Gáti György azonban vette a bátorságot, készített ott néhány felvételt, és hogy még ebből az agyoncsócsált városból is képes volt előráncigálni sosem látott fényeket, izgalmas tónusokat, érdekes látószögeket, arról a képsorozatért kapott André Kertész-ösztöndíj is tanúskodik.

Gáti Görgy különös figura. Három évtizede nézi a világot a fényképezőgép optikáján keresztül. Dolgozott furcsa helyeken is, például az Erdőgazdaság Faipar vagy a Karate Magazin című folyóiratoknál. Fényképezett lemezborítókat Cseh Tamásnak, Hobónak, az LGT-nek, szerepelt filmekben, énekelt vokalistaként Hobó és Révész Sándor lemezén.

Összművész, mondanánk, ezúttal koncentráljunk mégis a fényképekre. A híd című tárlata néhány napja nyílt meg, és augusztus 17-ig látható az Akadémia utca 6. szám alatt található Raiffeisen Galériában. Gáti a Szabadság hidat fotózta, valami ördögi kitartással kutatva a monumentális vasszerkezet hangulatait, geometrikus érdekességeit, fénypászmáit, festékpamacsokba, rozsdafoltokba vesző mikroszkopikus szépségeit. Mert ez a híd szép. Nekünk, budapestieknek ez persze nem tűnik fel, mi ezen a szépségen legfeljebb keresztültrappolunk, átvillamosozunk, autóval átaraszolunk. Csúcsaira is csak akkor nézünk fel, ha egy bánatos öngyilkosjelölt lovagol a Turulon.

Gátinak viszont még a Turulról sem a mélybe induló, reményvesztett alakok jutnak eszébe. A madárból nappal szemben magasodó, méltóságos emlékművet farag, egy másik látószögből meg úgy mutatja, mint levelek között viháncoló kismadarat. A csavarok, gömbök, furcsa púpok mint olajfestmény részletei mutatkoznak képein, a híd egyszer naplementébe simul, máskor éles fényekben sziszszen elő a Duna fölött.

Nézzük a képeket, és elkedvetlenedünk kicsit. Arra gondolunk: nap mint nap mennyi szépségen lépünk keresztül, nagyvárosi loholásaink mennyi finom városrészletet mosnak bele az időbe. Élünk valahol, azt sem tudjuk, hol. Látunk valamit, azt sem tudjuk, mit. Gáti analitikus értelmezése döbbent rá arra, hogy az épített környezet sem kevésbé érdekes, mint a természet, és ha már ez adatott nekünk, nem árt figyelni tetszetős részleteire.