Kezdjük egy kis anatómiával: a méhnyak egyik vége a méhbe torkollik, itt található a belső méhszáj. A másik végén viszont beleboltosul a hüvelybe, tehát kifelé, a külvilág felé nyitott. Az itt lévő külső méhszáj felszínét kétféle hám borítja: kívül, a hüvely folytatásánál sima laphám, a henger alakú méhnyak belsejénél pedig apró, szemcsézett mirigyhám. S az említettek itt, a találkozási pontnál, úgymond, vetélkednek egymással. Hol a mirigyhám türemkedik ki jobban, hol meg erre kúszik rá a laphám. Ezért nevezte el ezt az érdekes jelenséget "nyugtalan területnek" az orvosi szakirodalom. Mivel ebben az átmeneti zónában jobban "mozgolódnak" a sejtek, fokozottabb a sejtújraképződés, ezáltal a sejtburjánzási lehetőség, így a külső méhszájon lévő változásokat megkülönböztetett figyelemmel kell követnie az orvosnak.

A méhszájon lévő mirigyhám fiatal, szexuális életet még nem élő lányoknál kívülről szemlélve egy kis körhöz hasonlatos. Ez idővel kitüremkedik, kifordul (ezt latinul ectropiának nevezik), s úgy néz ki, mintha seb lenne. Holott általában teljesen természetes élettani folyamatról van szó, mint ahogy az imént részletezett nyugtalansági-megnyugvási állapot úgyszintén normális jelenség. Felfedezhető azonban ezen a külső méhszájon egy valódi sebnek a késői maradványa is. Ilyenkor "hepehupás", hegesedések nem éppen szép látványát észleli az orvos. A természet így gyógyította meg a felszínen történt korábbi, többnyire a gyermekszüléskor keletkezett repedéseket. Ha a vizsgálat szerint valóban erről az úgynevezett inveterált méhszájrepedésről van szó, akkor ez jóindulatú állapotnak tekinthető. Mégis érdemes rendbe hozni. Megtörténhet ugyanis, hogy a következő terhességnél az említett rendellenesség miatt a méhszáj nem tart eléggé a kelleténél, hamarabb kinyílik, és koraszülés következik be. De ha nem is vállal több utódot az asszony, a rosszul záródó méhszáj növeli a felfelé haladó fertőzés kockázatát, folyásokat provokálhat, tarthat fenn. Ezért, ha az elváltozás mértéke indokolja, a szóban forgó veszélyek rekonstrukciós műtéttel megelőzhetők.

A hüvelyen keresztül végzett méhszájplasztikának többféle technikai megoldása van. Lényegük, hogy a kérdéses mirigyhámos vagy más néven hengerhámos területet kivágják és a méhszájat olyanná alakítják, mint amilyen "ifjúkorában" volt. A nagyjából 20 perces, altatásban végzett beavatkozás után 4-5 napig kórházban marad a beteg (a varrás miatt fennállhat a vérzés lehetősége), majd további 2-3 hétig még tartózkodnia kell a fizikai megterheléstől (emelés, sportolás, házasélet). Lehet, hogy az operált méhszáj egy későbbi szüléskor nehezebben tágul - ezzel az orvos számol -, és újból megrepedhet. Tulajdonképpen az a helyes gyakorlat, mint szakértőnktől hallottuk, ha a baba megszületése és a méhlepény kijövetele után a szülész föltárja, megvizsgálja az adott területet, és a talált friss, vérző méhszájrepedést nyomban korrigálja. Így elejét veszi a további gondoknak.

