alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
17. csütörtök

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

In memoriam Kádár-rendszer

(Csurka István halálára)

Böcskei Balázs| Népszabadság| 2012. február 7. |21 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

hapsi | 2012. február 8. | 18:18:23

Az elmúlt 20 év alapján érthető ha a gondolkodó ember nem szereti az értelmiséget.Ugyanis ők voltak azok akik a rendszerváltás minden mocskát megmagyarázták sikertörténetként előadva a népnek.És jól megfizetve.Látható hogy a Kádár rendszer után 25 évvel hol tartunk,ennyi szegény nincstelen ember talán az ötvenes években volt.Nem véletlen hogy a politikusok,értelmiségiek mindent megtesznek hogy bemocskolják azt a világot.Csak még élünk néhányan akiket nem lehet hülyének nézni.

Gátőr | 2012. február 8. | 12:55:25

Hiába no. Kádár köpönyegéből bújtunk ki. Sőt, leginkább az etatista, antiszemita jobboldal. Nem véletlenül utálta kádár a polgárt és főleg az értelmiséget. A cselédek mindenen átsütő gyűlöletével. Ez a harag habzik fel az itt hozzászólok tollából is. Gyűlölik a kritikai értelmiséget, a független citoyent.

fenyesszelek | 2012. február 8. | 08:55:42

Szeretnem azt irni hogy "kedves Boskei Balazs", de nem tudom, mert irasat, amelybol szemelyisege, szemelyes hit vallasa, es vilaglatas oly tisztan tukrozodik, csak egy sotet lyukhoz tudnam hasonlitani. Habar, Csurkat soha sem talaltam egy szamomra vonzo egyenisegnek, de iroi munkassagat es haza szeretetet soha ketsegbe nem vonnam. Ezzel szemben on olyan dolgokrol ir amit soha at nem elt, es meg nem ertett igazan. Azontul, hogy irasa a sajat felszinesseget tukrozi csak, jo modoranak hianyahoz, es emberseg deficitjehez nem ferhet ketseg. Halottat gyalazni csak szuk latokoru, es korlatolt egyenek sportja. Talan valami mas palya utan kellene neznie. Az aktualitasanal fogva, en a ho hanyasra gondoltam.

napéj | 2012. február 8. | 08:20:22

Gyakran irritál, amikor fiatal értelmiségiek elmondják megingathatatlan véleményüket olyan korszakokról, amelyeket nem éltek át, de bárki bármit megtehet. Soha nem igazán a rendszerekkel van baj, az emberekkel van, akik rendszert felépítenek, működtetnek, hagynak működni.Elsősorban azokkal, akik mindegyik rendszerben képesek elvtelenül helyezkedni.Csurka az elmúlt rendszerben évtizedekig volt a rendszer kegyeltje, hogy aztán fröcsögve szidalmazza a maiban.Akad-e kételyünk, hogy haláláig titkolta volna valódi indulatait, ha nincs a rendszerváltozás?Nem ügynöklisták kellenek, mert a kaméleon-emberek nem feltétlenül szerepelnek rajtuk.Valami új evolúció kellene, ami a gerinces emberek megmaradását tenné lehetővé.Egyébként kedves Böcskei Balázs, ha marad ez a kormány és még jobban durvul a helyzet, ennek eltűréséért ön mikor lesz vádolható?

jozsipapa60 | 2012. február 8. | 04:57:08

Ez a cikk nem Csurkáról szól,hanem arról a morálról ami itt,ebben az országban meghonosodott!Itt mindent meg lehet tenni következmények nélkül!Megy az egymásra és a múltra mutogatás!

Pixy | 2012. február 7. | 17:55:17

pekáj | 2012. február 7. | 16:37:29

Halottról i g a z a t vagy semmit.
A cikknek minden szava igaz.

revify | 2012. február 7. | 17:01:00

pekáj 16 37 29

a probléma ott kezdődik, hogy gyakran ad le ilyen mocskot a NOL. Tudod a visszatérő témák: Csurka ki sem hűlt, el sem temették, a romkéjkátolikus egyház etc.

pekáj | 2012. február 7. | 16:37:29

Ha ez az írás a mai közéletben aktív, volt Kádár kori elithez tartozó személyek emlékezetének felfrissítésére szolgál,nevekkel azt mondom jó!
De az törvény,hogy halottról jót vagy semmit!Miért ad le a NOL ilyen mocskot?

csider tibor | 2012. február 7. | 16:31:33

Hát Bölcskeinek csak ennyire tellett a tudása.

pawpar | 2012. február 7. | 16:26:48

Ovinkor | 2012. február 7. | 11:41:20

"A szocialista rendszer ilyen durva és differenciálatlan elítélése Gyurcsány Ferenc egyik talpnyalójától aligha halványíthatja el a rendszer történelmi eredményeit."

