alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. február
12. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Digitális átállás: sok hűhó, semmi értelem

A digitális átállás folyamata egyelőre „felülről vezérelve” (azaz nem a fogyasztói igényekhez igazodva, kevéssé ügyfélbarát módon) zajlik. A vesztesek elvben megint a kispénzű felhasználók lesznek, ám aki – mondjuk azért, mert nincs pénze az új technológiára – kivár, végül akár a nyertesek között is találhatja magát.

Hargitai Miklós| Népszabadság| 2010. július 18. |20 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

prof | 2010. július 25. | 19:15:45

Kedves (egyáltalán nem) "Agymosott_panelnyugger": TE találtad fején a szöget, a kulcs ugyanis, ami a széles körű elérhetőséghez, a verseny megteremtéséhez és a műsorszórás demokratizálásához kell: az a jelszint, ami nálunk nincs, mert elszabotálja az AH. Németországban egy botantennával lehet 40 csatornát fogni, nálunk meg egyet sem. Érdekes, amíg ment a DVB-H nálunk, addig azon (jó pénzért) persze, hogy megvolt az elérhetőség. Milliárdokra kellene büntetni az AH-t, amikor elérhetőségnek hazudja a tetőantennás vételi lehetőséget! Ezt kellene Hargitai úrnak (akit mellesleg nagyra becsülök, hogy egyáltalán érzékelte a téma allergikus jellegét) feszegetnie...

Agymosott_panelnyugger | 2010. július 19. | 16:40:50

mizar | 2010. július 19. | 14:22:22
Mint nickemben is benne van, panelban lakom, tetőantenna kilőve :)
Mindegy, undorító, hogy csak feljebb kéne tekerni a potmétert az adótoronyban, hogy jó legyen a vétel, de tojnak rá...
Mindegy, ha lesz időm, eljátszadozom vele. A VB-nek vége, szóval minek tv.

mizar | 2010. július 19. | 14:22:22

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Agymosott_panelnyugger | 2010. július 19. | 13:35:26

Mikor erősítik már fel az adók jelszintjét? Én úgy tudom még mindig harmad-erősséggel szórnak, bakker rálátok a kőbányai toronyra, és ha kiteszem az ablakba az antennát (dvb-t!), akkor sincs jó jel... Így meg semmit sem ér.

paradicsom | 2010. július 19. | 13:21:05

Moderálási alapelvek- moderált komment -

kkhrs | 2010. jls 19. | 09:06:06

" lgjbbn kkr jrtk, h kvgjtk tvt lksbl. Értlms mbr nm mstj z gyt zzl tmrdk xrrl, s rmkl l tdj fglln mgt nlkl:"

gz z nlblgr s csd vnn l
:))))

mizar | 2010. július 19. | 09:59:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kékharis | 2010. július 19. | 09:06:06

Moderálási alapelvek- moderált komment -

lgjbbn kkr jrtk, h kvgjtk tvt lksbl. Értlms mbr nm mstj z gyt zzl tmrdk xrrl, s rmkl l tdj fglln mgt nlkl: jtszk gyrkkl, lvs, znt hllgt, brkcsl, lkvrt fz, stln mgy, brtkt lt vndgl vgy ltgt, gyszvl mbr ltt l. tv smm msr nm j, mnt bt s lszgtlt fgysztgpk trmlsr. ff.

sydbarrett | 2010. július 19. | 07:41:25

A legjobban akkor járunk, ha megvárjuk az MPEG6-ot.

NewWave | 2010. július 19. | 00:30:06

gabi999 : Már nem sokáig nézhető az analóg RTLKlub és TV2 sem, mert az is digitálisra vált, minden analóg adást be fognak szüntetni!!!
Nekem a UPC kábelTV csomagom 4200 Ft/hó, ezért vagy 40 TV csatornát nézhetünk...
Ha belegondolsz, azért ez nem olyan sok, ahhoz képest, mennyibe kerül egy mozijegy vagy ha átszámolod : 1-2 DVD film ára...
Ez pont arra jó, hogy ne kényszerülj nézni az idióta Maunika és Józsibarat műsorokat, hanem színvonalasabb Spectrum, Hallmark, National Geographic, vagy Paprika, Sport, CNN, stb. csatornákat nézhess.

