belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
17. csütörtök

Menzareform, séf módra

Az étkezés legyen élmény a menzán is

Pulykával töltött sütőtök gyömbéres mártással: egy fogás a jövő menzájáról. Az egészséges és változatos menü nem a pénztől függ, hanem a fejektől – véli Buday Péter mesterszakács, aki alapjaitól újítaná meg a diákétkeztetést.

Szalai Anna| Népszabadság| 2010. január 26. |26 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:15:08

Így aztán azt mondom, mindenki maradjon a kaptafájánál: a szakács legyen szakács, ne pedig élelmezésügyi tanácsadó (amiért a cégek több százezreket fizetnek – amiből meg kijönne a sokkal több gyümölcs vagy joghurt adag), adott esetben azért, hogy ezzel is öregbítse a hírnevét. Hovatovább amíg egy szakácsnak jól áll a kövérség, sőt illik is hozzá, addig egy, a hazai menzákat megreformálni próbáló séf legalább ne legyen túlsúlyos, mert, hogy jön ő ahhoz, hogy tanácsokat osztogasson a megfelelő táplálkozásról. Ebbe az ügybe még a nagyobbaknak is beletört a fakanaluk, lásd a szigetországban Jamie Oliver, akinek törekvései nagyrészt a kukában kötöttek ki, pedig jó ötletei voltak, de hát ugye a szülők….tehát az igazság az, hogy a menza ügy valóban nem a pénz kérdése- hanem az érdekeké.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:14:58

Fognak is futni még egy darabig, hiszen a cégek által felkínált 130-150 ezres kezdő fizetésekért még a késüket sem fenik ki, sokkal többre pedig nem nagyon telik, meg, hogy is nézne ki, miközben a nyugdíj előtti célegyenesben lévő konyhás asszonyok 65-70 ezres minimálbéren vannak reggel négytől délután háromig. Igaz, a nyári (a létszámok csökkenése miatt) silányabb időszakot kivéve azért ők hazaviszik a vacsira valót, de ezért meg a szomszédok szólják meg őket, mert azt hiszik a konyhásoknál kánaán van. Az Á la carte- hoz szokott szabadon lévő szakácsok pedig nagy eséllyel pár hétig bírják csak az unalmas menzákat, akármilyen elszánt reformerek is.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:14:46

Nem beszélve a kiszállítás nehézségeiről, mert ugye nagyon szépen meg lehet kavargatni a bolognai halragut (ami mondjuk reformáltnak mondható) tíz-húsz főre otthon, de amikor ezt egy ötszáz literes főzőüstben, ember-nagyságú falapáttal tesszük, az más. Meg szépek és jók is a rakott ételek, amelyeket oly nagy szeretettel hoznak előtérbe az érintettek, csak gondoljunk bele, hogy egy nagyüzemi sütőbe is maximum 20 -25 adagot lehet belesulykolni, az pedig egy 1500 fős konyhánál 50 lesütést is jelenet legalább, amihez idő kell, idő pedig nincs, hiszen minden intézmény minél hamarabb szeretné megkapni az ebédjét.(nem baj, a konyhások majd bemennek hajnal kettőre). Aztán meg állítólag az elmúlt években számos kiváló szakember hullott ki a munkaerőpiacról, tehát ezek szerint rengeteg jó szakács rohangál odakint.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:14:33

A versenyben lévők pedig mindent megtesznek azért, hogy következő évben elhappolják egymástól az adott területet, képesek a „már nem éri meg” szintre is lemenni, hiszen ha nullára jön ki, vagy ha egy kicsit már meg sem éri, a cégnek a létszám miatt az akkori is forgalmi növekedést jelent, az év végi mérlegnél ez már számszerűen megjelenik – néhány ember pedig megint jól jár a célprémiummal. A menzák így gyakran eleve törött lábbal indulnak a szeptemberi startnál, ezért is visszás számomra, hogy ezek után még divat lett a sztárszakácsok bevonása a menzareformba. Ezt egyátalán nem tartom jó ötletnek, mert legyenek bármily jó szakemberek, valószínűleg életükben nem főztek még háromezer emberre nap, mint nap, úgy, hogy az legyen változatos, olcsó és finom.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:14:19