Ebben a nyugtalan zónában az eddig részletezett elváltozásoknál komolyabb jelenségek is bekövetkezhetnek. Atípusos sejtek jelenhetnek meg, különféle rákmegelőző állapotok alakulhatnak ki, amelyekből azután rosszindulatú sejtburjánzások jöhetnek létre, ami végül méhnyakrákhoz (cervix carcinoma) vezethet. A tumorok döntően a hüvely felőli részen lévő laphámon jelentkeznek, hosszabb folyamat után. Ahhoz, hogy ne következzék be a hazánkban évente 480-650 nő halálát okozó betegség, az kell, hogy minél korábbi stádiumban fedezzék fel a kóros elváltozást. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a húszon túli lányok-asszonyok minden évben szűrésre mennek. Az életkoruk alapján érintett, körülbelül 4 millió nőből azonban csak mindössze egymillióan járnak rendszeres vizsgálatra. S főleg az idősebbek között akadnak sokan, akik még egyszer sem keresték fel ilyen céllal a nőgyógyászt vagy az onkológust. Pedig ez a rákszűrés térítésmentes.

A citológiai kenet elemzése és az alaposabb "terepfelderítést" szolgáló kolposzkópos vizsgálat együtt segíti az orvos tájékozódását. A megfelelő helyről vett sejtek festési eljárását Papanicolaou görög származású, Amerikában élő kutató találta ki. Az eredményt P betűvel és 5-ig terjedő számsorral jelöli. A P0 értékelhetetlen, újabb vizsgálat szükséges. A P1 és a P2 normális állapotra utal. A P3 azt jelenti, hogy mélyebb rétegekből származó "gyanús" sejtek találhatók a mintában. Ettől azért nem kell megijednie a páciensnek, mivel ez sokszor csupán valamilyen gyulladást jelez a hüvelyben. Ennek kikezelése (hüvelytabletta, kúp) után ismét el kell végezni a citológiai analízist. Ha ekkor is P3, illetve eleve P4-es vagy P5-ös volt az eredmény, a pontosabb ismerethez már szövettani vizsgálattal (a méhszáj területének ép szövetéből kimetszett darab elemzése) juthat az orvos. Az eredmény nem feltétlenül invazív (burjánzó) rák, hanem általában még ennek megelőző állapota. Ezt méhnyaki hámon belüli új növekedésnek (cervikális intraepitéliális neoplázia, CIN) nevezik. De használják a kóros növekedés (diszplázia) kifejezést is. Három fokozatot tartanak számon. A CIN I-es enyhe, a CIN II-es közepes rendellenesség. Ezeknél az elváltozás gyakoribb (havonkénti) követésén kívül rendszerint nincs más teendő. A CIN III-as, azaz súlyos fokozatnál már mérlegelni kell a továbbiakat. Egy olyan fiatal nőnél például, aki még gyereket szeretne, a rendszeres ellenőrzés melletti terhességnek nincs akadálya. Ha a beteg már túl van az utódvállalás időszakán, az orvos felvetésére elgondolkozhat azon: vállalja-e a méh eltávolításának műtétjét, hogy ezzel megelőzze az évek múltán esetleg kialakuló rákot.

A Schöpf-Merei Kórházban onkológiai szűréssel foglalkozó Ádám doktor fejtegetéseiből kiderül: igencsak "sebezhető" lehet ez a külső méhszáj. Ezért fontos az évenkénti szűrés, még ha nincs is semmilyen panasz. Bármi szokatlan észlelésekor pedig tanácsos azonnal orvoshoz fordulni. Nem árt a megfontolt nemi élet, az óvszer használata. A gyakori partnercsere növeli a szexuális úton terjedő betegségek kockázatát. Az egyik legfélelmetesebb kórokozó a humán papilloma vírus (HPV), amelynek bizonyos törzsei bizonyítottan szerepet játszanak a rákmegelőző állapotok, illetve a tumor kialakulásában. Ezért a szűrővizsgálatok az utóbbi években több helyen a HPV típus-meghatározásával egészülnek ki. Az igazi áttörést a méhnyakrák féken tartásában az jelentené - véli dr. Ádám János -, ha gyógyszerrel vagy még inkább védőoltással sikerülne kiirtani a szervezetből a vírust, erre azonban még várni kell.