NewWave | 2010. július 19. | 00:15:09

Defihu : Akkor most megéri lecserélni a TV-ket Mpeg4-es vételre alkalmasra???...
Mi UPC-kábelTV előfizetők vagyunk, de nem szeretnék a 4 db TV-hez 4 db settopbox-ot!
Az antennával vehető 4-5 csatornánál meg többet szeretnénk nézni. 8-[
Vajon ha mpeg4-es TV készülékeink vannak, akkor megúszható a dolog boxok nélkül???...

gabi999 | 2010. július 19. | 00:11:21

Hát van ez az átálás . Nem is tudom elöny-é vagy hátrány . A jelenlegi 2 "nagy" csatorna müsorait ( pl a Maonikát)analogon is lehet nézni ( de minek ) .
2. A környékbeli szolgáltató árai alapján azért NEM VAGYOK HAJLANDÓ 1 év alatt 1 honapot azért dolgozni hogy a szar csatornáikat nézzem . Akkor inkább kajára költöm .A vidéki kisnyugdijas meg nézi az eget( mint én )

defihu | 2010. július 18. | 23:11:02

"az átállás mellé ígért előnyökből – például a csatornakínálat növekedéséből"

Hát valóban nem öntenek el minket az új csatornák - én személy szerint a Viasat3-at hiányolom -, de a jelenlegi analóg kínálathoz képest már most többet lehet elérni (m1, RTL, TV2 helyett m1, m2, Duna, Autonómia, RTL, TV2, Euronews).

Viszont én is azt javaslom, hogy érdemes kivárni még a készülékvásárlással. Amikor 2008-ban indult a MinDigTV, mindenki azon volt kiakadva, hogy 40-50 ezerért kell venni boxot hozzá. Nos, már akkor sem "kellett", még most sem "kell". Majd jövőre, amikor az ASO (analogue switch off / analóg lekapcsolás) elérkezik, akkor kell valamilyen döntésre jutni, hogy milyen módon oldják meg a kispénzűek is a tévénézési igényüket.

Egyébként akkorra már elérhetőek lesznek használtan pár ezer forintért azok a 40-50 ezer forintos boxok, amiket 2008-ban sietve megvettek. ;-)

A boltokban kapható tévékészülékek túlnyomó többsége pedig már beépített HD-képes, MPEG4 vevővel rendelkezik. Aki mostanában vásárol, annak már eleve alkalmas a készüléke, jó kérdés persze, hogy akarja vagy tudja is használni, mert ugye a többség aztán mégis valamilyen kábeles vagy műholdas szolgáltatónál köt ki, amely jó pénzért adja a saját vevőberendezését is. Kevés olyan szolgáltatót ismerek, amely tud olyan konstrukciót, ami a tévékészülék beépített digitális vevőberendezését engedi használni.

dz___ | 2010. július 18. | 22:55:43

Theofil atya: A fejlesztés elején még nem álltak rendelkezésre a modernebb, Mpeg4-es eszközök, időközben jutott oda a technika, hogy elérhetővé vált. Butaság lett volna az Mpeg2-nél maradni, mert előbb-utóbb úgyis át kellett volna állni, és akkor már jobb a tömeges bevezetés előtt.

Egyes külföldi országok gyorsabbak voltak, így Mpeg2 alapon indult a sugárzás - ott most tömegek kénytelenek lecserélni az időközben elavult cuccokat.

dz___ | 2010. július 18. | 22:47:49

"ám ha a kisebb felbontású SD [standard definition] helyett a nagyobb „helyigényű” HD-ben jön az adás, akkor máris szűkül a technikailag elérhető csatornakínálat."
-> De még így is jóval több, mint ami analóg sugárzással lehetséges. Az sem mellékes, hogy a HD sokkal jobb, mint az SD.