Olyan is akad, hogy nulla van beírva (gondolják, hogy egy pedagógus sem eszik egész nap?), végeredményben az óvónőknek csak fele annyit kell fizetni, s jól tudják: a tettvágytól égő élelmezésvezetők úgyis kiküldik egész adagra nekik, hiszen helyi lakosok – nagyjából mindenki ismer mindenkit – és lehet, hogy az ő unokájuk is épp abba az oviba jár. Így aztán napról napra varázsolni kell, nem is kicsit. Főleg, hogy a legtöbb vidéki konyhán rengeteg elavult konyhatechnikai berendezéssel dolgoznak, de miért is szereznének be új, modern eszközöket, amikor az intézményekkel való szerződéseket legújabban már csak egy-egy évre kötik, aztán majd a vendég eldönti tetszett-e neki, s ha esetleg nem, tovább áll ahhoz, aki még olcsóbban kínálja neki. Így nem érdemes százezreket vagy akár milliókat költeni egy- egy eszköz beújítására, hiszen ki tudja mikor térül meg az ára.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:14:10

Másrészt hogyan is lehetne biztosítani a megfelelő ellátást, amikor a legtöbb Önkormányzat megvonja az óvónőktől az étkezési támogatást (az hogy ez jogos-e vagy sem, nem az én ügyem), így azok arra kényszerülnek, hogy a gyermek szájából vegyék ki a falatot. Higgyék el, erre nagyon fifikáns technikák léteznek, már amúgy is jól tudjuk, hogy a magyar ember milyen leleményes, de mondjuk ez húsz éve is így ment, amikor még kaptak támogatást, és az alkalmazotti létszám-főlénnyel dolgozó önkormányzati konyhák azt főztek, amit akartak.(általában kelt tésztát). Lássuk csak: ott van például a szelet husi, amit a dadusok feldarabolva, ömlesztve visznek ki egy tálban, így sokkal gazdaságosabb, hiszen bizonyára nem minden gyermek eszik egyformán, ami marad, az meg mehet a csíkos szatyorba. Vagy a félbevágott zsemle, párizsi, banán, stb,- szinte minden, ami félbe vágható vagy szeletelhető. Az érintettek nyilván ezt tagadják, a másnapi létszámfüzetbe mégis fele annyit írnak be a felnőttek rovatba, mint ahányan konkrétan esznek.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:13:53

mindent szabad. Tisztelet a kivételnek. Pedig amikor én ovis voltam, a szülők be sem tehették a lábukat a konyha területére (elvileg most sem), nemhogy megkóstolják az ebédet, mert Gizike, a dadus úgyis az utcánkban lakik. A szolgáltatók által időszakonként kiküldött véleményezési lapokon így hát olyan kitételek jelenhetnek meg, hogy például ne legyen hal az étlapon, mert azt „nem szeretik”. Valóban. Az óvónők, dadusok a legtöbb helyen nem szeretik megtanítani a gyermeket, hogyan kell halat enni, amelyből egyébként jól tudjuk, hogy így is háromszor annyit kellene fogyasztaniuk, nemhogy levenni a menüről. De a sertésmájjal, vagy egyéb belsőségekkel is ez a helyzet, aztán meg minden intézményben előfordul valami speciális, amit nem szeretnek, így máris visszatértünk a „főzzél mindenkinek jót” problémához, hiszen a konyhák gyakran 3-4 falut, egy egész térséget látnak el, ahol különböző étkezési szokások vannak már akár tíz kilométerrel arrébb is. Vegyük hozzá, hogy akadnak 2-3 ezer főre dolgozó konyhák is szép számmal.

