…ahogy Ebbe Klovedal Reich látja

Az 1940-ben született dán író, Ebbe Klovedal Reich, a hatvanas évek elején történelmet hallgatott az egyetemen, de végül sosem szerzett diplomát. Elvonták a figyelmét a valós események, melyek Dániában és a világban történtek. Egy baloldali folyóirat, a Politisk Revy (Politikai Szemle) szerkesztője lett, majd egy, a vietnami háborúról szóló könyv társszerzőjeként szerzett hírnevet. Egy "Mao boldogsága" nevű kommunában élt, és mint Dániában sokan mások, a Klovedal nevet ő is Tolkien mesevilágából kölcsönözte. Még a hatvanas években kezdett bele A gombák ideje című krónikájába, melyben a kor eseményeit dolgozta fel. 1972-ben átütő sikert aratott Frederik című könyve, mely N. F. S. Grundtvig életéről és koráról szólt. Ez volt az első darabja annak a hosszú, történeti témájú könyvsorozatnak, melyben az ország múltjának legfontosabb eseményei mentén Dánia történelmét feldolgozta. Úgy véli, "a történelem valami olyasféle dolog, amit azért mesélünk az embereknek, hogy okuljanak belőle saját életükkel kapcsolatban." És úgy tűnik, a dánok tényleg okulni akartak belőle: könyvei olyan népszerűek lettek, hogy 1978-ban elnyerte az év írójának járó Arany Babér-díjat is. Klovedal Reich a média állandó szereplője lett, kiválóan meg tudta fogalmazni, mit is jelent dánnak lenni, vagy hogy hol is a dánok helye a világban. Mikor Dánia 1972-ben csatlakozott az Európai Közösséghez, Klovedal Reich érzéseiről sokat elárult, hogy a rákövetkező évben az euroszkeptikus és kritikus hangú Notat című folyóirat szerkesztője lett. Ma már kissé másképp látja a dolgokat: "Megveszekedett ellenzője voltam a politikai egységnek - míg végül be nem következett. Most, hogy már itt van, az embernek szembe kell néznie a valósággal."

Dánia dióhéjban

Államforma: Alkotmányos monarchia. Az ország uralkodója: II. Margit királynő (1940. április 16. - ) Terület: 43.098 km2. Az ország a Jylland-félszigeten és több mint 400 szigeten terül el. Dániához tartozik Feröer (1399 km2) és Grönland is (2,17 millió km2). Népesség: 5,38 millió. Főváros: Koppenhága (500 ezer lakos). Nyelv: A hivatalos nyelv a dán. A Feröer-szigeteken és Grönlandon a helyi autonóm törvények értelmében a feröeri, illetve a grönlandi is. Vallás: A népesség kb. 85%-a a dán evangélikus (lutheránus) egyházhoz tartozik. Történelem: Dánia az 1972-es népszavazás után 1973-ban csatlakozott az akkori Európai Gazdasági Közösséghez. 1992-ben a dánok elutasították az EU-t létrehozó maastrichti szerződést. 1993-ban, egy Dániával kötött különmegállapodást követően (edinburgh-i egyezmény) - melynek értelmében az ország nem vesz részt a közös monetáris és védelmi politikában - a szerződést végül elfogadták. A legutóbbi, 2000-es népszavazáson a dánok többsége elutasította az euró bevezetését. Gazdaság: 2002-ben a munkával rendelkezők száma 2 782 306 volt. Egyharmaduk a közszolgálati, kétharmaduk a magánszektorban dolgozik. 2002-ben a munkanélküliség aránya 5,2% volt. Földrajz: Az ország nagy része síkság, a legmagasabb pont, az Yding Skovhoj mindössze 173 m magas. A vidék dombos alföld jellegű, melynek kétharmadát mezőgazdaságilag hasznosított területek, 10%-át erdők, 10%-át pedig szántók, rétek, dűnék és mocsarak alkotják.

Tudta-e?: Több mint egymillió dán 17 évnél fiatalabb, de a 60 fölöttiek száma is ugyanekkora. 2,9 millió családból 662 ezernek van gyermeke. Megközelítőleg 1,6 millió felnőtt egyedül él, ebből 127 ezren gyermeket is nevelnek. 880 ezer családban több mint egy háziállat van. Amikor a dánok nem a gyerekeikkel és kis kedvenceikkel foglalkoznak, a ház körül barkácsolnak.

