, hogy ilyen szinten beette magát az egyetemekre.Csakhogy ez - ismétlem - nem spontán és végképp nem egészséges folyamat (volt).
Azt, hogy hány 85 éves akadémikus van, nem tudom, hogy de LEGFELJEBB hány 70 alattit enged a szabályzat, azt sajnos igen.
Arra nem válaszoltál, hogy hol van még a mi nagydoktorinkhoz hasonló, külső és egyben kötelező tudományos minősítés az egyetemi előmenetelhez.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 20:55:17

Az USÁ-ban az egyetemeken belül igenis létezik a PhD utána további minősítés, csak különböző professzori megnevezésekkel illetik. Nem ezekkel van a gond, amit itt vitatunk az csak a felszín, forma, felesleges. A lényeg az elvárás, a megmérettetés és a szankció, viszont megfelelő elismerés.

Pl. a svájci rendszer. A professzor fizetése kb. 10000 CHF, ami nagyjából 1,8 millió Ft. Ez ott is sok. Na most törvényben rögzítik, hogy efölött csak 10% egyéb jövedelme lehet, adóbevallás alapján. Nincs másodállás,. stb. A kinevezés határozatlan idejű, de mindenkinek 3 évente beszámolót kell készítenie. Ha nem felelt meg, akkor megszűnik az alkalmazása. Ez tökéletesen működik, a Svájcban dolgozó barátaim dicsérik. De ne abba kezdjünk el belekötni, hogy a professzori fizetés a svájci átlag kétszerese, meg hogy milyen hatalommal bír egy professzor, stb., stb.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 20:48:52

Giorgo.
Tagrevízió. Az valóban igaz, hogy a nagy kommunista akadémikusok közül még vannak bent. Viszont az előző rendszerben a matematikusokon és fizikusokon kívül más területeken általában 65 éves kor alatt nem nagyon kerültek be. Eltelt 20 év. Hány 85 éves akadémikus van? A számuk elenyésző. Hogy ők kiket választottak be, az más kérdés. Sajnos ez van, a múltunkat nem tudjuk teljesen eltörölni (ez ugye más rendszer szlogenje volt). "Tetszettek volna forradalmat csinálni."

Na itt jön pl. Pálinkás József, aki azt hirdeti, hogy nem akar 60 évesnél idősebb új akadémikust látni, de inkább az 50-hez közeli korosztályt akarja. Tehát befolyásolja a szabad és titkos szavazást. Most akkor elítéljük, vagy sem?

A Doktori Tanács elnöke, társelnöke és titkára is egyetemi ember, nézd meg a Tanács honlapját. A tudományos bizottságokban az egyetemi emberek aránya 70-80%. Ezek delegálják az MTA doktori eljárást indító komplex bizottságba a tagokat, ez megint tükrözi a felsőoktatás részarányát. Tehát az MTA doktora cím megszerzéséhez szükséges eljárásban a felsőoktatási kollégák részvétele kb. 3/4-es.

giorgio | 2010. január 3. | 20:34:09

Azt kicsit még magyaráznád, hogy "Az MTA doktori tanácsában a felsőoktatás részvétele kb. 70-80 %"?

giorgio | 2010. január 3. | 20:32:45

Utazó, kezdjük a végéről: volt 89-90-ben tagrevízió az akadémián, vagy nem? Nem, tehát azóta is az akkor bent lévők választják maguk közé a többi tagot (ezért gáz az önkiválasztás, nem másért). Lehet, hogy a természetes halálozás magasabb volt, mint 30-40% azóta (egy pillanatra elfelejtettem, mert egyszerűen nem tudom ezt az abszurditást befogadni, hogy a többség kötelezően 70 fölötti), de a kontraszelekció tényén nem változtat.
A francia, olasz és spanyol intézmények teljesen mások, mert igaz, hogy államilag finanszírozottak, de semmilyen hatalmi funckiójuk nincs.
Az USÁban és Olaszországban (ezeket ismerem nagyjából) nincs se habilitáció, se másmilyen phd utáni tudományos titulus, rang, cím.
Ismétlem, tudtommal nincs még egy olyan ország, ahol az egyetemi előmenetelt egy külső testület által megszabott tudományos fokozathoz (nevezheted címnek is) kötik. (Hogy a te példáddal éljek: a német habilitációt nem a Max Planck Társaság adja, hanem láss csodát, az egyetem, tudod: autonómia).
Az egyetemek azóta (és szigoróan csak azóta) veszik "belső elbírálási alapként" mióta egy rendelet felülről KÖTELEZŐvé tette a doktori iskola vezetéséhez.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 19:56:04

giorgio | 2010. január 3. | 19:32:45
Valóban állami kontroll, de nem ez az állam feladata? A felsőoktatást nem az állam finanszírozza? A teljesen autonóm felsőoktatás csak teljesen autonóm finanszírozás mellett képzelhető el, magyarul magánegyetem formájában.

Államilag finanszírozott akadémia. A Max Planck Társaság által üzemeltetett intézetek bevételei 80%-ban állami forásból származnak. A francia CNRS, az olasz CNR, a spanyol CSIC hasonló.

Önmagát kinevező akadémia. Mindegyik akadémia a tagjait maga válogatja meg.

Egyetemi autonómiát sértő tudományos privilégium? Maguk az egyetemek is belső elbírálási alapként veszik a nagydoktorit.

Miért van az, hogy máshol a PhD az egyetlen tudományos fokozat? Nálunk is. A nagydoktori (tudom, tudományok doktora, vagy MTA doktora) az cím. Ugyanolyan, mint a német habilitáció. Minden országban megvan a PhD utáni további szelekció és minősítés lehetősége, csak másképp hívják.

Az MTA doktori tanácsában a felsőoktatás részvétele kb. 70-80 %. Miről beszélünk?