Tépő Donát | 2010. augusztus 13. | 17:13:25

Kövér Elszántság –sovány vigasz
Írta: Tépő Donát
100813

A minap újabb újságcikkbe botlottam egy számomra mérvadó napilapban az óvodai, iskolai étkeztetések (ismertebb nevén: menza) megreformálása kapcsán, amely törekvés a média hátszelének köszönhetően az elmúlt években érezhetően felerősödött, így aztán persze előállt a szokásos magyar helyzet: már hogy lassan mindenki „érteni” fog a témához, ha résztvevője, ha nem. Gondoltam akkor én is írok.
Merthogy az én meggyőződésem is az, hogy a menzakaja nem törvényszerűen ehetetlen, hovatovább a jó menza nemcsak hogy megalapozhatja az egészséges felnőttkori táplálkozást, de a hazánkban jelenleg érvényben lévő egészségügyi szabályozás szerint a szolgáltatónak kötelessége, hogy a gyermekek napi tápanyagszükségletének legalább 60-65%-át biztosítsa. Ez sajnálatos módon az ország jelentős részén nem így van, mindazonáltal az élelmezésvezetők a legtöbb helyen mindent megtesznek annak érdekében, hogy mégis a közelébe kerüljenek. Bizony szükségeltetik az elszántság és a tettvágy is, már ami azt illeti, hogyan varázsoljunk a mai nyersanyagárakkal párhuzamosan szinte nevetséges normatívából az asztalra minden nap egészséges, bőséges eledelt, amely a lurkóknak és a szülőknek még kedvére való is Mert ugye anyukának mindenhez joga van (ugyanis ő fizet) – leginkább kifogásolni a heti menüt, ha olyan van rajta, amit kis kedvence nem szeret. De miért is nem? Mert az otthon a kóla / chips / sült krumpli háromszögben edződő finnyás kisistenekne

h.genoveva | 2010. január 27. | 12:37:29

Folytatom. Jó ötlet az, hogy a termelőtől kellene venni az alapanyagokat. Vidéken iskolai konyhakert létesitése sem ördögtől való ötlet. Nem konzerv zöldséget kellene használni, hanem mindig frisset. Persze ez megint csak azt jelenti, hogy több élőmunka kellene, éppugy mint az alapanyagok beszerzéséhez is. Gondolom ez jócskán megemelné az árakat, amit már igy is kevesen tudnak nehézségek nélkül megfizetni.

h.genoveva | 2010. január 27. | 12:29:23

Nem igazán értem, mi a probléma a hagyományos, megszokott, az ország terményeihez igazodott magyar konyhaával. Sok-sok zöldséggel, vagy zöldségből készült levesek, könnyü főzelékek /habarással vagy vékony rántással süritve/ sovány hus vagy baromfihus feltéttel mennyivel egészségtelenebb, mint a konyhánktól idegen sütőtök főzelék? És a hires-nevezetes pörkölt /nyugati országokban:gulas/ sem feltétlenül tucsog a zsirban. A kevés zsirban /és nem olajban/ párolt hagyma és a megszokottnál kicsit több paprika-paradicsom /télen lecso/ adja a fennséges zaftot és nem a zsir. Fölösleges idegen izeket becsempészni, a mienket kell korszerüen és jól elkésziteni. Persze ez több munka és odafigyelés.

stergi | 2010. január 27. | 09:45:18

delisa | 2010. január 26. | 18:36:28
Igazad van. Az élelmiszer-lánc rövidítése lenne a legfontosabb lépés.
Itt a legnagyobb gond az országot elárasztó "olcsó" import. Ott van pl. a holland sárgarépa. Napsütés nélkül, az ottani nedvességben tocsogó talaj adottságait kihasználva, szép egyenletes árut termelnek kb. 1000 mázsa/hektár hozammal. Nálunk számottevő plusz öntözési költség mellett, örül a gazda ha 400-500 körül terem. Ami viszont klasszissal jobb ízű és egészséges tápanyaggal rendelkezik!
Na itt a kérdés. Hogyan tudod az itthoni vásárlót jó útra terelni, mikor a szabad verseny nevében elárasztották az országot ezzel az olcsó, ízetlen tömeggel.

delisa | 2010. január 26. | 18:36:28

stergi | 2010. január 26. | 16:56:32
Már többször többen bebizonyították, hogy nem lehetetlen a kis pénzböl sem jobbat adni, pl. úgy, hogy lerävidítik az élelmiszer-láncot: nem készételgyártótól vesz a kaját az iskola, hanem helyben föznek, zöldséget-gyümölcsöt is lehet vásárolni helyi termelöktöl, a friss zöldséget se kell pempövé fözni, nyersen sokkal finomabb (pl. salátának) stb.

stergi | 2010. január 26. | 16:56:32

delisa!

"az iskolai étkeztetés megszervezése és finanszírozása önkormányzati feladat - nem állami, különösen nem a kormányé."