"hiszen ahhoz, hogy értelme is legyen, drágább HDTV kell hozzá)."
-> A szerző szerint lehet még kapni nem HD felbontású tévét? Hol? (Leszámítva a minitévéket.) Már a HD-Ready tévéken is sokkal jobb a HD-s kép, mint az SD.

"a fejlettebbnek mondott MPEG4-es"
-> Ez nem csak fejlettebbnek mondott, hanem fejlettebb, pont: azonos képminőséghez fele akkora sávszélességre van szüksége. (A cikk elején még mintha számított volna a szerzőnek, hány csatornára van lehetőség...)

tobias2 | 2010. július 18. | 22:23:25

Moderálási alapelvek- komment törölve -

minime | 2010. július 18. | 22:14:26

Mandos kutyája: végre lesz egy ürügyük, hogy leálljanak a tv-zésről :D

Mandos kutyája | 2010. július 18. | 20:24:03

Jó, és mi lesz azokkal a vidéki kisnyugdíjasokkal, akik még mindig egy 35-40 éves fekete-fehér Orionon nézik a 3 felszíni csatornát? Lehet vajon hozzá dekódert venni??

zu723 | 2010. július 18. | 19:56:52

A digitális kábel mellett most antennás MinDig TV-előfzető is lettem. Összehasonlítva a közvetlen antennás digitális vétel sokkal jobb minőségű vételt eredményez, mint a digitális kábeltévé.

Theofil atya | 2010. július 17. | 09:31:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

lenoardo999 | 2010. július 17. | 08:29:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

A tévék több mint 90 százalékában van már MPEG4-es dekóder

Kocsis Zoltán

Sok oka van annak, hogy miért alakult így, de a végeredmény mégiscsak az lett: Magyarországon a digitális átállás – vagyis a tévéműsorok analóg sugárzásáról és vételéről a digitális metódusra történő váltás – a lehető legköltségesebb módon, ugyanakkor európai összehasonlításban szinte a leglassabban valósult meg. Hogy ebben a jogalkotók és a szabályozó hatóságok részéről mennyi volt a szándékosság, azt nehéz kideríteni, az viszont valószínűtlen, hogy véletlenül történt így, maga a folyamat ugyanis közvetlenül érint komoly üzleti érdekeket.

Idehaza Európában az elsők között, 1999-ben vágott bele az Antenna Hungária (AH) a digitális sugárzásba az akkor még szinte egyedüli lehetőségnek számító MPEG2-es tömörítéssel. A közszolgálati, illetve később az országos kereskedelmi adók ingyenes vételét lehetővé tevő csomag láthatóan nem pezsdítette fel a piacot, ám az tény, hogy aki korán be akart szállni a digitális tévézésbe, az MPEG2 képes készüléket vásárolt (már csak azért is, mert a piac sajátosságainak megfelelően ide szinte kizárólag ilyet szállítottak). Néhány éve azután az AH átállt az MPEG4-es tömörítésre, és az országos sugárzás infrastruktúráját már erre az új technológiára alapozva építette ki.

A törvényhozóknál ismereteink szerint két fontos piaci szereplő lobbizott a jobb képminőséget, illetve ugyanakkora helyen több csatorna sugárzásának lehetőségét biztosító, a korábbi változatnál drágább újításért: a sugárzási lehetőséget pályázaton elnyert AH (állítólag azért, mert a vállalat anyacége is ezt a technológiát használja), illetve a Magyar Televízió. Az utóbbi elsősorban azért, mert HD-ben (high definition), azaz nagy felbontással kívánta sugározni a műsorait – ezt a szándékot a nagyközönség is érzékelhette a labdarúgó-világbajnokság alatt, ám a megvalósítás felemásra sikerült: a közvetítés során a jobb felső sarokba ki volt ugyan téve a HD-logó, ám a képminőség meglehetősen egyenetlen volt, a kép olykor kontúrok nélkül vagy pixelesen érkezett – de ez még mindig nem az igazi magyarázat, hiszen a magyar közönség elegendő HDTV és nagy felbontású műsor híján egyelőre nem nagyon tud mit kezdeni a HD-sugárzással.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy felbontás a digitális sugárzás leggyakrabban hangoztatott előnyét is eliminálja: a digitális technológia a tömörítés lehetősége miatt elvileg több adót tud bezsúfolni ugyanannyi helyre – amit az egyszerű halandó a szoba- vagy a tetőantennával fogható csatornák számának növekedésében érzékel –, ám ha a kisebb felbontású SD [standard definition] helyett a nagyobb „helyigényű” HD-ben jön az adás, akkor máris szűkül a technikailag elérhető csatornakínálat. Ugyanakkor a HD a műsorgyártás és a -sugárzás szempontjából is többletköltséget jelent (meg persze a „vevő”, vagyis a néző oldalán is, hiszen ahhoz, hogy értelme is legyen, drágább HDTV kell hozzá).

