Rangos nemzetközi versennyel, a legjobb közép-európai telivérek viadalával ünneplik október 26-án a galoppozók csaknem három éve tartó "száműzetésük" végét. A 18 ezer eurós összdíjazású Central European Breeder\'s Cup megrendezésére az ad lehetőséget, hogy az érintetteknek évekig tartó huzavona után sikerült egyezségre jutniuk a Kincsem Park jövőjéről.

A lóversenyzés jövőjét már-már veszélyeztető problémák 1998-ban kezdődtek, amikor az ÁPV Rt. eladta az ügetőpályának otthont adó ingatlanát a Bouygues építőipari vállalkozás leányvállalatának. Az ügető helyére bevásárlóközpont építését tervező francia cég vállalta, hogy az addig csak galoppversenyek megrendezésére használt Kincsem Parkot 2,5 milliárd forintért alkalmassá teszi ügetőversenyek megrendezésére is. A beruházás indulása előtt azonban kiderült: az osztatlan közös tulajdonban lévő Kincsem Park kisebbségi tulajdonosának, a Ficsór Autóház Kft.-nek a terveibe nem illik a lóversenykomplexum. Az istállók és a trágyatároló ugyanis túl közel lennének a Ficsór Kft. ingatlanrészéhez, ahová a kisebbségi tulajdonos fitneszközpontot álmodott. A Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. erre beperelte a Ficsór Kft.-t, de nem várta meg a jogvita végét: módosította a Bouygues-gal kötött megállapodást. A francia cég az egyezség szerint, építési engedély nélkül nekilátott a versenypálya kiépítésének. A pálya 2001 tavaszára elkészült, ám azt az NL Kft. műszaki kifogásokra hivatkozva nem vette át.

Az állami tulajdonú NL Kft. nemcsak a franciákkal és a Ficsór Kft.-vel, hanem a lótulajdonosokkal, az idomárokkal és a versenyzőkkel is összetűzésbe került. A szakma ugyanis nem látta biztosítottnak, hogy a jövőben is megfelelő körülmények között kerülhet sor az ügető- és galoppversenyek megrendezésére. Ráadásul a Kincsem Park körüli jogi bizonytalanság miatt esély sem mutatkozott arra, hogy a lóversenyzés nyereségessé váljon. Ez az állapot pedig rossz a futtatóknak is, hiszen elegendő bevétel híján a nekik járó versenydíjakat az állam több hónapos csúszással fizette. A patthelyzetet a kormányváltás után sikerült az ÁPV Rt.-nek feloldania, azzal, hogy tárgyalni kezdett valamennyi érintettel.

Azzal, hogy a jelek szerint a pálya körüli vita lezárult, a nehézségeknek még csak az egyik felén sikerült úrrá lenni. Ahhoz ugyanis, hogy a lóversenyzés nyereségessé váljon, növelni kellene a fogadásból származó bevételeket is. Ehhez pedig országos fogadóhálózat kellene, hiszen ma még a tétek hatvan százalékát a pályán fizetik be a játékosok. Az országos hálózat azonban mit sem ér televíziós közvetítés nélkül, hiszen a fogadók aligha játszanak úgy, ha csak a másnapi híradásokból értesülnek a futamok eredményéről. A fejlesztések nem kevés pénzbe kerülnek. A fogadóhálózat felépítéséhez szükséges informatikai rendszer például önmagában közel 300 millió forintot kóstál, amit az évi 600 millió forintos veszteséget termelő lóversenyzés önerőből aligha képes előteremteni.