Ez tényleg így van. De azért nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzatok rossz gazdasági helyzetéhez azért a kormány nagy mértékben hozzájárult.
Félretéve a politikát, természetesen támogatni kell a kezdeményezést.
A bolti árakat figyelve, sajnos nem szabad elítélni, ha sokakban felmerül a pesszimizmus. A zöldség, fehér hús, gyümölcs kontra fehér liszt, cukor, tészta összehasonlítás után a mérleg az utóbbiak felé mozdul gazdaságosság szempontjából.

mivanhe?! | 2010. január 26. | 16:14:29

üdv!
és az miért van h anyuka meg apuka édes kicsi szeme fényei ingyen kapják a kaját, meg a tankönyvet, mert 3an vannak testvérek, meg kapják rá a családi pótlékot, meg a segélyt, mert minimálbére vannak bejelentve a saját vállalkozásukban, közben meg apuka lexussal, anyuka meg mercivel járkál. ilyenek minek kapnak mindenféle támogatást?:o

delisa | 2010. január 26. | 15:36:18

pentagram
az iskolai étkeztetés megszervezése és finanszírozása önkormányzati feladat - nem állami, különösen nem a kormányé.

pentagram | 2010. január 26. | 14:53:33

Nagyon jól hangzik!

De, kedves evvtásak, napjainkban, az Önök kormányzása alatt statisztikai adatok alapján, -ami hiteles- nyolcszázezer gyermek éhezik.
Köszönik Önöknek!
Erről is pár sort, csak úgy érintés szintjén.

delisa | 2010. január 26. | 13:39:14

bolhás, ez nem elsösorban pénz kérdése. Szemlélet, akarat.

OK, a személyzetet el kelelne küldeni egy alapos fejtágításra, jó volna egy kis ügyes kommunikáció--- de mégis csak a gyerekekröl van szó!

Bolhás | 2010. január 26. | 13:21:01

delisa | 2010. január 26. | 12:26:53


Nincs rá pénz. Kell a pénz nyugdíjra és korlátlan ingyenes utazásra.

delisa | 2010. január 26. | 12:26:53

az index-e van egy témába vágó 60 perces video - javaslom a kételkedöknek, nézzék meg, mihamarabb. A gyerekek rosszabb kaját kapnak, mint másutt az állatok. Felismerhetetlenek az anyagok, a kelbimbó leves pl. egy barna, félfolyós valami volt... A jó napokat a dióstészta -grízes tészta... s ezernyi más tészta jelentette - nulla tápérték, de rengeteg szénhidrát, cukor, só! Ne csodálkozzon senki, hogy már a fiatal felnöttek is komoly vérnyomás, szív, cukorbetegséggel kínlódnak...

Az ilyen menza öli a gyerekeket!
Bárki, aki ezen javítani akar, bíztatást érdemel - s miért lenne baj, ha keres rajta, ha azok is - már régóta - gazdagodnak, akik eddig moslékot aftak menzakaja-gyanánt???

altamira | 2010. január 26. | 12:15:16

1. A BRITTEKROL. Napilap cikkeben jelent meg naluk. A tulsulyos gzermekek aranya olyan magas, hogy a kovetkezo 20-30 evben csak a tulsuly miatti egessegugyi problemak csodbe vihetik az egeszsegugyi finenszirozasi rendszert.
2. Zoldsegtermeles, gyumolcsszedes az iskolas gyerekekkel. Volat hasonlo probalkozasok korabban, magam is az altalanos iskola tankertjeben tanultam kerteszkedni, noha videken nottem fel. Az otlet jo, a baj valoban olyan nagy, meg falun is, hogy erdemes lenne ezzel az otlettel komolyan foglalkozni.
Sajnos a korunk magyar szocialistainak, liberalis es demokrata ertekrendu, onmagat felsobbrendu fajnak tekinto vezetoi (TISZTELET A NAGYON KEVES KIVETELNEK)csak a megtermelt javak megadoztatasa, a gyerekmunka buntetesevel valo bevetel szerzest latjak fontosnak.
3. Budaynak igaza van, Nemcsak a sulyod szamit. Az egeszseges eletmod azt is jelenti, hogy elvezed az eteledet. Konyhafonek, sef pedig csak olyan szemely lehessen, aki el tud kepzelni uj iz-osszhatasokat, recept nelkul, kepes azokat kiprobalni, megkostolni, es a sikereseket pontosan megismetelheto receptte formalni. Sok jo magyar es kulfoldi fiatal szakacs van a vilagon. Bizom benne, lesz valtozas.