Az un. szocialista rendszer történelmi eredménye törvényszerű gazdasági és politikai bukása. Továbbá az a nosztalgia, amely nagyon sok embert megakadályoz abban, hogy tudomásul vegye és alkalmazza a kapitalizmus törvényeit.

quodlibet | 2012. február 7. | 15:52:00

Jó írás ez is - ja és én 59 éves vagyok.

teniszke | 2012. február 7. | 15:00:07

A szerző elvakult és beképzelt, nagyképű észosztó. Emellett ízléstelen és immorális, mint ember - Csurkáról nekem is igen rossz a véleményem, de nem ez az a pillanat, amikor ezt világgá kürtölném. Nem tudom, kihez, mihez köthető ez az IDEA, de a szerző mentalitása alapján vannak sejtéseim, s ha igazak, az ilyen figurák szerencsére már örökre a marginális erőtérben maradnak...
Fentiektől függetlenül is nevetséges a szerző. Mi a jó fenét tud ő a Kádár-rendszer időszakából közvetlenül? Ehhez képest a hályogkovács magabiztosságával hinti az igét. Ezzel leginkább magát minősíti szerintem...
A kádári éra is olyan volt, mint egy házasság : tele erényekkel és hibákkal egyaránt - mindenesetre más, mint a mai. Kinek ez a szép belőle, kinek az a csúnya. Negatívumokat is bőven lehet mondani róla és igazak is, de az szánalmasan röhejes, amikor egy ilyen nagyokos azt írja, hogy csak az elitnek meg a spicliknek lett jobb. Na, erről azért sokan tudnának itt mesélni, nem volt annyira régen, okostojás...
Igaz, az ilyen önh.lyítő tévedhetetlenekről minden mondat lepereg, ami nem az ő igazságukat támasztja alá...

pusztai farkas | 2012. február 7. | 14:27:26

Hulláb rúgni aljasság. Piszok alak vagy Böcskei Balázs! Megátkozlak!

Fel,vidék! | 2012. február 7. | 14:00:23

Na, ezzel a cikkel sem lettem okosabb...(bár lehetséges, hogy ez az én hibám)

Egyébként nem sok különbséget látok Csurka antiszemitizmusa és az antiszemitizmussal másokat címkézők magyargyűlölete között...egyik 19 a másik meg 1 híjján 20.

Jó lenne ha a magyar társadalom megszabadulna a szélsőségektől legyen az jobboldali (miép, jobbik) vagy "baloldali" (szdsz, dk). Szerintem.

OldTriker | 2012. február 7. | 12:24:48

Ha meghal valaki, akit gyűlölök, nem írok nekrológot, hanem némán búcsúzum. Legalább is ezt diktálja az elemi jóizlés. Ez a cikk számomra izléstelen...

autopia | 2012. február 7. | 11:55:17

A cikk jo es sokkal többröl szol mint Csurkáról.
De azert en megvartam volna mig kihül.

Ovinkor | 2012. február 7. | 11:41:20

A szocialista rendszer ilyen durva és differenciálatlan elítélése Gyurcsány Ferenc egyik talpnyalójától aligha halványíthatja el a rendszer történelmi eredményeit.

yoshka | 2012. február 7. | 11:28:06

Azt nem értem, hogy egy fiatalember, aki 6-7 éves lehetett a gengszterváltáskor, mi alapján ítéli el a Kádár rendszert? Mi az amit nem tud megbocsátani? Ezzel az erővel én is ítélkezhetnék az 56-os eseményekről, hiszen 3 éves voltam és később is sokat hallottam az akkor történtekről. De sebaj, hiszen napjainkban egyre többen foglalkoznak azzal, amihez nem értenek.

némakacsa | 2012. február 7. | 10:43:21

Azt hiszem ehhez semmit nem kell hozzátenni, ez így kerek.

mellesleg | 2012. február 7. | 10:25:57

..Itt nem voltak sem nyilasok, sem ÁVH-sok, nem voltak ügynökök, nincs hatalmát átmentett késő kádári pártelit; itt mindenki csupán áldozat...

Minden szava igaz a fenti idézetnek, Igen, egy romlott és erkölcstelen elit bűzös lehelete lengi be mindennapjainkat. Ehhez jön még a "tömeg", a 300 forintok irigykedő, szánalmas népe. Így kerek ez az ország: a közemberek és vezetőik méltó párjaik egymásnak acsarkodásban, gyűlöletben. Megérdemlik egymást. Semmi panaszuk nem lehet egymásra. Ennek a magyar mocsárnak volt Csurka az egyik élharcosa.

nyugdíjas | 2012. február 7. | 10:18:20

Túl közel a Horthy- és Kádár-rendszer,túl messze a polgári demokrácia.

Marabu

„1989 utáni hívei jó részének vélhetően sejtelme sincs arról, hogy a szélsőjobboldalnál is jobbra orientálódó politikus nem más, mint a hajdani »Nehézfiú«, Aczél György féltett gyermeke” – írja György Péter 2000-ben, a Néma hagyomány címmel megjelent könyvében. Számomra Csurka István halála nemcsak egy emberségében, antiszemitizmusa következtében végtelenül lecsupaszított ember tragédiájáról, hanem a Kádár-rendszerről szól.