Festmény: Storm P.: Szabadság (1938)

A képen a szabadság piros léggömbje eltűnik a levegőben, mialatt egy vegyes összetételű férfikar dicshimnuszokat zeng róla. Storm P.-nek, aki minden művészethez konyított valamelyest, nem volt ideje pepecselni a részletekkel. De nem voltak illúziói a dán társadalom nagyszerűségéről sem, bár a maga módján igen sokat tett ez utóbbiért. Karikatúráinak sajátos humora jól tükrözi saját korának nemzeti önképét. Szenvedélyes képviselője volt annak az őszinte liberalizmusnak és fesztelen barátságosságnak, amivel a dánok mindig is szerettek büszkélkedni.

Fotó: Tine Schmedes a csecsemőjét szoptatja a városháza tanácstermében. (1974)

A fotó a dán demokráciáról és a dán nők egyenjogúságáról szól. A koppenhágai hippinegyed, "Christiania szabad városa", sajátos képződmény. 1971-ben alapították, s azóta egy sor meglepő tapasztalatot szerzett a fővárosnak - jót is, rosszat is. 1974-ben közös listát állítottak, hogy bejussanak a városi önkormányzatba, és végül egyiküknek - Tine Schmedesnek - sikerült mandátumot szereznie. Ő látható a képen, amint - nem törődve azzal, hogy egy önkormányzati gyűlésen van - a gyermekét szoptatja. Nehéz lenne elképzelni ehhez hasonlót bármelyik más európai fővárosban.

Személy: N. F. S. Grundtvig

Nikolaj Frederik Severin Grundtvig az abszolutizmusból a demokrácia felé tartó átmeneti időszak, s egyben a dán történelem egyik legnagyobb alakja volt. Konzervatív royalista létére óriási szerepe volt abban, hogy létrejöttek az új, demokratikus társadalom alapjai. A dán törvényhozási rendszer még napjainkban is magán viseli szabadelvű gondolkozásának, és a néppel való közvetlen kapcsolatról alkotott elképzeléseinek nyomait, különösen ami az iskolarendszert és az egyházat illeti. Emellett termékeny költő is volt: dalait és zsoltárait még ma is éneklik Dánia-szerte.

Tárgy: Christiania-bicikli

Dánia már a legkorábbi időkben valódi biciklis nemzetté vált. Ma, az autók acéluralma alatt, Dániában még mindig többen tekernek, mint bárhol máshol Európában. A Christiania-bicikli különleges darab. A 19. század végén fejlesztette ki egy bizonyos Maglekilde-Petersen - akinek a dán mezőgazdaság lenyűgöző eredményeiben is elévülhetetlen érdemei voltak. Biciklijét ma Christianiában gyártják. Hol is másutt?

Szöveg: A jütlandi törvény bevezetője (részlet)

Az országnak jog által kell épülnie. De vajon megelégszik-e minden ember a sajátjával, s hagyja-e másoknak is élvezni a magukét? Ha nem tudjuk eldönteni, hogy mi a helyes, a törvényt kell követnünk. Ha az országnak nem lenne törvénye, az gyarapodna leginkább, aki a legtöbbet szerzi magának. Ezért a törvénynek olyannak kell lennie, hogy mindenkinek a legjobbat biztosítsa, hogy a becsületes emberek, kik alázatosak és feddhetetlenek, élvezhessék jogaikat és békességben élhessenek; a becstelenek és törvénysértők pedig féljék a törvény szavát, és ne merjék véghezvinni a gonoszságot, mely elméjükben fogantatott. A törvénynek igaznak, helyesnek, igazságosnak, az ország hagyományaihoz illőnek, hasznosnak és világosnak kell lennie, mert minden ember kell hogy tudja és megértse, mit mond a törvény.
Fordította: Papp Kornélia

Dániának hosszú és jól dokumentált történelme van. És a dán társadalom - elvben - olyan ésszerű törvényeken alapuló közösség, ahol nincsenek véletlenszerű döntések, és a zsarnoki állam módszerei ismeretlenek. Országunk e két fontos jellegzetessége már a Jyske Lov bevezetésében is megtalálható, melyet Gunner püspök írt, 1241-ben. Humánus elveinek tiszta megfogalmazását azóta is idézik a dánok, ha úgy érzik, a hatalom és annak törvényei rossz irányba haladnak.

