Az emberi vérből már a periódusos rendszerben szereplő összes elemet kimutatták (a nemesgázok kivételével), egyetlen célzott vizsgálatból tehát nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a környezetből a szervezetbe jutó szennyezésekről - állítják a szakértők. Magyarországon - az Országos Közegészségügyi Intézettől kapott tájékoztatás szerint - a levett vér vegyszertartalom-vizsgálatát csak önkéntes alapon (a megrendelő kíváncsiságának kielégítésére), illetve bizonyos szakmákban, munka-egészségügyi okokból végzik, vagyis a magyarok vérének vegyszertartalmáról nincsenek megbízható információk.

Az előbbiektől eltérő, eseti vizsgálatokra akkor kerül sor, ha valamilyen ismert, rendkívüli szennyezőforrás közvetlen hatásait akarják nyomon követni. Ilyen elemzést végeztek például a nagytétényi Metallokémai gyár körzetében lakóknál, amelyben sikerült is kimutatni például bizonyos színes- és nehézfémek jelenlétét a páciensek vérében. Vérvizsgálattal mérték a mérgezés kockázatát annál a heves megyei esetnél is, amikor roma gyerekek kaptak ólommérgezést a házilagos akkumulátorbontás, illetve az akkumulátor-hulladékkal való játszadozás miatt. Korábban, még a rendszerváltás előtt a Margit körúti gyermekek szervezetében próbálták meg a benzingőzből származó ólmot kimutatni, ám akkor eredménytelenül, mivel rossz módszert választottak (nem a vért, hanem a vizeletet vizsgálták).

A kimutatott anyagok jelenléte, illetve mennyisége nincs feltétlenül szoros öszszefüggésben a környezeti szennyezők mennyiségével. Egyrészt az analitikai módszerek változása miatt - ezek ma összehasonlíthatatlanul hatékonyabbak, mint akár csak tíz évvel ezelőtt -, másrészt pedig a szennyezések jellegéből következően. A 11 "társával" együtt évtizedekkel ezelőtt betiltott DDT például ma már nemigen fordul elő a környezetben, viszont az emberi zsírszövetben nem lebomló vegyületként tovább raktározódik. Ugyanakkor tény, hogy a vérvizsgálatok - ha rendszeresen végeznék őket - többé-kevésbé követhetővé tennék a környezeti ártalmak változásait: a ma élő emberek vérében például kevesebb az ólom és a kén, pusztán amiatt, hogy időközben az üzemanyagok összetétele átalakult.

Ha lennének is tömeges vizsgálatok, az még az adatok birtokában is kérdéses lenne, hogy milyen következtetéseket lehet levonni a vér vegyszertartalmából. Erre utalt Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, amikor kifejtette: szemben a miniszteri vérvizsgálatról szóló, lapunkban is közölt beszámolókkal, biológusként pontosan tudja, hogy milyen élettani hatásai vannak a például az ő vérében is megtalált (többek között rákkeltő, illetve fejlődési rendellenességeket okozó) DDT-nek. Azt viszont nem tudhatja, hogy személy szerint nála mit okoz a - miniszter-kollégáiét valamivel meghaladó - vegyszermennyiség, erre vonatkozó kutatási eredmények ugyanis nincsenek.

A DDT nem mindenhol szerepel a tiltott szerek listáján. Darvas Béla, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének szakértője szerint például Brazíliában, Kínában, Indiában továbbra is gyártják a veszélyes, de olcsó és hatékony vegyszert a fejlődő országok számára. Az érintett trópusi országokból ugyanakkor Magyarország is importál trópusi termékeket, így ma is előfordulhat, hogy a magyar fogyasztók DDT-tartalmú élelmiszert vásárolnak.