Egyébként az ESF tapasztalataimmal nem dicsekedtem, megemlítettem, hogy legyen összehasonlítás. A szóhasználatod unintelligens.

giorgio | 2010. január 3. | 19:32:45

Utazó'62 | 2010. január 3. | 19:24:27
Azt írod: "Az MTA doktora cím megléte a doktori iskolához legalább valami kontroll-féle." igen, nevezzük nevén: ÁLLAMI KONTROLL. Ráadásul kb. 60-70%-ban előző rendszerben kinevezett szereplőkkel. Dicsekedtél európai tapasztalataiddal (ESF): mondd már meg, melyik európai országban van még államilag finanszírozott, de önmagát kinevező akadémia, amelyiknek ilyen jellegű, egyetemi autonómiát sértő tudományos privilégiuma van? És miért van, hogy Amerikában és még egy csomó eu-országban a PhD az EGYETLEN tudományos fokozat?

giorgio | 2010. január 3. | 19:27:44

Senki_Alfonz | 2010. január 3. | 18:31:35
az, hogy az otkánál nem lehet egyértelműsíteni, ki a felelős, szerintem nem baj, így is olyan kicsi a legtöbb szakma, hogy szinte mindenki tudja, ki írja az anoním bírálatokat, meg, hogy ki hogy szavaz a zsűriben.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 19:24:27

- "MTA tehetetlen mozgásképtelensége káros a tudományra". Mire alapozzuk ezt a kijelentést? Az MTA mint olyan nem művel tudományt. Tudományos kutatást az intézetekben művelnek. A mozgásképtelenség minimálisan részben finanszírozási problémákra vezethető vissza. Új témához új projekt kell, hiszen az alapfinanszírozás a rezsit sem fedezi, nemhogy a fejlesztést. Közben a régi, futó projekteket vinni kell és eredményt kell felmutatni akkor is, ha éppen az az elképzelés nem jött be. Maga a projektrendszerű finanszírozás az, ami a változtatást gátolja.
- Reform. Milyen reformra lenne szükség? Jelenleg az MTA doktori eljárás az EGYETLEN, legalább részben "objektív" minősítési eljárás. A PhD nulla. 2-3 publikációval lehet PhD fokozatot szerezni. Az egyetemi habilitáció önmagában nevetséges. 4-5 éves szakmai múlttal lehet habilitálni, még a legnevesebb egyetemeken is. Az MTA doktora cím megléte a doktori iskolához legalább valami kontroll-féle.

isty | 2010. január 3. | 19:20:21

B.L. Úgy döntött mint az Akadémia elnöke, ha neked nem tetszik akkor nyugodtan rágodjál rajta. Szánalmas vagy.

giorgio | 2010. január 3. | 19:12:43

Utazó'62 | 2010. január 3. | 18:50:43
Az MTA nem természetszerűen konzervatív, hanem azért mert törvényileg be van betonozva. Azért nem mer senki sem semmiféle reform-javaslatot megfogalmazni (a Kóka-féle kalandorokat most ne számítsuk), mert tudja, hogy onnantól az ő tudományos karrierjének lőttek. Emlékezik még mindneki Kálmán C. MTA doktori eljárására? Olvasás nélkül dobták vissza, mert előtte vagy 10 évvel egy publicisztikában bírálni merte az MTA-t. És ismétlem, az akadémia nem választható lehetőség egy tudósnak: egyetemi(!!!) doktori iskola vezetéséhez törvényileg KÖTELEZŐ az akadémiai doktori cím, ami botrányos megsértése az egyetemi autonómiának.

masik.janos | 2010. január 3. | 19:11:19

Utazó'62 | 2010. január 3. | 18:50:43
"Az MTA természetszerűen konzervatív. A gyors változások a tudományban csak bizonyos esetekben jók. Ha egy labor és kutatócsoport kiépítése 5-10 évet vesz igénybe, akkor az 1-2 éves politikai-tudománypolitikai változtatgatások károsak is lehetnek."
Ebből látható, hogy a konzervativizmus milyen kétélű dolog: egyfelől az MTA tehetetlen mozgásképtelensége káros a tudományra; másfelől nem lehet hübelebalász módjára kapkodni. Nemcsak egy labor kiépítése tart 5-10 évig, hanem egy társadalomtudós is hosszú évek alatt gyűjti csak fel azt az olvasmánymennyiséget, amiből aztán építkezni tud. Nem tud - legalábbis színvonalasan aligha - mindenféle új szelek szerint váltani, mert abból nem lesz tudomány.
Ami a belső összetartó erőt, ill. a tudományos előmenetellel egyenesen arányos megbékélést illeti, befűznék ide egy linket a Népszavához, ahol szintén tárgyalták a mi konkrét kérdésünket.
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1278670
A lap nyomtatott verziója tartalmazta az MTA II. Osztály Filozófiai Bizottsága tiltakozása szövegét is. A tiltakozás kifejezetten az eljárásmód maga ellen irányult, s nem arról, hogy kit kellett volna kinevezni. Szóval olykor van összetartás mégis, s a Filozófiai Bizottságban mégsem olyanok ülnek, akik pályájuk kezdetén vannak. Forradalom persze nem lesz ebből, de mégis némi reménysugár...

Utazó'62 | 2010. január 3. | 18:50:43

Hmm. Most látom az újabb kommenteket.
Az OTKA rendszeréről annyit, hogy az ESF egyik pályázatértékelő bizottságában eltöltött néhány év után én teljesen elégedett vagyok az OTKA bírálati rendszerével. Természetesen a szubjektív vonatkozásokat nem lehet kizárni, de legalábbis a műszaki és élettelen természettudományi kollégium működését példaként lehetne állítani az egész országnak. Jól emlékszem olyan esetre, amikor zsűrielnök pályázatát utasította el a kollégium egy formai hiba miatt. Botrány volt, vita volt, a társaság nem engedett. Nem tudom masik.janos es Ajjtony benne van-e ebben a rétegben, ha igen, akkor értékelni fogják, hogy Kollár László lett az OTKA elnöke. Ritka becsületes és korrekt ember.