Zene: Niels W. Gade: Elverskud

Dánia az idők hajnalán mocsarak és ködös lápok vidéke volt, tündérekkel benépesítve. Mára egyikből sem maradt sok, kivéve talán az emléküket. Niels W. Gade, a legnagyobb dán romantikus zeneszerző egyik művében Oluf lovag mondakörét dolgozza fel, melyben a hősnek boldogtalanul kell meghalnia, amiért kosarat adott egy tündér szűznek. Ebben a zeneműben hangzik fel a "Keleten jő föl a nap" (I Osten stiger Solen op) kezdetű ének, mely az egyik leggyönyörűbb és legkedveltebb dal Dániában. Az Elverskudban minden benne van, ami a kaland és a romantika sajátos dán változatát jelenti.

Vers: Frank Jager: Kirsten és az út Gurrétól

A hulló levelek lágy zenéje
előcsalta, mi szívünk reménye.
Tűző fehér nap. Egy röpke zápor.
Ajándékmosoly a Nyrup-sáncon.

S mikor minden oly közelinek tünt,
az árnyékból egy gyöngy előperdült:
egy ló jelent meg fehér sörénnyel,
melyet ifjan öleltünk kezünkkel.

Meleg tenyered megbújt kezemben,
s a vágtató szél süvített szemben.
Szemünk elől az aszfaltfolyónak
fénylő ágai szertefutottak.

Esbonderup fehér kórházfala.
Egy messzi kakas ünnepi dala.
Arany mezőt őriz tekinteted.
Álomképeket sző róluk szíved.
(Fordította: Papp Kornélia)

Sok olyan szép és pompás verset ismerek, mely a szülőföldünket dicséri. A dán föld azonban nem pompázatos. Vannak kivételek (az északi-tengeri partvidék vagy a Mons-szikla például), Dánia legnagyobb része azonban nem más, mint a kék ég odafenn, és az apró dombok és völgyek odalenn. Szépségük a meghitt kis részletekben rejlik. Ezért választottam Frank Jagert. És azért is, mert ő tudta, milyen harmóniában van a dán vidék a szerelem érzésével.

Étel: Vajban sütött lepényhal petrezselyemmártással

Talán a ropogós sertéssült lila káposztával helyesebb választás lett volna. A szívem azonban a fenséges lepényhalhoz húzott. Lepényhalat mindenütt lehet fogni Dániában - legalábbis ameddig ezt a környezetszennyezés és a halászok védelmi szövetsége lehetővé teszi. A petrezselyemmártás pedig a dán konyha egyik klasszikusa. Másra már nincs is szükségünk, mint friss újkrumplira és egy kis citromra.

Hely: A Nagy-Belt-szoros függőhídja

A dánok mindig lelkes hídépítők voltak. Egy idő után az összes kis híd megépült, csupán egy maradt hátra, hogy végre teljes legyen a nagy mű. Ez volt a kapcsolat a Nagy-Belt-szoros felett, amely összekötötte a sjallandiakat és a koppenhágaiakat Fyn és Jylland lakóival. 1855 óta beszéltek róla, de csak 1997-ben készült el. Mind a 13401 métere. Azóta ez a kecsesen ívelő keleti híd a dán társadalom vitalitásának és produktivitásának jelképe lett.

Esemény: Általános sztrájk 1944-ben

Szükségtelen mondani, hogy a náci Németország 1940-es megszállása, majd az 1945-ös felszabadulás milyen meghatározó események voltak. A dánok valahogy mégsem törődtek vele túl sokat. Mintha csak látogatóba érkeztek volna. Az 1944-es általános sztrájk belülről szerveződött. Egészen addig az ellenállás egy kis közösség ügye volt csak, és a társadalmi elégedetlenségnek alig volt nyoma. Amikor azonban júniusban a koppenhágaiak összegyűltek egy spontán szerveződő tiltakozó megmozdulásra, az egész világ láthatta, hogy a dánok nem szövetségesei Hitlernek. Az erőszaknak - mely az után tört ki, hogy a németek megpróbálták helyreállítani a "normális körülményeket" - több mint 100 koppenhágai esett áldozatul, 600-an pedig megsebesültek. Ám azok, akik túlélték, boldogabbak és szabadabbak lettek.