A kórházak - főként a műhibaperek számának növekedése óta - különösen vigyáznak arra, hogy osztályaikon a plasztikai beavatkozásokat vállalkozóként végezzék alkalmazottaik. Az ár titkos, mint ahogy az orvos kiválasztása is szigorúan bizalmi kérdés. Nincs ez másként a magánklinikákon sem. Az árak borsosabbak ugyan, a plasztikai sebészeti eljárásról pedig szerződést kötnek, de a végeredményre sem itt, sem ott nem adnak garanciát. - Minden az orvos kezétől függ. Évtizedekig tanuljuk a műtéti eljárásokat, de semmire nincs biztosíték - magyarázza dr. Sikos Géza, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebésztársaság főtitkára. - Mi élő szövettel dolgozunk, és nem egy tárggyal, így nagyon nehéz bármit is előre megjósolni - csatlakozik a fentiekhez dr. Mészáros Gábor, a Szent István Kórház égés- és plasztikai osztályának vezetője. Abban mindketten egyetértenek, hogy a műtétek túlnyomó többsége sikeres, a szövődmények aránya legfeljebb néhány tizedszázalékra tehető.

A Generali Providencia Biztosító felelősségbiztosítási csoportvezetője, Csáki Gyula viszont úgy látja: nagy kockázatot vállal az a biztosító, amely ma plasztikai sebésszel köt szerződést.

- Kevés olyan plasztikai sebész ügyfelünk van, aki ellen még nem léptek fel kárigénnyel. Ráadásul mi csupán azokkal az esetekkel foglalkozunk, amelyeknél a beavatkozás egészségkárosodással járt, szépészeti hibákra nem is terjed ki a biztosítás. Veszteségünk így is óriási. Az orvosonkénti 120 ezer forintos alapdíjhoz képest a kárigények több millió vagy több tízmillió forintról szólnak. A biztosító csak ötmillió forintig fizet, de így is tetemes a díj és a károkozás értéke közötti különbség. A Generali az esetek többségében megpróbál peren kívül egyezkedni, így olcsóbban megúszhatja, a károsult pedig gyorsabban juthat a pénzéhez, még ha kevesebb is, mint amennyit eredetileg követelt.

A cég, amely az országban elsőként kínált egészségügyi felelősségbiztosítást, kivonulóban van erről a piacról. Évről évre felülvizsgálja a plasztikai sebészekkel kötött szerződéseit, és egyre többet fel is bont közülük. Új szerződést pedig egyáltalán nem köt.

Felelősségbiztosítás nélkül azonban nem működtethető magánpraxis. Biztosítót viszont egyre nehezebb találni - mondja Mészáros főorvos. Szerinte a műhibaperek lassan önálló ággá fejlődnek, és a betegek gyakorta olyasmit kérnek számon az orvoson, amiről egyáltalán nem tehet. - A perek többségét nem műhibaügyben indítják, még ha így nevezik is, hanem a későbbi szövődmények miatt - magyarázza az osztályvezető. - Műhiba esetén az orvos ront el valamit, a szövődmény azonban nem szükségszerűen orvosi tévedés vagy felelőtlenség következménye. Az emberi szervezet időnként meglepően reagál a beavatkozásra. Van, amit kellő körültekintéssel kivédhetünk, van, amit nem.

A páciensek másként gondolják. Akad olyan fővárosi kórház, amelyet ketten összesen 40 millió forintra perelnek. A magánklinikákon szerződést kötnek a műtétre jelentkezőkkel. Elméletileg rögzítik ugyan a beavatkozás valamennyi lényeges elemét, de kevés szó esik a végeredményről. - A pontos és részletes megállapodás közös érdeke lenne orvosnak és páciensnek egyaránt. Plasztikai műtéthez azonban nem adhatók garanciák, az eredmény mindig csak egyénileg értékelhető. A betegnek bíznia kell az általa választott orvos szaktudásában - hangsúlyozza Sikos doktor.