Az MTA természetszerűen konzervatív. A gyors változások a tudományban csak bizonyos esetekben jók. Ha egy labor és kutatócsoport kiépítése 5-10 évet vesz igénybe, akkor az 1-2 éves politikai-tudománypolitikai változtatgatások károsak is lehetnek.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 18:43:50

masik.janos és Ajjtony.
Kiváló a vita!
Az AKT ebben az esetben nem döntéshozó, hanem javaslattevő. Az indok pontosan az, hogy ne lehessen kineveztetni valakit a 80 éves akadémikusoktól, aki aztán teljesen alkalmatlan, hanem ez az elnök egy személyi felelőssége, aki figyelembe veszi a grémium javaslatát. Ebben az esetben csak az elnök alkalmassága merül fel, amit viszont az akadémikusok és a választott doktor képviselők Közgyűlése fog eldönteni.
Miért kell a legitimáció? Látható a jelen esetben. Hoz egy esetleg sokaknak kínos döntést és legalábbis részben bevonul az AKT mögé, hiszen az ő javaslatuknak megfelelően döntött. Valljuk meg, érthető.
A döntési rendszer nagyon rossz, ha van egy jó pályázó, aki végre tenni akar, és a döntéshozók szépen megfúrják, kineveznek egy fontolva hátráló típust. És nagyon jó a rendszer, ha egy vezetésre alkalmas elnök esetleg a konzervatív akadémikus réteg ellenében tud agilis, jó vezetőt kinevezni. Ennyi. Mi lenne a jobb rendszer? Valakinek dönteni kell, és a döntést több pályázó esetén mindenképpen bírálni fogják. A megoldás az egyszemélyes felelősség és a visszahívhatóság, a bukás lehetősége. Elvileg a jelen MTA rendszer így működik. A Közgyűlést össze lehet hívatni és le lehet szavazni az elnököt. Évente kétszer. Hol van ez így kis hazánkban?

Ajjtony | 2010. január 3. | 18:40:12

Az Akadémia mindíg is konzervatív volt, ezután is az lesz. Az akadémiai erőtérben tevékenykedők bizonyos morgással ugyan, de ezt veszik normálisnak. Ezt mindenki látja aki már bepillantott ebbe a közegbe. MásikJánosnak csak azt tudom mondani, hogy amíg fel nem lép egy reformer csoport, addig csak lassú fejlődés lehet, de ha fellép akkor sem biztos, hogy sikeres lesz. Éppen ama bizonyos demokratikus szavazási rendszer miatt amire eredetileg is utaltam (Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa). A rendszer tehetlensége és szocializációs ereje igen nagy. De ha maga változtatni kíván, hát sok sikert kívánok neki.

Senki_Alfonz | 2010. január 3. | 18:31:35

masik.janos | 2010. január 3. | 17:53:17

A rendszer pontosan azért van így kitalálva, hogy senki ne legyen felelős a döntésért. Megnézhetjük az OTKA döntési rendszerét is. Ot sem felel senki sem a döntésért. A vezető a szakbizottságokra hivatkozik, azok tagjai meg arra, hogy ők semmiről nem tehetnek, egyedül maradtak a véleményükkel. Pedig, mindenki azt mondja, hogy ez a legátláthatóbb döntési rendszer. Ami igaz is lehet, ha összehasonlítjuk mondjuk az NKTH döntési rendszerével.
SA

masik.janos | 2010. január 3. | 18:17:01

Pont ebbe az irányba szerettem volna elvinni a diskurzust, amivel zárod a megjegyzésedet: hogy politikai beállítottságtól függetlenül miért rossz a rendszer. Persze, ha most ennek a topicnak az a célja, hogy megállapítsuk, úgyis minden marad, ahogyan van, és ennek megvan a maga magyarázata, ami a szónak egy értelmében akár igazolja is azt, ahogyan vannak a dolgok, akkor vége is itt a diskurzusnak, és menjen mindenki művelgetni a saját kertecskéjét, várva, hogy hátha előre halad a ranglétrán, s akkor egyre jobban tetszeni is fog neki ez a rendszer.

Ajjtony | 2010. január 3. | 18:04:14

Teljesen egyetértek azzal, hogy a döntési rendszer rossz, sokszor szubjetív, stbstb. De mint írtam, a rendszert az akadémiai kutatóhálózat vezető figurái müködtetik, panaszkodni hallottam már egyiket-másikat, de a rendszeren változtani már kevésbbé akarnak. Nem tudok olyan kutatói csoportról amelyik reformálni szeretne. Aki éppen hátrányt szenved az sértődött egy darabig, de általában megvígasztalódik. Másképpen: az összetartó erő kb. akadémiai doktorítól felfelé erősebb mint a rendszer kritikája. Ez politikai hozzáállástól független jelenség.

masik.janos | 2010. január 3. | 17:53:17

Hát nem tudom, hogy ez egyenlet volt-e, vagy hogy köze volt-e egyáltalán a matematikához. Egy szituációt vázolt bizonyos paraméterek felvételével - a társadalomtudományokban is sokszor követhető metódus -, s azt várta, hogy az ekképp kiélezett helyzet tanulságairól kezdjünk el gondolkozni.
Az, hogy épp mostanság mi tetszik és mi nem a magyar akadémikusoknak, ekképp irreleváns is - nem róluk gondolkozunk épp, hanem erről a történetről, amelyben akadémikusokról szándékosan nem is esik szó.
(De ha már akadémikusok, akkor én - egy másik kérdéskörben - szívesen elgondolkoznék azon, hogy mennyire hozhatnak olyasvalakik felelős döntéseket, akiket egy rossz döntésért nem felelősségre vonni, egy rossz döntésnek nincsenek rájuk nézve következményei. Mi van akkor, ha teszem azt a 70-en felüli akadémikusok gyülekezete kinevez(tet) valakit egy intézet élére, aki egy év alatt csődbe viszi az intézetet? Bizony, csak az intézet dolgozói faragnak rá...

Ajjtony | 2010. január 3. | 17:35:39

masik.janos | 2010. január 3. | 17:25:06
Tehát: most elbeszélek egy történetet, s kérném a véleményeteket a folyamatról.
********************
X és Y egyenletének nincs matematikai megoldása. Viszont az Akadémia kinevezési gyakorlata ill. szabályzata általában tetszik az akadémikusoknak. Ha nem tetszene akkor megváltoztatnák. Kevés olyan akadémiai karriert ismerek amelyikben a kapott előnyök és elszenvedett hátrányok ne egyenlitenék ki egymást, legalább is hosszabb távon.

masik.janos | 2010. január 3. | 17:27:29

4. utolsó rész:
Az előbbi rész kérdéseinek rejtett premisszája az volt, hogy a fórumok véleménynyilvánításának van szerepe a döntés kialakításában. Kérdezzünk rá tehát erre a pontra is: 1. Szükséges-e egyáltalán bármilyen szinten figyelembe venni a fórumok véleményét? 2. Ha nem, akkor mi a funkciója egyáltalán annak, hogy kikérik őket? 3. Ha nincs semmi funkciójuk, akkor miért látta mégis szükségesnek az elnök, hogy saját preferenciáit még a szavazás előtt félreérthetetlenül jelezze a megfelelő fórumokon? Miért nem hagyta, hogy szavazzanak saját szájuk íze szerint, majd hozta meg saját ellenkező döntését? Mi szüksége volt erre a legitimációra?