zimrezs | 2010. január 26. | 12:12:14

Ha Buday az index videósorozatában elhangzott 260 Ft-ból ezt kihozza:brokkolikrémlevest,
spenótos lasagnét,
csirkecombot rizszsel
mézes-joghurtos céklával
pulykával töltött sütőtököt- nagyon meglepődnék. Persze lehet kísérletezni, és tényleg normális ételek kellenének a menzára, de Buday aki közétkeztetésben sosem vett részt- megkövetem ha igen- nem egy hiteles ember amint az egészséges életmódról papol. Ha sikerül neki akkor emelem a kalapom-szerintem nem fog.

delisa | 2010. január 26. | 12:01:18

Péter szavaival és szemléletmódjával csak egyet lehet érteni. Ha hagyják öt dolgozni, lesz eredménye a kezdeményezésének.
´
Hetek óta készülök a svéd menzáról írni a blogomban, most itt az apropó... Péter mintha itt járt volna szakácsiskolába... Hajrá! és sok sikert!

borsika | 2010. január 26. | 10:09:38

Azt látjuk,hogy Buday szeret enni(zabálni)!
Azt is láttuk már,hogy a J.O által kitalált menzai reform Angliában sem fenékig tejföl,illetve kudarctörténet volt.
Állami segítség nékül működésképtelen.

Az is biztos,hogy a menzákon egészségtelenül,túl sósan,túl zsírosan stb.főznek.

Miről szól ez a történet Miskolcon?
Semmi másról mint pénzről!
Buday vállalkozásának,valamint a "franchaise"-ba bevont éttermek önkormányzati pénzekkel való megtöméséről.

nonsense | 2010. január 26. | 09:45:03

Jamie Oliver és Buday Péter között nemcsak súlykülönbség van Jamie Oliver javára. Hanem fajsúlykülönbség is....

geeza | 2010. január 26. | 09:13:59

Kedveseim!
Ez a dolog SOKKAL fontosabb, mint az, hogy néhány elmebeteg politikus hatalomvágya körüli hercehurcát támogassunk. Azokkal nincs mit tenni, hívják akár orbánnak vagy bármi másnak ... Ez viszont a "fantasztkus" magyar eü. statisztikákon alapuló helyzetet célozza meg.
Azaz:
nézzétek meg a WHO (egészségügyi világszervezet) statisztikáit, klülönös tekintettel a magyar viszonyokra.
nyilván nem véletlen, hogy Mo. vezet az öngyilkosság, a daganatos betegségek (=rák) és a keringési betegségek listáján az EU régióban.
valszeg ez nem kizárólag a táplálkozás eredménye, de annak is jelentős szerepe van benne.
szóval TÁMOGATNI KÉNE AZ ILYEN KEZDEMÉNYEZÉSEKET, mert akkor pl. talán kevesebben halunk meg idő előtt, de ennél fontosabb: amíg élünk, kevesebbet szenvedünk, és jóval többet tudunk örülni és élvezni az életet
(részletekről ígény esetén, de nem hinnám, hoyg lenne rá igény ...)

Szamok Embere | 2010. január 26. | 08:43:07

"Az óvodásoknak és az iskolásoknak különleges tapasztalatszerzési lehetőséget jelenthetne a falu gyümölcsösében almát, körtét szedni"

Ha ez faluhelyen is tapasztalatszerzés, akkor rohadt nagy baj van.

HIRDETÉS
A menzakaján nincs mit n...
A menzakaján nincs mit nézni és kóstolni
Népszabadság - Szabó Bernadett

Bori alaposan szemrevételezi a tányér tartalmát, majd akkurátusan megrág minden falatot. Az anyja csodálkozva nézi: ha ilyen lassan eszel az iskolában, akkor mindennap éhen maradsz! Ott én vagyok az első – feleli a lány. – A menzakajánnincs mit nézni és kóstolni.

Hasonló eredményre jutott az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet is. Több mint háromezer iskola diákétkeztetési gyakorlatát vizsgálva megállapították, sok helyen sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége és minősége nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek. Észak-Magyarországon az iskolák nyolc százaléka jelezte, hogy a feltálalt étel fel sem ismerhető.

Az iskolák 60 százaléka nem veszi figyelembe a gyermekek tápanyagigényét, harmaduk csupán hetente egyszer használ friss zöldséget, 75 százalékában korszerűtlen konyhatechnológiával készült ételt szolgálnak fel. Ettől aligha független, hogy az egymillió diáknak mindöszsze fele ebédel a menzán. A középiskolások fele gyorsétkezdébe megy, vagy hideget eszik. A diákok ötöde túlsúlyos.