Mást valóban nem tehetnek. A magyar nőket azonban nem riasztja el a bizonytalanság. Évente több tízezren vállalkoznak kisebb-nagyobb korrekciós beavatkozásra. Az olyan deformitásokat, illetve hiányokat, amelyek például balesetből adódó sérülések miatt vagy rákos daganatok kimetszése nyomán keletkeznek, elsősorban állami intézményekben korrigálják helyreállító műtétekkel. Ezeknek a beavatkozásoknak többségét finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A szépészeti eljárásokat azonban csak kivételes esetekben. Nem támogatja az OEP, egyebek mellett, a külső fül és az orr korrekcióját, a fenék és a váll izomrekonstrukcióját, az emlőplasztikát, a ráncfelvarrást, a hajátültetést, a szőrtelenítést és a tetoválások eltávolítását. Ilyen kívánságokkal tehát a vállalkozóként működő plasztikai sebészeket érdemes felkeresni. Sikos Géza szerint a nők emlőplasztikát és zsírszívást kérnek a leggyakrabban, míg a férfiaknál - mert ők is egyre többször fordulnak szépészhez - a hajátültetés a favorit. A beavatkozások többségét egynapos sebészeti eljárás keretében végzik el, vagyis a páciens még aznap hazamehet. A gyógyulási idő általában egy-két hét.

Az árak sok mindentől függnek, például a beteg kívánságától, a műtéti technikától, illetve a beültetett implantátumtól. Az emlőnagyobbításért általában 200 ezer-egymillió forintot kérnek, a zsírszívásért testtájékonként 30-80 ezer forintot, míg a hajátültetésért 200-500 ezer forintot kell fizetni. Az ár természetesen jelentősen függ az operálótól - a választék pedig meglehetősen nagy. Hazánkban ma csaknem száznyolcvan plasztikai sebész működik az állami, illetve a magánszektorban. Ezzel lassan el is érjük az Európai Unió ajánlását, amely szerint százezer lakosra két plasztikai sebésznek kell jutnia. A magyar szépészek száma gyorsan növekszik, elvégre divatos, jól fizető szakmáról van szó. Évente 8-12 plasztikai sebész végez. A szakvizsgához vezető út nem könnyű. Az orvosi diploma megszerzése után további nyolc, tanulással és szakmai gyakorlattal eltelt év következik. Érthető, ha a sikeres vizsga után többségük magánrendelőt nyit. Ennek feltételei az idén szigorodtak: Szakorvos csak ötéves gyakorlattal indíthat magánpraxist.

Az állami intézményekben összesen öt plasztikai sebészeti osztály, illetve részleg működik az országban, alig 55 ágyon. Az osztályok többségének azonban nem ez a fő profilja, szépészeti beavatkozásokat pedig elsősorban vállalkozóként végeznek az ott dolgozó sebészek. - Nagyon nehéz megmondani, hol húzódik a normál sebészeti beavatkozás, illetve a plasztikai sebészet határa - állítja Mészáros főorvos. - A traumatológusok gyakran végeznek helyreállító műtéteket, a nőgyógyászok pedig emlőplasztikát. De errefelé kacsintgatnak az orr-fül-gégészek és más szakmák képviselői is.

A finanszírozási háttér ismeretében kissé meglepő a nagy érdeklődés. Minden plasztikai sebészeti műtét finanszírozását eseti kérvénnyel kell kérni, csatolva az orvos nyilatkozatát, a beteg jövedelemigazolását, sőt néha még környezettanulmányt is. A megfellebbezhetetlen döntést szigorú kritériumok alapján az OEP főigazgatója hozza. A kérelmek hatvan százalékát elutasítják - tájékoztatta lapunkat dr. Somodi Tamás, az OEP főtanácsosa. Ezek után érthető, miért választják inkább a magánintézményeket a szépülni vágyók. Érdemes azonban alaposan körülnézni a piacon - ajánlja Somodi. - Az állami kórházakban végzett esztétikai célú műtétekért többnyire jóval kevesebbet kell fizetni, mint a divatos magánklinikákon. Ezt Sikos Géza is elismeri, bár nem érti, hogyan kérhetnek ott kevesebbet még az "anyagárnál" is. Somodi szerint egyszerű a válasz: az állami intézmények szerényebb profittal is megelégednek.