Az átállás azzal jár, hogy a digitális formában és tömörítve sugárzott jelet át kell alakítani, kicsomagolva és fogyaszthatóvá téve a tévé számára. Erre szolgálnak a sokat emlegetett, de kevéssé elterjedt dekóderek. A használatban lévő tévék döntő többsége dekóder nélküli, vagy esetleg MPEG2-es dekóderrel van ellátva, az MPEG4-es tömörítésű adás vételére nem alkalmas. Idén év eleje óta a forgalomba kerülő készülékek több mint 90 százalékában van MPEG4-es dekóder (ezt jelzi a dobozon vagy a tévén a kissé értelmetlen felirat: „A készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére”), ezekhez tehát elvileg már csak egy szoba- vagy tetőantenna kell a digitális tévézéshez, hiszen az Antenna Hungária júliusi adatai szerint maga a sugárzás immár 95 százalékos lefedettségű.

De azok sincsenek elzárva a digitális vétel lehetőségétől, akik régebbi tévével rendelkeznek. Léteznek például olyan PCMCIA- (bővítő-) kártyák, amelyekkel az MPEG4-es adást át lehet fordítani MPEG2-esre – ez megoldja a korábbi dekóderes televíziók problémáját (ha van a készülékben kártyahely). Generális megoldás lehet a külső dekóder, amit önmagában inkább csak számítógépekhez árulnak (pár ezer forintért), a tévére köthető változatokat inkáb set top boxokba építik, ami megdrágítja a váltást: jelenleg 17 ezer forint körül van a legolcsóbb olyan digidoboz ára, amit MPEG4-es dekóderként is használhatunk. Végső soron az jár a legjobban, aki továbbra is kivár az átállással, és a legközelebbi tévévásárlásra időzíti a lépést, hiszen a lapostévé-árak is folyamatosan csökkennek, és immár a beépített dekóder sem árnövelő tényező.

Amint a fentiekből kiderül, az átállás magyar modellje a műsorszórás, -készítés és -fogyasztás összes szereplője számára drága mulatság. Emellett van egy másik, szintén nem előnyös jellegzetessége: bár a startnál és a fejlettebbnek mondott MPEG4-es szabvány kiválasztásánál is az első között voltunk, magában a digitális átállásban az európai sereghajtók közé tartozunk (az analóg sugárzás lekapcsolása, azaz a váltás legfontosabb kényszerítő motívuma az utolsó országok egyikeként, 2011 végén következik be – akkor az eddig szoba/tető antennával és dekóder nélküli készülékkel tévézők mindenképpen valamilyen váltásra kényszerülnek).

Ez pedig azzal jár, hogy az átállás mellé ígért előnyökből – például a csatornakínálat növekedéséből, a televíziós piac „felrázásából” és persze a műszaki fejlődésből – a magyar felhasználók többsége egyelőre nem sokat érzékel. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy döntő hányadukat a téma nem is foglalkoztatja: mivel legalább a lakosság négyötöde kábelen, műholdon vagy az interneten keresztül tévézik, teljesen hidegen hagyja őket, hogy az adás analóg vagy digitális formában érkezik-e abba a központba, ahonnan a műsort kapják.