– Én sem vagyok vékonyka, de legalább élvezem az étkezést, ami a diákok többségéről aligha mondható el. Márpedig a felnőttkori étkezési szokások javarészt a menzán alakulnak ki – magyarázza Buday Péter mesterszakács, aki Miskolcon és Kerecsenden indítaná útjára menzareformját. – Öt éve felkértek egy érdekes kísérletre: menzamenüt kellett főznöm az előírt normatívából. Kiderült, a konyhásnénik örömmel lépnének ki a megszokott mederből, csak épp nincs, aki erre kérje őket. Így azután negyven éve főzik ugyanazt a 70-80 ételt. Hol ott a közétkeztetés már elindult a reform útján. A jobb irodaházak önkiszolgáló éttermeiben már képesek jó minőségű, változatos kínálatot összeállítani az étterminél alacsonyabb áron – mondja a séf.

HIRDETÉS

A történet tavaly folytatódott. Az étkezési utalványokat forgalmazó cégeket tömörítő EUFE közétkeztetési roadshow-t szervezett. Az első állomás Gödöllő volt: a Török Ignác Gimnázum konyháján az átlagos közétkeztetési fejpénzből különleges menü kerekedett: szárazbabkrémleves, cézár saláta, zöldséges pulykával töltött cukkini paradicsomos pennével és rántott hal sütőtökös krumplipürével. A gyerekek meg is ették.

A rövidesen útjára induló menzareform ötlete azonban Simon Gábor miskolci közgyűlési képviselőtől származik.

– A város közgyűlése márnovemberben napirendre tűzte a közétkeztetés ügyét – mondja. – A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jelentését, illetve a helyi közétkeztetés korábbi átszervezésének eredményét ismertető beszámolókat hallgatva meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódott ki. Egyrészt az intézmények jól gazdálkodnak, betartják a hatályos jogszabályokat és az uniós előírásokat. A tapasztalat mégis az, hogy a menzakaja ehetetlen.


Buday Péter mesterszakács
Népszabadság - Teknős Miklós
Ezt az ellentmondást szeretnénk feloldani a város 35 konyháját, a húszezer óvodását és diákját érintő reformmal. A részletek kidolgozására segítőket kértünk fel. Az ételválaszték és a konyhatechnológia bővítését, illetve az étkezdék felújítását tartalmazó program várhatóan több évet vesz majd igénybe.

– A közétkeztetés most képtelen jóllakatni a gyerekeket. Minden szülő fülében ismerősen cseng a menzapanasz: túl sós, ízetlen az étel, ráadásul mindig ugyanaz. Sokan szinte érintetlenül viszik vissza az ebédet, bár elképesztően sok energiára lenne szükségük a tanuláshoz, a folytonos mozgáshoz és a növekedéshez – vázolja az alaphelyzetet Buday Péter, aki szerint a feladvány nem megoldhatatlan.

Az alapanyagpiac kinyílásával többféle áruhoz juthatunk hozzá, olcsóbban. Még lejjebb szoríthatjuk a költségeket, ha mindent akkor veszünk, amikor szezonja van. Az idényzöldségek és -gyümölcsök ára alacsony. Ráadásul az egészséges táplálkozás egyik fontos alaptétele, hogy mindent a maga idejében együnk. Az alapanyagár tovább csökkenthető, ha a kereskedelmi láncot kihagyva, közvetlenül a termelőtől, illetve a vágóhídról vesszük az árut.

A falvakban az sem elképzelhetetlen, hogy a munka nélküli helyiek termeljék meg a helyi óvoda, iskola ellátásához szükséges élelmiszereket. Az óvodásoknak és az iskolásoknak különleges tapasztalatszerzési lehetőséget jelenthetne a falu gyümölcsösében almát, körtét szedni, ne adj’ isten ültetni, kapálni, majd learatni a termést. A helyieknek munkát adna, az intézmények olcsóbb és friss áruhoz juthatnának.

Az iskolai étkeztetés fő baját azonban nem az árubeszerzés jelenti, hanem az elavult receptúra. A konyhák többségében legfeljebb 70-80 receptből dolgoznak, amelyek nagy része korszerűtlen. Folytonos ismétlésük unalmas. Az élvezhető menza nem a pénztől függ, hanem a receptektől. Ehhez viszont jó szakácsok kellenek. Az elmúlt években számos kiváló szakmabeli hullott ki a munkaerőpiacról, részben az éjszakázást és a nagy fizikai megterheléssel járó munkarendet már vállalni nem tudó idősebbek, részben a válság miatt utcára tett ifjabbak közül.

