Horváth Zalán, az EFOK vezetője közölte, amennyiben jelen formájában a parlament elfogadja a törvényt, Alkotmánybírósághoz fordulnak. Javaslatként elhangzott útlezárás, transzparensekkel történő tiltakozás is. A rendezvényen az egyetemi oktatók, hallgatók mellett részt vett Pálinkás József, az előző kormány oktatási minisztere is. 

A résztvevők tiltakozó nyilatkozatukban kifogásolják, hogy a felsőoktatási törvény tervezete csökkenti az egyetemi képzésben résztvevők számát, rontja a beiskolázott hallgatók továbbtanulási esélyeit.     

Kabai Péter egyetemi oktató elmondta: a kormányzat be is vallja, hogy ettől évente 14 milliárd forintos megtakarítást vár. Úgy vélte, az intézkedés a hallgatói létszám csökkenését eredményezheti. A nyilatkozat szerint a tervezet csökkenti az akadémiai életpálya vonzerejét a fiatal tehetségek számára. A határozott idejű kinevezés kiszolgáltatott helyzetbe hozza az egyetemi oktatókat, veszélyezteti az oktatás színvonalának megőrzését. Utalnak arra, hogy vezető oktatók külföldi egyetemeken is jórészt határozatlan idejű alkalmazásban állnak. 

A tiltakozó nyilatkozat szerint felmerül a törvény kapcsán a magánosítás lehetősége is. "Megítélésünk szerint helyes, hogy a törvénytervezet növeli az intézmények gazdasági mozgásterét, önálló gazdálkodásra nagyobb teret enged" - írják. Ellenzik ugyanakkor, hogy az állami oktatás lehetőségét biztosító közvagyon kivásárolható, elidegeníthető legyen. Ezt meg kell akadályozni - szögezik le. 

A nyilatkozat megfogalmazói szerint a törvény kaotikusan alakítaná át a felsőoktatási szakstruktúrát, káoszt teremtve több száz szak hirtelen megszüntetésével és több száz új szak kikényszerítésével. "Hosszú távú pártpolitikai érdekeken túlmutató törvény kell, vagyis megegyezés az oktatáspolitika és a társadalom, a tárca és a felsőoktatási intézmények, a kormánypártok és az ellenzék között" - zárják nyilatkozatukat, amelyet eljuttatnak Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkárnak is.

(MTI)