Az éjjeli anyatej altató hatású

Népszabadság - Teknős Miklós

A nukleotidok nemcsak az öröklődéséért felelős DNS és RNS alkotókövei, de fontos szerepet játszanak a sejtek energiatermelésében, illetve bizonyos enzimek működését szabályozva, különböző anyagcsere-folyamatokban is.

Az anyatejben a nukleotidok maximális koncentrációjukat az első hetekben érik el. Új felfedezés, hogy ezen növekedéshez nélkülözhetetlen tápanyagoknak olyan fajtái is vannak, amelyek közvetve a gyermek nyugodt alvásáért is felelnek.

Közülük három nukleotid fontos, és ezek különböző mechanizmusokon keresztül „altatnak”. Az egyik az 5’AMP nevű, amely a GABA (gammaamino-vajsav) nevű, altató hatású neurotranszmitter, idegi átvivő anyag termelődését serkenti az agyban. A másik nukleotid az 5’GMP, amely a szervezet biológiai óráját szabályozó melatonin kiválasztását fokozza. A harmadik, az 5’UMP, közvetlenül hat az alvás felszínesebb és mélyebb periódusait, az ún. REM és non-REM fázisokat összehangoló mechanizmusra.

Cristina Sanchez spanyol kutató a New Scientistben számolt be arról, hogy ezekből a nukleotidfajtákból az anyatejbe nappal jóval kevesebb kerül be, mint éjjel. A badajozi egyetem kutatásába harminc olyan egészséges anyát vontak be, akik legalább három hónapig szoptattak, és naponta hat-nyolc alkalommal mellre tették a gyermekeiket.

24 órán át minden szoptatás megkezdése előtt mintát vettek az anyatejből. Megállapították, hogy a tejben az 5’CAMP koncentrációja az éjszaka elején jelentősen megnő, míg az 5’GUMP és 5’UMP koncentrációja a késő estétől kora reggelig tartó időszakban a legmagasabb. Tehát a nappali tejmintában szignifikánsan kevesebbet találtak ezekből a anyagokból.

Ez megmagyarázta azt a korábban már sokat vizsgált jelenséget, hogy ha nappal lefejik a tejet és azzal éjszaka szoptatják meg a gyerekeket, akkor átlagosan rosszabbul alszanak, éjjel-nappal folyamatosan szoptatott társaikhoz képest. Azaz – az elvileg éjszakai nyugalmat szolgáló – nappal kiporciózott anyatejjel ellenkező hatást érünk el, hisz nemcsak a gyerek lesz többet ébren, de ennek következtében a szülők sem alhatnak.

Cristina Sanchez és egy másik spanyol kutató, Javier Cubero nem volt rest, és aktív módon is bizonyították a nukleotidok szerepét. Speciális „éjszakai” tejet kreáltak, méghozzá úgy, hogy a standard tápszerhez hozzáadták az „altató” nukleotidok közül a 5’CAMP-ot és 5’UMP-ot. Sikerrel: azok a csecsemők, akik nappal a szokásos tápszert kapták, éjjel meg „altatót” kevertek a tejükbe, sokkal jobban aludtak.

Ez persze csak egy szigorúan ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérlet. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy célszerű lenne bármilyen alvást serkentő anyagot adni a csecsemőknek. Ám valóban érdemes újragondolni azt az általános gyakorlatot, hogy a nappal lefejt anyatejet felmelegítik, és majd éjszaka odaadják a gyerekeknek. Aztán csodálkozunk, hogy a gyerek, nem kímélve álmatlanságtól kóválygó szüleit, vígan végiggőgicséli az éjszakát.

Dr. Kiss Eleonóra gyermekorvos, a Péterfy Sándor Utcai Kórház kora- és újszülött osztályának szoptatási szakértője megerősítette, hogy a tej összetétele egyáltalán nem statikus. Nemcsak napszaki ingadozást mutat, de még egy etetésen, szoptatáson belül is változik a benne lévő anyagok aránya. A spanyol kísérlet pedig újabb, meggyőző érv amellett, hogy a csecsemők etetése akkor a legkiegyensúlyozottabb, ha hagyjuk éjszaka is szopni.