Egy közgazdászokból, dietetikusokból, önkormányzati képviselőkből és főként profi szakácsokból álló csapat gondosan összeválogatott szempontrendszere mentén 4-5, nagy tapasztalattal bíró szakács havonta öt vagy több új fogást alkothatna, amelyek elkészítését be is tanítaná a konyhákon dolgozóknak. Így évente ötven új recepttel bővülne a menü. Négy év alatt el lehetne érni, hogy mindennap mást és korszerűt egyenek a gyerekek.

– Higgyék el, ez nem ördöngösség – bizonygatja Buday Péter. – A normatíva ad némi játéklehetőséget: ha a hagyományos főétel drágább, akkor a divatosból készítenénk olcsóbb változatot és így tovább. A pizza és a hamburger időnkénti bevetésétől sem kell borzongani. Ha teljes kiőrlésű lisztből készítjük, becsempészve mellé némi zöldséget, akkor máris kevésbé egészségtelen. A sokféle zöldséggel pedig a fogyókúrázókat is rávehetjük az ebédre. Mit árthat, ha a joghurtra egy kevés corn flakest vagy friss gyümölcsöt szórunk, ha ettől a joghurt is lecsúszik?

A legfőbb cél – hangsúlyozza a főszakács –, hogy megegyék, elvégre sok gyerek csak a menzán eszik meleg ételt. De ha jól csináljuk, akkor ez csak a kezdet. Ha a gyerek nem eleve utálkozva megy a menzára, akkor egy idő után rávehető, hogy számára ismeretlen ízeket is megkóstoljon. A bennük rejlő természetes kíváncsiság életben tartása jó szolgálatot tehet felnőttkorukban. Az igényességre nevelés pedig hasznos pedagógiai eszköz lehetne a hátrányos helyzetű gyermekek közösségében.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

Az indításhoz pénz kell. De nem sok, a sokféle pályázat valamelyike csak ráhúzható lenne a menzareformra. A legfeljebb tízfős projektirányító csapat nonprofit szervezetként működhetne, az összegyűjtött recepteket kiadhatná, bemutatókat szervezhetne, támogatókat kereshetne.

A nyitányt Miskolc jelentheti. A város közgyűlése márciusban tárgyal a program elindításáról. De addig is lesz bemutató, február elején Kerecsenden főz Buday Péter átlagfejpénzből brokkolikrémlevest, spenótos lasagnét, csirkecombot rizszsel, mézes-joghurtos céklával és pulykával töltött sütőtököt.

Félsiker a briteknél

Néhány éve az angolok sztárszakácsa, Jamie Oliver is nekifutott a menzareformnak. A rendkívül egyoldalú és hízlaló – fish and chips (hal sültkrumplival) – menüt friss zöldségekre és kevésbé zsíros húsokra cserélte.

A hatás drámai volt. A gyerekek kidobálták az ebédet, a szakácsnők kárörvendtek, a szülők háborogtak, a politikusok aggódtak. Jamie nem adta fel: főzőtanfolyamot szervezett a kamaszoknak, vacsorát adott a szülőknek, győzködte a döntéshozókat. Hatheti, emberpróbáló küzdelem után a gyerekek megették az étkek zömét, a szülők többsége támogatta az ügyet, a brit kormányzat pedig 477 millió fontot szavazott meg a reformra.

Egy évekkel később készült felmérésből az derült ki, hogy a programban részt vevő iskolák némelyikében harmadával csökkent a menzások száma. Országos szinten pedig 350 ezerrel lett kevesebb az iskolai étkeztetést igénybe vevők száma. Néhány szülő engedetlenségi mozgalom keretében hamburgert adogatott be az éhező nebulóknak. A brit programvezető az elutasítás mögött a reform átmenet nélküli bevezetését és az ökoételek drágaságát sejtette.

Buday Péter nem akar olyan messzire menni, mint Jamie Oliver. A főként zöldségekből álló egészséges ételek mellett korszerűbb technológiával készülő hagyományos fogásokat is kínál majd. A reformot ráadásul önkéntes alapon vezetnék be.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    26 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS