A szakember szerint a rendszerváltás óta eltelt időszakban még egyetlen kormány sem kezelte súlyának megfelelően a környezetvédelmet, s benne a természetvédelmet. Tapasztalható ugyan némi fejlődés, ám ez inkább a pályázati lehetőségeknek köszönhető, mint a költségvetésből nyújtott támogatási keretnek, amiből alig csurran-cseppen valami kis pénz. A tájvédelmi körzet fenntartásának és működtetésének gondjai is ebből fakadnak. Többek között hiányzik a megfelelő létszám, a korszerű felszerelés. A tájvédelmi körzet a gazdálkodás és egyes hobbik megszállottai számára - erdőgazdálkodók, horgászok, jetski-sek - okvetlenül hátrányt jelent, hiszen nem tehetik kedvük szerint, amit szeretnének. Ha természetvédelem nem lenne, a gazdaság fejlődése alig ütközne korlátokba. Még így is ettől szenved az egész világ, pedig létezik a természetvédelem.

A Tisza mentén tervezett tározóépítésekkel kapcsolatban Lőrincz István elmondta, ha egyszer a döntéshozók belátják, hogy nem mindig az az olcsóbb, ami kevesebbe kerül, valamint elfogadnák, hogy a jó megoldáshoz vezető út megtalálásához a természetvédők értenek a legjobban, akkor a tározók létrehozásával természeti értékeink, idegenforgalmi látványosságaink csak gyarapodni fognak. A tájegységvezető szerint a tájvédelmi körzet idegenforgalmi, turisztikai ismertsége ma még nem megfelelő, azonban a jelenlegi működtetési gondok miatt ez inkább előny, mint hátrányt.

- A helyi természeti értékek közül a rendszerváltás óta Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak néhány településen történt meg újabb területek védetté nyilvánítása - mondta Hídvégi Péter, a megyei önkormányzat irodavezető-helyettese. Ezt a munkát a települési önkormányzat látja el, míg a hozzá kapcsolódó hatósági feladatokat a település jegyzője.

Különleges helyzetben van a Tiszakürti Arborétum, amelyet gróf Bolza József maradvány erdőfoltokon alakított ki egzotikus növények betelepítésével. A második világháború pusztításai után kezdődött meg a rekonstrukciója és a védetté nyilvánítása. Kétszeri bővítés után az arborétum területe ma már 60 hektár, s rajta 1200 fa- és cserjefaj él. Az arborétum minden évszakban nyitva áll a látogatók előtt, csoportok számára szakértő kalauzt is adnak. Az arborétum fenntartását a megyei önkormányzat segíti, a fejlesztések pénzügyi fedezetét pályázati támogatások adják. Most tervezik egy tó és egy kilátó építését.