Látványosság - egyelõre csak a föld felett

Népszabadság - Müller Andrea

A megkeresett települések egyike az Ófalutól tíz kilométerre lévő Bátaapáti volt. A Tolna megyei községet 1990 óta irányító polgármester, Krachun Szilárd így idézi fel az erőművel való együttműködés kezdeteit:

- A képviselő-testület tagjai 1994-ben megkérdezték a falu valamennyi felnőtt lakosát arról, hogy mi a véleményük az atomtemetőről. A kérdőíves felmérés során közöltük a bátaapátiakkal, hogy ha a falu eltűri a kutatást és a tároló megépítését, akkor az önkormányzat pénzhez jut, emellett a beruházás munkaalkalmakat teremt. A bátaapátiak 98 százaléka úgy döntött, hogy a falu határában elkezdődhetnek a kutatások.

A tervezett atomtemetőhöz közeli hat település - Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy és Mőcsény - 1997-ben megalakította a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT). Az erőmű által elkezdett, majd 1998-tól az állam tulajdonában lévő Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. által folytatott kutatások kompenzációjaként a TETT tagjai támogatáshoz jutnak. Ennek összege évente 20 és 100 millió forint között mozgott - az érintett települések a kutatásra költött pénz öt százalékát kapják meg. A legtöbb támogatás Bátaapátinak jut. Az elmúlt években kapott pénzek nagyságáról Krachun Szilárd nem szeret beszélni. A polgármester azért bizalmatlan a támogatás nagyságát firtató kérdések hallatán, mert Bátaapáti lakóit sokszor érte az a vád, hogy eladták magukat az atomlobbinak.

- Nem adtuk el magunkat - bizonygatja Krachun -, csak belátjuk, hogy Magyarországnak valahol meg kell építenie a saját radioaktívhulladék-tárolóját. Hogy ez hol épüljön meg, azt a szakemberek véleménye alapján a helybélieknek kell eldönteniük.

A polgármester szívesen összegzi, hogy 1994-től fogva milyen beruházások valósultak meg az ötszáz lelkes faluban. Megépült a település szennyvíz- és gázhálózata, új burkolatot kapott a zsákfalu három kilométer hosszú bekötőútja. Felújították a község művelődési házát, egy régi parasztportát közösségi házzá alakítottak. Amikor a posta bezárta helyi hivatalát, akkor a falu megvette az ingatlant, és teleházzá építette át. A posta se szűnt meg, mivel a teleház postaként is működik, ennek költségét az önkormányzat állja.

Arról, hogy a 40 ezer tonna radioaktív hulladékot befogadó tároló megépülhet-e a falu határában négy év múlva, a bátaapátiak népszavazáson döntenek majd. Krachun Szilárd szerint a falu - valószínűleg - igent mond, mivel az atomtemető működése újabb bevételt jelent az önkormányzatnak, és 25-30 környékbélinek munkát is biztosít.

Krachun Szilárd azt ígéri, hogy mire elkezdik építeni az atomtemetőt, addigra az önkormányzat felújítja a falu egyetlen műemlékét, az Apponyi-kastélyt. Az épületben kialakítanak egy hétszobás szállodát, borozóval, fitneszteremmel, tekepályával. Ehhez az önkormányzat 180 millió forintnyi eurót nyert az Európai Unió egyik pályázatán. Amikor - ironizálva - azt kérdezem, hogy vajon miért jönne egy turista a bátaapáti kastélyszállóba, csak nem azért, hogy megnézze az atomtemetőt, akkor Krachun Szilárd így felel:

- Az 50-100 méter mélyen megépített atomtemető föld alatti járatai látványosságnak számítanak. Svédországban magam is megnéztem egy ilyen létesítményt, amelynek évente több tízezer látogatója van. A Bátaapátiba érkező turisták kirándulhatnak a környék erdőibe, ehetnek nálunk remek vadételeket, ihatnak finom borokat, ám a legfőbb látványosság az atomtemető lehet majd.

A földtani intézet végezte a felszíni kutatásokat Bátaapáti határában. Dr. Brezsnyánszky Károly, az intézet igazgatója elmondta: a fúrások és a geofizikai mérések alapján a terület alkalmas arra, hogy itt épüljön meg a felszín alatti hulladéktároló. A Bátaapáti alatt lévő gránit állékonysága nagy, a kő ellenáll a vízmozgásoknak. A Mecsekérc Rt. jövőre kezdi meg a felszín alatti kutatásokat: ennek keretében egy 200 méter hosszú, enyhén lejtő, bányajáratszerű folyosót vájnak a hegy mélyébe. A felszín alatti kutatások befejezése után mondják ki a végső szót a terület alkalmasságáról.