masik.janos | 2010. január 3. | 17:26:57

Folytatás 3:
Ezek után a konglomerátum elnöke a 4. fórumra hivatkozva X-et nevezi ki.
Kérdés mármost, hogy mit tartsunk egy ilyen döntési folyamatról. Jelzem, hogy a történet leírásában szándékosan mellőztem minden a szavazók motívációira és szándékaira vonatkozó hipotézist, és ekképp ezek minősítését is. A pokolhoz vezető út is jószándékokkal van kikövezve, ill. a legjobb célt sem tanácsos rossz eszközökkel megvalósítani, mert magát a célt semmisíti meg. Engem tehát csak maga a mechanizmus érdekel.
A kérdés tehát: jó-e az, hogy egy döntés ekképp születik meg, függetlenül attól, hogy tartalmilag helyes-e vagy sem?
Alkérdések: 1. Jogosan hivatkozik-e az elnök a 4. fórum szavazására, amelyen X-re ugyanannyian szavaztak, mint ellene? 2. Látva, hogy a 4. fórum szavazatából nem adódik számára pozitív döntés lehetősége, nem az adódik-e ebből, hogy fontolóra kellene vennie a többi fórum szavazati arányait is? 3. Az összes fórum szavazatait egyesével figyelembe véve dönthet-e X mellett?

masik.janos | 2010. január 3. | 17:26:16

A történet folytatása: a 4. fórumon a két jelöltről külön-külön szavaznak. Y-t 9:3 arányban leszavazzák, ám X-et sem szavazzák meg: 6 szavaznak mellette, 6-an ellene.
Mi történhetett? Lehetőségek: 1. a testület tagjai az ülés előtt alaposan elmélyedtek a pályázók eddigi munkásságában, mely ugyan egy számukra eddig teljességgel ismeretlen szakterülethez tartozik, ám most ezt annyira kitanulták, hogy szakmailag megalapozottan arra jutottak: Y teljesítményeit a korábbi fórumok rosszul ítélték meg. 2. Az ülésen jelen volt konglomerátumvezetőre hallgattak, aki (bár ő sem tudósa a pályázók szakterületének) az ülésen világosan megfogalmazta, hogy Y-t semmiképp, hanem inkább X-et szeretné a poszton látni.
Jut eszébe valakinek 3. válaszlehetőség? Örömmel veszem.

masik.janos | 2010. január 3. | 17:25:06

Tehát: most elbeszélek egy történetet, s kérném a véleményeteket a folyamatról. A folyamatra koncentrálandó neveket nem használok, tehát maradjunk abban, hogy X és Y pályáznak egy állásra, egy sok önállóan vezetett, a legkülönbözőbb profilú intézményből álló konglomerátum egyik egységének vezetésére. Pályázatukat a megfelelő szabályzatokat követve előbb négy fórumon véleményeztetni kell, s csak ezután nevezhető ki egyik vagy másik. A kinevezés aláírásának joga a konglomerátum elnökéé. 1. fórum: X 2 szavazattal többet kap, mint Y, ám a szavazás nem eredményes, mivel a tartózkodások nagy száma miatt X sem kap szótöbbséget. A testület épp 3 külföldön lévő tagja előzetesen eljuttatja véleményét a testület elnökéhez, mindhárman Y-ra voksolnak, ám az ülésen sem a véleményüket nem ismertetik, sem a szavazatukat nem számítják be az eredménybe. Az ülésen részt vesz az intézménykonglomerátum elnöke, és jelzi, hogy neki X kedvesebb volna. De, mint látható, a jelenlevők többségét nem tudja meggyőzni. 2. fórum (annak az intézménynek a kvalifikált dolgozói, ahol a betöltendő állás van): Y itt 21: 4 arányban megnyeri a szavazást. 3. fórum (a konglomerátum egyik vezető szerve által kinevezett szakmai bizottság): Y itt is nyer, 5:0-ra, a szakmai bizottság írásban indokolja döntését. 4. fórum (a konglomerátumnak egyik vezető szerve, melyben csak más szakmabeliek vannak).
Kérdés: Ha egy ilyen összetételű bizottság elé kerülnek a fenti anyagok, akkor mi várható, hogyan fognak állást foglalni?

masik.janos | 2010. január 3. | 17:24:03

Jó volna egy csöppet elszakadni ezektől a részletektől. Ezek akár másképp is lehetnének, vagy legközelebb, a következő pályázatoknál lehetnek másképp, akár lehet majd minden jól is, ám ha a döntési mechanizmus ilyen marad, mint most, akkor minden mákli nélkül is veszíthet bármelyik jelölt - és ez itt a probléma. A dolgot megvilágítandó rögvest kísérletet teszek egy történetvázat előadni, és próbálkozzunk most azzal, hogy csak e történet paramétereire összpontosítunk. Szóval próbálkozzunk absztrakcióval - a tudomány űzéséhez mégis csak nélkülözhetetlen.

masik.janos | 2010. január 3. | 17:09:04

Az előző hozzászólásom Utazó'62 | 2010. január 3. | 16:38:11 hozzászólására vonatkozott.

masik.janos | 2010. január 3. | 17:07:45

Való igaz, hogy erre hivatkoztak - bár a saját intézete eddigi munkájával elégedett volt. Azért én megnézném a többi intézetigazgató mellék- és főállásainak a számát, nemkülönben, hogy Körösényi lemond-e jan. 1-től a jogi karon, vagy Boros János, akit egy másik intézet élére neveztek ki épp, a pécsi professzúrájáról.
Hozzáteszem, hogy ha már visszakanyarodtunk a konkrét cikkhez, akkor egy elvi kérdést is jó lenne már végre tisztáznunk, mégpedig az egész döntési mechanizmusét, függetlenül attól, hogy a végeredménnyel egyetértünk-e.

masik.janos | 2010. január 3. | 16:53:34

Utazó'62 | 2010. január 3. | 16:33:38
"Ez nem megy, akkor a kiemelkedő tehetségek elmennek, és máshol érik el az eredményeket, nálunk meg jönnek a Kóka Janik és hiányolják a Nobel díjasokat."
Mindazonáltal épp az akadémikusi tiszteletdíj aligha tartja vissza leendő Nobel-díjasainkat attól, hogy elmenjenek. Vagy tudunk rá példát?

Utazó'62 | 2010. január 3. | 16:38:11

De hogy visszatérjünk Bitó László szösszenetéhez. Az egyik leváltott igazgató, Bayer József szintén akadémikus, és igazgatósága mellett még a Zsigmond Király Főiskola rektora is. Ez hogyan lehetséges? Két helyen is 100%-ot tud teljesíteni? Kétlem. Nem lehet, hogy többek között ez szúrta az AKT és az elnökség szemét?

Utazó'62 | 2010. január 3. | 16:33:38

Masik.janos:
A hatalom és az akadémikusság kapcsolata természetes. Bármely kutatói társadalomban vannak kiemeltek, akik extra "hatalommal" rendelkeznek. Egy példa. Az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) folyóiratában (PNAS) a NAS tagjai minden további nélkül publikálhatnak, míg ez pl. számunkra a lehetetlenséggel határos. A tagok a saját publikációik mellett "szponzorálhatnak" cikkeket, azaz maguk vállalják a szerkesztői feladatokat, a bírálókat ők maguk jelölik ki. A PNAS az egyik legnagyobb hatású folyóirat, és láthatjuk, hogy egyesek kissé nagyobb hatalommal bírnak, mint mások.
Teljesen mindegy, hogy milyen rendszert nézel, lesznek ilyen kiemelt egyének, remélhető, hogy az elért teljesítményük alapján. Az ilyeneket egyébként általában meg szokta becsülni egy magára valamit adó társadalom. Ugyan a Royal Society vagy a NAS tagjai nem kapnak tiszteletdíjat, de a fizetésük erős középosztálybeli életvitelt tesz lehetővé.

Természetesen a teljes rendszert át kellene alakítani, de nem csak egy dolgot kiragadva. Rossz a tiszteletdíj, töröljük el, a többi meg maradjon így. Ez nem megy, akkor a kiemelkedő tehetségek elmennek, és máshol érik el az eredményeket, nálunk meg jönnek a Kóka Janik és hiányolják a Nobel díjasokat.

masik.janos | 2010. január 3. | 15:53:04

Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:47:58
Teljesen igazad van: az akadémikusi tiszteletdíj aránytalanul magas - no, nem akkor, ha kipillantunk a bankemberek és vállalkozók világára, hanem a tudóstársadalmon belül. Emellett az akadémikusság túl sok hatalommal és befolyással jár. Nem véletlenül törnek ennyire rá, szinte mintha az akadémikusválasztás lenne az MTA központi kérdése. S ennyi pénzért és hatalomért hajlékonyabbá, hajlíthatóbbá válik az ember... Az akadémián belüli gondok egyik fő forrása az akadémikusi rendszer. S akkor még nem beszéltem arról, hogy ekkora hatalmat az akadémiai törvény többségükben olyan tudósoknak ad, akik már nem aktívak, vagy legalábbis nem vesznek részt már a kutatás és oktatás napi gondjaiban - hiszen előírás, hogy a 70-en aluli akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200-at.

Ajjtony | 2010. január 3. | 15:47:23

Utazó: Bármely társadalom magas tudományos teljesítménye szükségszerűen arányos a HOSSZÚ TÁVÚ versenyképességével. Pl. a Palomar-hegyi távcső NEM luxus, hanem elsőrendű versenyképesség növelő intézmény. A versenyképesség érdekében még Kína is növeli a tisztán tudományos celú kiadásait.

Ajjtony | 2010. január 3. | 15:20:16

Utazó: Bármely társadalom magas tudományos teljesítménye szükségszerűen arányos a HOSSZÚ TÁVÚ versenyképességével. Pl. a Palomar-hegyi távcső NEM luxus, hanem elsőrendű versenyképesség növelő intézmény. A versenyképesség érdekében még Kína is növeli a tisztán tudományos celú kiadásait.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:53:34

Ajjtony:
Jó a kérdés felvetése. Mi szolgálja a versenyképességet? Vajon a klasszika-filológia igen? Esetleg a nyelvtudomány? Néprajz? Közvetlenül biztos nem. Közvetetten meg hozzátartozik egy ország képéhez. Kulturált, többek között a tudományokban is jeleskedő országgal a vállalatok is szívesebben foglalkoznak. Pl. a Mercedes kecskeméti beruházásában - ha jól emlékszem a Mercedestől származó indoklásra - számított a mérnöki háttér.

Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:49:57

Lemaradt a vége:
Szóval most biztos, hogy az MTA tiszteletdíjakat kell először piszkálni? Nem kéne megnézni a teljesítményt?

Ajjtony | 2010. január 3. | 14:48:01

>Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:35:14
>A Kókaista ballib irány nem igazán volt MTA-rajongó. Itt a válasz.

Így valahogyan. 2005-ben írták:

"Felesleges a Magyar Tudományos Akadémia azon területeit finanszírozni, amelyek nem szolgálják a versenyképességet, mondta a Magyar Nemzet információi szerint Kóka János gazdasági miniszter a fiatal közgazdászok országos találkozóján. Az MDF bocsánatkérésre szólította fel a minisztert, különösen azért a megjegyzésért, miszerint a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik valami maradandót alkottak, azok már nem élnek."

Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:47:58

Hadd folytassam. Előre bocsátom, nem vagyok akadémikus, csak mezei nagydoktor. Miért is van a doktori tiszteletdíj? Én speciel kb. 2 évtizeden át esténként is otthon dolgoztam, publikációkat és disszertációkat írtam. Nem gond, ez befektetés. Néhány évvel végzés után mindannyiunkat értek csábítások a piaci szféra részéről, sokkal több pénzért, de ezt választottuk, talán megszállottságból. Azért persze jó, ha az ember 20 év után elér egy normális életvitelt.

Mennyi is ez a doktori tiszteletdíj? Most kb. 50 ezer Ft nettó havonta. Ezért számos nem fizető, vagy csak névleges díjat adó szakmai közéleti munkát vállalunk. Egy PhD dolgozat bírálata (kb. egy hetes munka) néhány ezer Ft díjazást jelent. Pályázati anyagok bírálata általában ingyenes. Melyik vállalkozó is vállalna ilyet? Nem gond, ezért kapjuk a tiszteletdíjat. Akkor viszont ne izélgessenek.

