Az új, uniós recepttervezet fejrésze, az alsó részén az orvosi szakvizsgát is fel kell tüntetni

Most viszont a következő történt: az OEP június végén közbeszerzési eljárás kiírása nélkül hosszabbított meg egy bruttó 132 millió forintos vényszerződést. A Közbeszerzési Értesítő nem adott hírt erről, a megszövegezett közleményt jóindulattal visszaküldték a feladónak, azaz az egészségbiztosítónak. Így tulajdonképpen a nyilvánosság beavatása nélkül zárult le az ügy. Vagy mégsem?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) június végén közbeszerzési eljárás kiírása nélkül hosszabbított meg egy bruttó 132 millió forintos vényszerződést. A Közbeszerzési Értesítő nem adott hírt erről, a megszövegezett közleményt jóindulattal visszaküldték a feladónak, azaz az egészségbiztosítónak. Így tulajdonképpen a nyilvánosság beavatása nélkül zárult le az ügy. Legfeljebb arra kapták fel néhányan a fejüket, hogy az OEP főigazgatója belső vizsgálatot rendelt el vényügyben, no meg azok mérgelődnek, akik számítottak a közbeszerzési eljárásra.

- Természetesen elindultunk volna - mondja Tóth Zoltán a Pénzjegynyomda Rt. műszaki-termelési igazgatója. - Az elmúlt öt évben mindig részt vettünk a pályázatokon, bár eddig csak kétszer sikerült nyernünk, a többi esetben a Szenzor Kft. vitte el előlünk a gyártás lehetőségét, olykor nem akármilyen körülmények között. Közbeszerzési eljárás nélküli szerződéshosszabbításra a Szenzor Kft. javára, sajnos már korábban is volt példa, ami most történt, valójában tehát nem meglepő. Annyiban volt váratlan ez az eset, hogy az új, szigorúbb közbeszerzési törvény bevezetése után, az uniós csatlakozásunkat követően, és amikor mindenütt azt halljuk, hogy a közpénzek átlátható felhasználására kell törekedni, valóban nem számítottunk arra, hogy nem lesz nyílt pályáztatás az orvosi vények gyártására.

Megint ugyanaz a történet. Éppen egy évvel ezelőtt A kisegér és az oroszlán bajsza című riportunkban ugyanis már bemutattuk, hogy a Szenzor Kft. - mint kisegér - és a Pénzjegynyomda, illetve Állami Nyomda alkotta konzorcium - mint oroszlán - hogyan csatázik egymással hosszú évek óta azért, hogy orvosi recepteket gyárthasson az egészségbiztosítónak.

Magyarországon évente átlagosan 230 millió receptet rendelnek az egészségbiztosítótól az orvosok, és úgy 165 millió darab vényt váltanak be a betegek a patikákban. A különbözet több mindenből ered: valószínűleg jó pár receptre notesz híján telefonszámot jegyeznek fel, sok beteg még a váróban kukába dobja a vényt, mert nincs pénze kiváltani a felírt gyógyszereket, sok orvos pedig időnként több évre való receptkészletet is felhalmoz. Nem mellékes, hogy az orvosok ingyen kapják a vényeket, tehát nincs okuk spórolni vele. Az OEP viszont költségvetési pénzből közbeszerzéssel jut a receptekhez. Általában.

Árcsökkentő csata

Az elmúlt évek vénytörténetét átnézve megállapíthatjuk ugyanis, volt itt már szinte minden, ami csak törvényesen előfordulhatott. Mondhatnánk persze, vicces ez a nagy tülekedés "potom" néhány százmilliós tételekért. Receptre azonban mindig szükség van, és lesz, a vénygyártás biztos üzlet. A kisegér, azaz a Szenzor Kft. erre alapozta létét - a vállalkozás állami elődje a magyar gyógyszergyárak közös informatikai központjaként működött - 1995-ig, a közbeszerzési törvény megjelenéséig, nem is akadt versenytársa, régi, jó kapcsolatait és referenciáit kihasználva magabiztosan gyártotta a vényeket. 1996-ban az első közbeszerzési eljáráson aztán kilencen jelentkeztek, és a Szenzor vesztett. 1997-ben viszont, fillérekkel ugyan, de újra győzött. A közbeszerzés értelme valóban számszerűsíthető: 1995-ben a Szenzor még darabonként kétforintos bruttó áron állította elő a recepteket, azóta a nagy csatának köszönhetően az ár általában egy forint körül mozog.

Na de a lényeg: a versenytársak többsége szép lassan lemorzsolódott, a következő években ketten tartottak ki az 51 milliós jegyzett tőkéjű Szenzorral szemben, két óriás, a másfél milliárdos jegyzett tőkéjű Állami Nyomda Rt., és a Pénzjegynyomda Rt. Eleinte külön, aztán pedig már öszszefogva, konzorciumot alkotva indultak a vénytendereken, végül presztízsharccá vált az egész, az ország két legnagyobb értékpapír és merkantilnyomdáját verte meg éveken át vényügyben egy informatikai középvállalkozás. A konzorcium nem tudott olyan árat mondani, amely alá nem ment le mindig, persze csak egy hajszállal, a Szenzor. A kisegér röhögve rángatta az oroszlán bajuszát. 2001-ig ebből a harcból az OEP profitált, hiszen egyre olcsóbban jutott hozzá a receptekhez. Az elmúlt három évben azonban a receptek körüli állandó kavarodás már a vényellátás folyamatosságát is veszélyeztette. Megtámadás, jogorvoslat, törvénytelenség gyanúja, bejelentés. Feljelentés, feltételezés, rágalmazás, gyanakvás, csak hogy címszavakban idézzük a történteket.

