A pécsi bioerõmûben zöldek a csövek

MTI - Kálmándi Ferenc

A környezetkímélő energiatermelés, a megújuló energiaforrások hasznosítása idehaza meglehetősen lassan terjed. Ebből a szempontból hazánk az unióban sereghajtónak számít - hangoztatták a múlt héten a Parlament elé szervezett tüntetésen a zöldenergia-használat mellett érvelő környezetvédők. A zöldek azt sem hallgatták el, hogy a megújuló energia meglehetősen drága. A szélkerékkel nyert áram átlagosan kétszer, a napkollektorból származó pedig akár ötször többe kerülhet, mint a gázturbinával termelt energia. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban a zöldáram ára lassan elfogadható szintre szorítható le. A megújuló források használatát a környezetvédők szerint addig is a központi büdzséből kellene támogatni.

Az Európai Unióban jelenleg a megújuló energiaforrások aránya az összes energiafelhasználáson belül 5,3 százalékot tesz ki, ám nálunk csak 3,6 százalékot ér el Ezt az arányt 2010-re Brüsszel 12 százalékra kívánja növelni, hazánk pedig hat százalékot vállalt. Ha a teljes energiatermelésen belül a villamos energiára koncentrálunk (levéve az energiatermelés egészéből a fűtést és a közlekedést), kiderül, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások tavaly 0,8 százalékos arányt jelentettek. Ezt a szinte elhanyagolható hányadot az uniós csatlakozás során vállaltaknak megfelelően 2010-ig legalább 3,6 százalékra kell feltornázni.

Az EU-előírás teljesítéséhez 2010-ben - az idén várhatóan megtermelt 746 gigawattórával szemben - legalább 1600 gigawattórára kell emelni a zöldenergia-termelést. Ebből 1000 gigawattóráig viszonylag nagyobb nehézségek nélkül meg lehet növelni a megújulókat azzal, hogy a széntüzeléses erőművek fatüzelésre állnak át. A piaci viszonyokat és a magyarországi adottságokat figyelembe véve a fennmaradó 600 gigawattórából 42 gigawattóra szélenergiából, 54 gigawattóra vízenergiából, 12-30 gigawattóra geotermikus energiából származhat. A maradék teljesítéséhez meg kell teremteni a hulladékgazdálkodásban az égetés feltételeit - hangoztatta egy szakmai konferencián Bohoczky Ferenc a gazdasági minisztérium főtanácsosa.

Napjainkban három biomasszával működő erőmű dohog Magyarországon: Ajkán, Kazincbarcikán és Pécsett. Ez utóbbit, amely az ország legnagyobb, mintegy kilencmilliárd forintból felépített biomasszás erőművi blokkja, szeptemberben adták át. A pécsi biomasszablokk 50 megawatt kapacitású, és évente mintegy 350 gigawattóra áramot termel. Éves fűtőanyagigénye mintegy 300 ezer tonna faapríték, amelynek fűtőértéke megegyezik a külszíni fejtésű szénével. A blokk működtetéséhez szükséges nyersanyag szállításáról dél-dunántúli erdészeti vállalatok gondoskodnak.

A környezetvédőknek azonban nem tetszik ez a megoldás. Meg-megújuló vádjuk az, hogy az erőművek miatt a gyors növésű, külföldi eredetű fafajok (akác és nyár) további területeket vesznek el a lassabban fejlődő őshonos fajokkal (a tölggyel, bükkel, gyertyánnal) szemben. A faállomány kímélése érdekében mindenesetre a pécsiek együttműködési szerződést kötöttek a Bóly Rt.-vel energiafű termesztésére. Egy év alatt egy hektáron 12-15 tonna szárazanyagot termelnek meg.

Megújuló energiaforrás a víz is, ám ezt a lehetőséget politikai okok miatt nálunk nem használhatjuk ki. Szélerőművekkel is meglehetősen rosszul állunk. Jelenleg Magyarországon összesen hat szélkerék üzemel: kettő-kettő Mosonmagyaróváron és Mosonszolnokon, egy Kulcson, egy pedig Várpalota közelében. Ezzel sereghajtónak számítunk a régióban.

Annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása növekedjen az országban, október elején elindult egy kormányzati program, amely az idei maradványpénzek és a 2005-2006-os támogatásokat együttesen számolva 4,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretet biztosít a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, valamint az energiahatékonyság emelésére. A pályázatokat 125 millió forintos alsó határtól 300 millió forintos felső határig lehet benyújtani. Ámon Ada, az Energia Klub elnöke szerint ugyanakkor csökkenteni kellene a 125 millió forintos minimális pályázati érték nagyságát, mert jelenleg csak nagy projektek érvényesülhetnek a tenderen.