Az akadémikusi tiszteletdíj valóban irreálisan magas. Ne felejtsük el, hogy a Horn-kormány alatt hirtelen emelték a többszörösére. Hogy megérdemlik-e? Többen valóban nem. Többen meg olyat tettek le az asztalra, amire az emberek 99,9 %-a nem képes. Pl. Bor zsolt is akadémikus.

Összevetésül. Most olvasom, hogy a jogerősen elítélt olimpikon birkózó a szökése alatt is kapta a havi nettó 200 ezer Ft életjáradékát. Ez normális dolog? Ha egy kutatót jogerősen elítélnek, akkor elveszít mindent, ugyanis erkölcsi bizonyítványhoz van kötve a munkája. Nem így mondjuk az önkormányzati képviselő, lásd Hunvald György. Szóval most akkor bizt

Utazó'62 | 2010. január 3. | 14:35:14

Kérdezném: miért nem nézi meg senki a kinevezettek és az elutasítottak eddig teljesítménye közötti különbséget (ha volt)? Miért csak a politikai beállítottság a téma?
Az igazgatói pályázatokat több grémium értékeli:
1) Egy erre felkért bizottság, amelyik letesz egy véleményt.
2) A tudományos osztály, ahol a szavazók a szakterületi akadémikusok és a nem akadémikus, választott (!) képviselők.
3) Az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa. Az AKT a beérkezett vélemények alapján titkosan (!) szavaz. A szavazás eredményét nem kötelező elfogadnia az elnöknek, de arra - mint látjuk - nincs példa, hogy ellenkező döntést hozna.
Ennyi grémiumot mind befolyásolt Pálinkás József? Nevetséges. Nem lehet, hogy inkább valóban jobb pályázók voltak, akik tényleg nem ballib oldalon állnak?
Hogy az AKT miért döntene így, akár az elnök nélkül is, azt könnyű belátni. A Kókaista ballib irány nem igazán volt MTA-rajongó. Itt a válasz.

Ajjtony | 2010. január 3. | 13:41:02

Wright mills | 2010. január 3. | 12:03:05
A mutyi egy olyan műfaj, amit titokban és konspirálva űznek, ergo nehéz bizonyítani.
******************************
Akkor talán ezt is bele kellen írni a cikkbe. Ti. hogy "nehéz bizonyítani". Szeretném megismételni: bizonyos Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa szavaz az új kutatóintézeti vezetők kinevezéséről. Ezek bármikor szembe mehetnek Pálinkással. Vajon miért nem teszik? Csak nem fideszes a többség? És ha történetesen fideszes a többség..akkor most mi változott? Miért szavaznak másként most, mint Vizi Szilveszter idején? Nem ERRŐL kellene elemzést írni? Hogy értsük is, hogy mi miért van? Miképpen képzelhető el, hogy most Pálinkás a vezető, és hopp, X, Y, vagy Z nem tetszik ennek a bizottságnak? Miközben Vizi idején tatszettek. Vizi talán SSDSS-es volt? Szóval?

katz | 2010. január 3. | 12:11:22

http://gckalman.honlapepito.hu/?PHPSESSID=597342f9945481d833724e810aac87a3

wright mills | 2010. január 3. | 12:03:05

Ajjtony
A mutyi egy olyan műfaj, amit titokban és konspirálva űznek, ergo nehéz bizonyítani. Bár jelenleg MO-n úgy tűnik, már annyira sem eröltetik meg magukat a döntéshozók, hogy a látszatot fenntartsák.

Egyébként tény és való, hogy Fideszes kiszorítósdi zajlik az MTA-ban. Annyi a mentségükre legyen mondva, hogy nyilvánvalóan ballib társadalom tudósokat szorítanak ki. Mivel a gazdasági és társadalmi élet minden mozzanata politikai szemüvegen keresztül szemlélődik ma kis hazánkban, miért lenne a tudomány épp kivétel?

Ajjtony | 2010. január 3. | 11:22:56

Ez a második cikk amit e témában olvasok a NOL-on, de egyik cikk sem hozott fel semmilyen konkrét bizonyítékot arra nézve, hogy az MTA elnöke megengedhetetlen módon befolyásolta volna akármelyik kutatóintézeti vezető kinevezésének folyamatát. Ez a cikk is írja, hogy a vezető kiválasztása az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsában szavazással történik. Milyen alapon sérti meg bárki a fenti tanács tagjait azzal, hogy feltételezi a szavazások "mutyi" jellegét. Végül is nem az SSDSS-ben folyt az a szavazás! Vagy hozzanak megfelelő bizonyítéket a "mutyira", vagy ne vádaskodjanak. Esetleg írjanak olyan cikket, hogy "úgy hallottuk, hogy..". Ez a maximum amit meghetenek.

medve1942 | 2010. január 3. | 10:42:36

Egy idézet Körösényi Andrástól (Kommentár--internetes folyóirat): "22 Azaz ha a választók egyik felének a tájékozódási forrása a Népszava, a Népszabadság, a 168 Óra, a Klubrádió és az ATV, míg a másik felének a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap, a Hír vagy Echo TV és a Lánchíd Rádió, akkor nem jöhet létre egy olyan politikai nyilvánosság, amely egyforma mércét támaszt a kormányokkal,politikusokkal szemben. E választói csoportok ugyanis lojálisabbak lesznek saját politikai táborukhoz, mint bizonyos erkölcsi és politikai alapértékekhez és a közös érdekekhez. Ezért fontos kérdés a demokratikus elszámoltatás hatékonysága szempontjából a politikai skanzenek felszámolása és a pártatlanságra való törekvés a közszolgálati rádióban és televízióban, valamint a politikai polarizáció mérséklése a kereskedelmi
médiában." Igaz, csak lábjegyzetben jegyzi meg a fentieket, de legalább lehet látni, hogy tudja, mi a jó.

Senki_Alfonz | 2010. január 3. | 10:17:21

antivirtus | 2010. január 3. | 08:25:34

Persze egy autonóm egyetem dönthet akárhogyan. Még úgy is, hogy 3 éves buddhista szerzetesi gyakorlat kell az egyetemi tanári kinevezéshez.

