Hagyni kell némi felkészülési idõt

Népszabadság - Szabó Bernadett

A jövőben jelentősen kevesebb lehet a fűtési szezonokban gyakori szén-monoxid- és füstmérgezés. A szakemberek reményei szerint ugyanis már néhány hónapon belül komoly változások várhatók Magyarországon a kéményellenőrzés és -építés, valamint a munkavédelmi előírások vonatkozásában. Mindezt nemcsak a kéményseprőipar által régóta szorgalmazott, a jelenleginél jóval hatékonyabb élet- és biztonságvédelem indokolja, hanem hazánk május elsejei európai uniós csatlakozása is. A közösségi előírások most már konkrét lépésekre kényszerítik a magyar döntéshozókat is, azaz nem halogathatók tovább az indokolt szigorítások és az uniós szabványok átvétele. Ez utóbbi már korábban elkezdődött, s folyamatosan zajlik.

A szakemberek szerint az új épületekben már belátható időn belül érzékelhetők lesznek a változások, a régi, elsősorban nagyvárosi és budapesti társasházak esetében pedig a fokozatosság érvényesül, mert az előírások változtatásával nem lehet egy-egy lakóközösséget azonnal milliós kiadásokra kötelezni. Csak a fővárosban több milliárd forintos ráfordítást igényel majd a társasházaktól például az európai uniós szabványoknak, illetve általában is a biztonság- és munkavédelemi előírásoknak megfelelő korszerű kéményseprőjárdák kiépítése, ami jelenleg általában hiányzik.

A Kéményseprők Országos Ipartestülete a közelmúltban átfogó javaslatot készített a Belügyminisztériumnak, ezt a szakma reményei szerint a tárca már szeptemberben, de legkésőbb ősszel mindenképp megvitatja - tudtuk meg Kocsis Attilától, az ipartestület elnökétől, a Fővárosi Kéményseprő-ipari (Főkétüsz) Kft. műszaki igazgatójától.

Emlékeztetett arra, a szakma már évekkel ezelőtt felvetette, sőt határozottan szorgalmazta, hogy a kötelező évenkénti kéményellenőrzéseket terjesszék ki a füstelvezetés teljes útjára. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az ellenőrzés nemcsak a kéményre terjedne ki, hanem a szakemberek megvizsgálnák a teljes rendszert, beleértve a gázkonvektorok, illetve tüzelőberendezések csatlakozását is.

Ami a munkabiztonsági-munkavédelmi feltételeket illeti, az ipartestület késő tavasszal juttatta el levelét Burány Sándor munkaügyi miniszternek, aki teljes egyetértéséről biztosította a szakmát. Átiratban fordult a Belügyminisztériumhoz, hogy a tárca rendelettel szabályozza a biztonsági szempontból nélkülözhetetlen kéményseprőjárdák kötelező kiépítését, karbantartását, ezek elmulasztását pedig szigorúan büntesse.

Kocsis Attila szerint a jogszabályi változások után is hagyni kell némi felkészülési időt, hiszen az új helyzetben a tervezőmérnökökre, a kivitelezőkre, a tulajdonosokra és magára a kéményseprőszakmára egyaránt nagy feladat vár.

Életveszélyes és szerkezeti hibás

Jellemző a budapesti kémények állapotára a Főkétüsz tavaly elkészült jelentése, amely szerint a fővárosban 48 701 szerkezeti hibás és 1357 közvetlenül életveszélyes kémény található. Mivel a kémények évtizedekkel ezelőtt, többnyire téglából vagy betonelemekből épültek szén- vagy fatüzelésre, nem alkalmasak az olaj-, illetve a gázfűtés égéstermék-elvezetésére. A tanulmány szerint az egycsatornás gyűjtőkémény akkor válik biztonságossá, ha az égéstermék visszaáramlását mesterséges, ventilátoros rendszerrel megakadályozzák. Az omladozó kémények javítási költségével azonban sok lakóközösség nem képes megbirkózni. Bár a javítás tulajdonosi feladat, a tanulmány szerint nem nélkülözhető a rászorultak állami támogatása. (Munkatársunktól)