Bármennyire is ellentmondásos ez az állapot, de halálakor nem tudok rá úgy gondolni, mint az Apák és fiúk megjelentetőjére, a Magyar Fórum főszerkesztőjére, a Magyar Szemmel – gyűlölettől és konspirációtól hallatlanul unalmas – rovatának írójára, a MIÉP elnökére, David Irving szellemi társára, az Új Színház intendánsjelöltjére, ahogyan drámaíróként vagy az In Memoriam Kardos György c. kötet szerzőjeként sem. Az jut eszembe, amikor Csurkát tavaly év végén az Új Színház körüli jogos és mindennap újrakezdendő felháborodás kapcsán behívták a Duna TV-be, ahol a fenti karakterek helyett egy öregember beszélt minden gondolkodás és józanság nélkül egy leendő „magyar” színház programjáról és szemléletéről, mely tulajdonképpen – immáron részben a fentiek mentén – az Ascher Café című írásában jutott el kiteljesedéséhez. Ez az írás több, mint Csurka István nézeteinek egy újabb kifejtése: egy öreg antiszemita végső búcsúja a gondolkodástól, megfosztva ezzel kritikusait örökre attól, hogy bármikor is – az egyébként is lehetetlen – megbocsátás lehetőségével élhessenek irányába.

Soha nem gondoltam arra, hogy meg kellene neki bocsátanom. Ha az ő antiszemitizmusának és gyűlöletének megbocsátanék, azzal felmenteném mindazokat, akik valaha bűnt követtek el, akik valaha kacérkodtak a farizeussággal, akik valaha politikailag és kulturálisan fedeztek egy rendszert, amelynek a genezise a bűn volt: a Kádár-rendszert.

Csurka István nem volt áldozat, és antiszemitizmusával elvette annak lehetőségét is, hogy 1956 utáni internálására valaha még gondolhassanak vele kapcsolatban politikai ellenfelei. „Nem látván értelmét a fizikai szenvedésnek, letartóztatása után aláírt egy besúgópapírt, majd – mint azt ő állítja – nem súgott be senkit. Ám az a romlás, amely kizárja őt a tisztességes emberek táborából, csak később következett el. Akkor, amikor ő volt az a magyar író, aki évtizedeken át örömmel vett részt az össznemzeti felejtés paradigmájának megteremtésében, még akkor is, ha – saját írásai a bizonyítékok – tudta, hogy amit tesz, az erkölcstelen. Ő jól járt a felejtés uraival való parolázással.” György Péter kristálytiszta szavai mentén nem csak Csurka Istvánnak lett volna szégyenkeznivalója, hiszen Csurkához hasonlóan tömegével vannak ma is azok, akik fennen hirdetik a „rendszer” igazságát, pozitívumait, hallgatnak saját „szerepükről”, melyeket politikai pozíciókban ülve, tanszékeken oktatva, folyóiratokat szerkesztve, presszókban spicliként ücsörögve töltöttek be. Szégyenkeznivalója van mindazoknak, akik a kádári ancien régime idején komoly és magas pozíciókban „pártkommunistaként”, 1989-ben pedig már „demokrataként” várták, hogy új időknek új dalaival törjék át a politikai és értelmiségi elismerés falait.

Akikkel az 1990-es években történő mediális „találkozások” után – immáron demokrataként – megszületett a „rendszerváltoztatás” kifejezése, mely a rendszerváltás megkérdőjelezhetetlen szabadságprojektjének delegitimálását hozta el.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Csurka Istvánnak bármikor is igaza lett volna – ahogyan azt hívei gondolják. Csurka „igazságai” a gyűlölet és az antiszemitizmus rítusai. Csurka is részese és alakítója volt annak az amnéziának, amely 1956-ot követte. Ő is annak a forradalom utáni, a kulturális emlékezet sérülését indukáló csendnek a „konstruálója” volt, amely Eörsi Istvánt fogadta szabadulásakor. Ez a „csendben való élet” sokaknak számos (politikai és kulturális) „jót” adott, és ők napjainkban hallgatnak jólétük eme hazugságairól. Nem tudom, nemzedékem meddig fog tűrni, a Milla demokratikus minimumai között már szerepelt az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatala. Ha a politika (összezárva „értelmiségeivel”) erre nem hajlandó, a Negyedik Köztársaság tartalmát és későbbi emlékezetét visszafordíthatatlanul megsérti és roncsolja.

Meghalt Csurka István, elhunyt egy antiszemita, aki Aczél György „féltett gyermeke” volt. Van mit tanulnunk halálából. Számomra a tanulságot azok a sorok adják, melyeket Bodó Balázs sok évvel ezelőtt az ügynökkérdés kapcsán írt: „A hallgatásotok ellopja tőlem a múltamat. Ami e múltból néha, véletlenszerűen kiderül, szánalmas senkikkel vagy összetört öngyilkosokkal van teli. Ebben az országban nem történt meg, de nem is múlik el semmi sem. Itt nem voltak sem nyilasok, sem ÁVH-sok, nem voltak ügynökök, nincs hatalmát átmentett késő kádári pártelit; itt mindenki csupán áldozat, és most ti is beálltok ebbe a sorba. (…) Gyerekkoromban ti tanítottátok: vétkesek közt cinkos aki néma. Ti már nem emlékeztek, én viszont nem felejtek.”

A szerző az IDEA igazgatója