Minden azon múlik, hogy a zsenialitást hogyan mérjük. Nincs pontos mérési eljárás rá, ezért tulajdonképpen minden eljárást meg lehet magyarázni. Még csak konszenzus sincs egyikre sem.

SA

zeni | 2010. január 3. | 10:12:53

Nagyon szomorú, hogy igy működnek a dolgok, már ha valóban úgy igaz minden, ahogy arról a felháborodott cikkek, rádióriportok szólnak. Azért írom ezt, hogy "ha igaz" mert aza tapasztalatom, hogy a 1990 után nagyon elrapózott az a szokás (mostanában mintha kevesebb lenne mint a kezdetekkor), hogy ha egy portást menesztettek monjuk mert szoliban részegen molesztálta a takarítónőt rögtön körberohanta a médiát és elkürtölte, hogy politikai bosszú áldozata. És mindíg volt olyan orgánum (esetleg több is) aki ezt az érdeklődők elé tárta.
Egyébként sajnos nem elképzelhetetlen a dolog, minden egyes kinevezésnél előkerül ez a téma legyen az iskola vagy szinházigazgató,. Úgy emlékszem mintha ma lenne, amikor a Nemzeti Szinház igazgatói pályázatánál azon túl, hogy Alföldi Róbert helyét "levajazták", még arról is szóltak a hírek, hogy a biráló bizottsághoz csak az ő pályázati anyaga került 100%-ban a többiből "kiloptak" X oldalnyi anyagot, ezzel akkor a szocik voltak hírbe hozva. Hááááááát ha hazudtak, akkor most segítek nekik.

antivirtus | 2010. január 3. | 08:25:34

Mekmörfi | 2010. január 2. | 21:34:16
Tudsz valami bővebb információt, pl. linket adni erről a "régebbi próbálkozás"-ról?

giorgio | 2010. január 2. | 23:10:29
"Ha jól tudom, rendeletileg (vagy törvényileg) egy egyetemi doktori iskola vezetéséhez KÖTELEZŐ az MTA doktori cím. És ez pedig központilag teszi lehetetlenné az egyetemi autonómiát, még ha akarnák is az egyetemek, és igenis kényszeríti az egyetemi karriert akaró tudósokat, hogy megcsinálják."

Igen, ilyenkor nem baj hogy sérül az egyetemi autonómia, csak akkor baj ha a rektorok fizetését kellenne nyilvánosságra hozni. Képmutató, szemét, gerinctelen bagázs.

"...a felsőoktatásról szóló törvény viszont az egyetemeknek „az önkormányzatiság elvén alapuló széles körű autonómiát biztosít”, így azok más megítélés alá esnek – hozott fel egy újabb érvet Szabó."
http://nol.hu/belfold/20091223-nyilvanos_a_rektori_lzetes__de_ok_meg_varnak

antivirtus | 2010. január 3. | 08:24:44

A NOL-nak.
Szíveskedjenek már megszüntetni azt a végtelenül amatőr hibát/gyakorlatot hogy kb. 100 hozzászólás fölött eltűnnek a régebbiek! Nem szeretek a Magyar Hírlappal példálózni de ott több 100 hozzászólás esetén is olvasható az összes az elsőtől kezdve (az már más kérdés hogy érdemes-e olvasni őket).

s.high.hopes | 2010. január 3. | 00:34:01

Friedrich | 2010. január 3. | 00:08:28

Társadalomtudományokban (incl. közgáz) eleve csehül állunk. Oktatásunk nemzetközi viszonylatban pocsék, a hagyományok hát tudjuk milyenek (még az a jobbik eset, ha semmilyenek) és leginkább politikai tutimondókkal van tele a legtöbb szakma "krémje". Nem várok érdemi változást belátható időn belül, pár fecske nem csinál nyarat. :(

Friedrich | 2010. január 3. | 00:08:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giorgio | 2010. január 3. | 00:02:20

Jaaa, csak ennyi? Ne légy naív. Van minden a raktáron. Ha kell (és megfizetik), még sátánista katolikus teológus is kerül kis hazánkban. Jó éjt.
p.s. olvasok Webert :-)

Friedrich | 2010. január 2. | 23:57:32

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Friedrich | 2010. január 2. | 23:54:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giorgio | 2010. január 2. | 23:52:59

na, frici, csak felébresztettél még valakit. De ez hogy is jön a cikk témájához?

Friedrich | 2010. január 2. | 23:47:14

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giorgio | 2010. január 2. | 23:39:09

már késő, mindenki alszik. Amúgy a szociológia nem egyenlő a társadalomtudománnyal, és nemzetközileg elismert bármilyen soft science magyar tudóst is nehéz mondani (Heller, meg tsai nem itt csináltak karriert)MOndjuk jobboldalit még nehezebb, még politológiából is csak a Pokol és a Stupmf (a la Hazafias Népfront) jut eszembe. Ja, hogy ki ne hagyjam, Pozsgai!

Friedrich | 2010. január 2. | 23:31:31

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giorgio | 2010. január 2. | 23:10:29

masutttudos | 2010. január 2. | 22:46:52
Ha jól tudom, rendeletileg (vagy törvényileg) egy egyetemi doktori iskola vezetéséhez KÖTELEZŐ az MTA doktori cím. És ez pedig központilag teszi lehetetlenné az egyetemi autonómiát, még ha akarnák is az egyetemek, és igenis kényszeríti az egyetemi karriert akaró tudósokat, hogy megcsinálják. Amúgy viszont a professzorsághoz nem kötelező a legtöbb egyetemen az MTA doktori, még az eltén sem, csak nagyon ajánlott.

masutttudos | 2010. január 2. | 22:46:52

Mekmörfi: a tudományos minősítés teljesen amerikai rendszerű Magyarországon. Az akadémiai doktorság egy cím, amit az MTA osztogat, semmiféle törvény nem kényszeríti senkire. Hogy miért adnak érte pénzt, azt nem értem, hogy az egyetemek miért követelik meg a professzorsághoz – ezzel elismerve a saját, amerikai rendszerű minősítési eljárásaik gyengeségét – azt értem.

dreg1 | 2010. január 2. | 22:36:52

sértődésről szó sincs.

csak nem értem, hogyan jött ide a román professzor (literális szóvicceket most hanyagoljuk, kérlek). de persze én nem a dzserzsinszkijen végeztem.

dreg1 | 2010. január 2. | 22:12:22

És Szilvási vagy Laborc már közbe is lépett, törölve a válaszom.