(Az OEP a cikk tervezetét a következőkkel kérte kiegészíteni: "1998-ban a Pénzjegynyomda Rt. nyerte a közbeszerzési eljárást. Az ellenjegyző dr. Komár Gábor volt. A szerződés háromszor került meghosszabbításra. 2003-ban az Állami Nyomda Rt. és Pénzjegynyomda Rt. is nyert egy közbeszerzési eljárást. Késedelmesen szállítottak és kötbért is fizettek.)

Az OEP esete a joggal

Éppen az előzmények miatt, az új, idei közbeszerzési eljárás előkészítése már tavaly megkezdődött az egészségbiztosítónál. Azért is korábban próbáltak lépni, mivel uniós csatlakozásunk új típusú, uniós orvosi vényt feltételezett. A Szenzor szerződése csak június végén járt le. Májusban az OEP átküldte a közbeszerzés megindításához szükséges papírokat az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumba. Kökény Mihály miniszter válasza június 24-én kelt: "...nem járulok hozzá ahhoz, hogy a vényellátás céljából 2004. július és 2005. július hónapok közötti időszakra, a hozzám intézett előterjesztésben foglaltak szerint közbeszerzési eljárás megindításra kerüljön, tekintettel arra, hogy 2005. január 1-jétől új, az uniós előírásoknak megfelelő formátumú vényeket kell rendszeresíteni."

Az OEP ezután meghosszabbította a Szenzor Kft. szerződését az év végéig, mintegy 132 millió forint értékben.

A színfalak mögött mind a minisztériumban, mind pedig az egészségbiztosítónál mindeközben nagy vita zajlott arról, szabad-e ilyet tenni, eleinte senki nem akarta ellenjegyezni a meghosszabbított szerződést, sem az OEP főállású jogászai, sem a havi közel - bruttó - egymilliós tiszteletdíjért szerződtetettek, így végül Matejka Zsuzsa főigazgató két tanácsadója: dr. Szilágyi N. Péter és dr. Komár Gábor írta alá, pecsételte le.

(Az egészségbiztosító megjegyzése erre: "a közszolgálati jogviszonyban álló jogász munkatársaknak nincs szerepük a közbeszerzés alapján megkötött szerződések létrehozatalában, és azok módosításában, sem az ellenjegyzések során, mivel azokat az OEP e feladatokra szerződtetett ügyvédei végzik.")

Többen utaltak arra, a Közbeszerzések Tanácsa már a tavalyi, e cikkben is említett szenzoros szerződés- "módosítgatásokról" sem volt túl jó véleménnyel, így további vita bontakozott ki arról, vajon nyilvánosságra kell-e hozni a történteket. Végül csak elküldték a Közbeszerzési Értesítőhöz a közleményt. Onnan azt a jóindulatú választ kapták, ha netán mégsem akarnák megjelentetni, hivatkozhatnak arra, hogy a meghosszabbított szerződés még a régi közbeszerzési törvény hatálya alatt született, így közzétételével kapcsolatban az új szabályozás bizonyos meghatározott esetekben, ha ezek tényleg fennállnak, akkor tulajdonképpen alternatívan is értelmezhető. Az OEP úgy válaszolt, hogy akkor visszavonja.

Matejka Zsuzsa és dr. Pordán Endre, a minisztérium államtitkára - ahogy a már idézett miniszteri levél is - érdeklődésemre az új törvény egyik paragrafusával indokolta a szerződés meghosszabbítását. Ez így szól: "...előre nem látható ok következtében beálló körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti." Az előre nem látható ok a magyarázat szerint az volt, hogy nem készült el időre az új uniós vény tervezete. Mint megtudtam: ennek oka pedig a sok és hosszadalmas egyeztetés volt a szakmai szervezetetekkel, valamint a patikákkal, amelyek számítógépét át kell állítani, sőt helyenként vonalkódolvasót is cserélni kell majd. Az új uniós vényeken ugyanis több olyan adatot is - mint például a rendelő neve, címe, az orvos szakvizsgája, stb. - fel kell tüntetni, amely eddig nem szerepelt. Az új vényre - azaz vényekre, hiszen nem csupán az orvosi, de például a szemészeti recepteket is cserélni kell - vonatkozó rendeletet végül a napokban, július 29-én írta alá a miniszter.

A lényeges jogi sérelem pedig az lehetett volna - szólt tovább a magyarázat -, hogy elfogy a vény, és vészes vényhiány áll be. Hogy ez a félelem menyire volt reális, már sosem derült ki.

Hosszas hezitálás

Az OEP és a minisztérium vezetése a cikk tervezetét átnézve mindenesetre a következő kiegészítést kérte - utólag - az előbbiekhez: "Az egészségbiztosítót két megyei pénztárból is megkeresték, jelezve, hogy újabb vényigényléseket akarnak leadni. Ez azt bizonyítja, hogy mindenféle új közbeszerzési eljárás ellenére is vényhiány lépett fel a szerződés módosításának aláírása előtt."

Nem kaptam viszont magyarázatot arra: az említett körülmények, azaz az új vényminta hiánya - előre lehetett látni, hogy nem készül el időre -, valamint a régi készlet folyamatos fogyása mennyiben akadályozták meg a régi vények további (hat hónapos) gyártására szóló közbeszerzési pályázat kiírását még időben?

- Az OEP figyelmen kívül hagyta a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, a hosszas hezitálás és késedelem miatt pedig még most is a régi vény gyártása folyik, nem az új, uniós normáknak megfelelőé - mondja Tóth Zoltán. - Saját hibából bekövetkező hiánnyal magyarázni egy indokolatlan kényszerlépést, gyakorlatilag törvénysértést, enyhén szólva is kínos, inkább öngól.