Kovács Gyöngyi régész, a kutatócsoport vezetője lapunknak elmondta: a leletanyag a felső rétegekben legújabb, az alatta lévőkben pedig újkori, főként XIX., kisebb részben XVIII-XIX. századi. A korábbra keltezhető anyagban a néhány középkori és őskori cserép mellett csupán egy-két darab tartható török korinak.

A régész szerint nem zárható ki, hogy a török korban is létezett itt forrás, a belső kútház megbontása nélkül azonban erre nem adható válasz, további műemléki, művészettörténeti, levéltári kutatásokra van szükség. A forrás feltárásánál megfontolandó körülmény, hogy a térségben talált leletanyag zömében újkori.

Kovács Gyöngyi azt is elmondta, Magyarországon nem ez lenne az egyetlen olyan újkori műemlék, amely a Török-kút elnevezést viseli, de nem török eredetű. Úgy véli: a restaurálás során a kutat XIX. századi állapotába kellene viszszaállítani.

A kutatásnál a hagyományos régészeti módszerek mellett a Magyarországon újdonságnak számító térszkenneléses, talajradaros és szondázó eljárást is alkalmazták. Virágos Gábor, a feltárást végző Archeosztráda Kft. szakmai igazgatója úgy értékelte, hogy a régészeti módszerek együttes felhasználásának köszönhetően sikerült összeállítani egy olyan alapdokumentációt, amelyre további feltárásokat lehet majd alapozni, ez viszont a helyi önkormányzattól függ.

Kérdésünkre dr. Fekete Csongor zsámbéki alpolgármester elmondta: az önkormányzat támogatja a kutatások folytatását, kifejezvén reményét, ha szűkös is a költségvetés, de mielőbb sikerül előteremteni az ehhez szükséges pénzösszeget. Elképzelésük szerint Zsámbék központjában egy parkot alakítanának ki a Török-kút és a közelben található Zichy-kert összekötésével.