Jó éjt.

dreg1 | 2010. január 2. | 21:58:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

giorgio | 2010. január 2. | 21:57:22

Visszatérve a témához:
Mekmörfi | 2010. január 2. | 21:34:16
A tudományos minősítés-reformot azért nem meri támogatni, mert bárki, akinek köze van a tudományhoz (legyen akár miniszter is) tudja, hogy elvágják a torkát (nem szó szerint értem), ha az MTA ellen mer beszélni. Lásd Kálmán C. esetét, akinek a nagydoktoriját olvasatlanul utasították el, mert 10 évvel korábban publikált valamit, amiben az MTA privilégiumait bírálta.

dreg1 | 2010. január 2. | 21:36:13

vau-vau | 2010. január 2. | 21:24:07

<Ugyanúgy, mint az "...alig kódol...">

Ahh ... a CEUsok mind Secus és KGB ügynökök ... most már értem, nagyon szellemes

Bárcsak minden egyetemről menne, akiről ilyesmi kiderül

Mekmörfi | 2010. január 2. | 21:34:16

Volt egy régebbi próbálkozás, hogy amerikai mintára, a tudományos minősítést az akkreditált egyetemek vegyék át. Ha ez megtörtént volna, akkor az Akadémia "példátlan" tudománypolitikai és következésképpen anyagi privilégiumai maguktól megszűntek volna.
Ez a kezdeményezés az Akadémia heves ellenállásán megbukott, amiben - sajnálatos módon - tevékeny részt vállaltak az egyetemek azon meghatározó professzorai is, akik éppen akadémiai tagságra pályáztak...

s.high.hopes | 2010. január 2. | 21:33:06

giorgio | 2010. január 2. | 21:26:47

Azért Soros emlegetéséből zsidózást kiolvasni Pető Iván-díjas teljesítmény, valljuk be. Még az amerikai jobboldalon is szereti őt látni a nekik nem tetsző folyamatok mögött, pedig arrafelé aztán semmilyen formában nem illik zsidózni, sőt.

giorgio | 2010. január 2. | 21:26:47

vau-vau teljesen egyetértek veled. Éppen csak arra akartam célozni, hogy zsidózni lehet a zsidó szó kimondása nélkül is, de tényleg hagyjuk.
szeged: az MTA-val nem az a gáz, hogy fidesz-pálinkás, vagy glatz-mszp, hanem az hogy ittfelejtették az egész sztálinista-kádárista struktúrát, jó nagyrészt a hozzávaló emberekkel és az összes - nemzetközi összehasonlításban példátlan - tudománypolitikai és anyagi privilégiummal.

Mekmörfi | 2010. január 2. | 21:25:50

Szeged,
Pusztán a logika kedvéért, ha az idősebb, tudomány harcmezején megőszült, és fiatal kutatók generációit kizsákmányolt, de a hetvenesek klubjával jó viszonyt ápoló 65 éves 650-ét hasonlítom a negyvenes, nem támogatott 160-jával, akkor lehet az a kép nem annyira digitális.

dreg1 | 2010. január 2. | 21:18:33

vau-vau | 2010. január 2. | 21:04:52
"Ez a CEU az, ahol négy évvel ezelőtt Sorin Antohi román törénészprofesszor, megmondó emberről kiderült: Secus volt és hazudott a tudományos fokozatáról? "

Igen, ez az. De hogy jön ez ide?

Mekmörfi | 2010. január 2. | 21:17:16

Az akadémián a hetven éven alattiak száma limitált, de a tagoktól függ, hogy kit választanak be az arra érdemes fiatalemberek közül postásnak.
Kétségtelen, jelentős tudományos tevékenység kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán felmerüljön. Viszont az ország olyan kicsi, és a tudomány annyira belterjes, hogy elkerülhetetlen a "mutyizás".
A kutatási pl OTKA pénzek elosztása elvileg független bizottságokban történik, de már a témából is mindenki tudja, hogy melyik hitbizományból érkezik az adott pályázat. Ezért aztán a klub vigyáz is arra, hogy a klubtagok kapjanak támogatást.
Egészen kiemelkedő tehetség kell ahhoz, hogy bárki ma Magyarországon hivatalos hátszél/támogató nélkül érvényesülhessen.

szeged | 2010. január 2. | 21:11:18

Kedves alább megnyilatkozó ún. baloldali honfitársaimtól azt szeretném kérni, hogy ezúttal tegyék félre elfogultságaikat és támogassák, hogy az lehessen akadémiai intézetvezető, akinek jobb a tudományos teljesítménye. Csak így van esély arra, hogy javul az akadémiai intézetekben folyó munka színvonala. Ez mindannyiunk érdeke.

Ha valakinek 650 idézettsége van jó helyeken, míg a másik pályázónak 160 kevésbé jó helyeken, akkor nevetséges a Fideszt látni az előbbi kinevezése mögött.

Egyébként, ha az általam támogatott párt olyan teljesítményt mutatott volna, mint a jelenleg kormányzó az elmúlt 8 évben, akkor szerényen nyilvánítanék véleményt az ellenzékről.

giorgio | 2010. január 2. | 21:08:58

vau-vau, ja, és senki nem mondta, hogy a ceu-n nincsenek iszonyú gázos emberek és folyamatok. De hát az mégiscsak egy egyetem, és nem kötelező odajárni, míg az MTA (ami maga mint struktúra gáz fidesztől-szdsztől-mszptől függetlenül) azért más, mert azt lehetetlen kikerülni a tudományos pálya bizonyos szakaszán.

giorgio | 2010. január 2. | 21:05:32

vau-vau, én csak annyit mondtam, hogy tényszerűen nem igaz, amit figyelo írt. És mivel soros-t is fontos volt megemlítenie, azért ugrott be ez a szál.

filosz | 2010. január 2. | 21:05:22

Hammada Fleet:
Én azokon az AKT (Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa) tagokon csodálkozom, akik hajlandóak voltak részt venni ebben a szomorújátékban. Azok a természettudósok, akik a szűk szakterületüknek még a legközelebbi szomszéd témájában sem érzik magukat illetékesnek, lazán jogosultnak vélik magukat a tőlük nagyon távolálló társadalomtudományi kutatóintézetek igazgatói pályázatainak tartalmi értékelésére, tekintet nélkül a szakma véleményére.