Népszabadság - Bánhalmi János

Merkely és Dézsi doktor
Népszabadság - Bánhalmi János - Szedtem ki a sültkrumplit a sütőből a szalonnához, lehajoltam, akkor támadott rám ez az útonálló infarktus. Igazi tüzes, magyar nyilat lőtt a mellkasomba a banditája. Nyöszörögtem a mamának, utoljára egy gránátszilánk izzasztott meg enynyire, de az legalább nem alattomosan támadt. Na a mama tudta, hogy ha én már a saját szívemet markolászom, úton van hozzám a világvége, igyekezett hát, hogy a mentők megelőzzék a kaszást. Hamarabb is értek hozzám, mint ő, ideszirénáztak velem, itt meg belém dugdostak mindenféle drótokat, láttam is a képernyőn a ketyegőmet, hamar agyonszúrták az útonállót az ereimben. Egy hét múlva már a szanatóriumban lopom a napot.

A legfiatalabb infarktusos beteg huszonkét éves volt a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikája Cardovasculáris Központjában. A többség persze harminc fölött van már, igen veszélyeztetettek a negyvenesek, ötvenesek, s gyakran hoznak be idős embereket a mentők. A szerencsés öregember példája az orvosok szerint nem tipikus, általában hosszú idő telik el, amíg a jellegzetes panaszokkal küszködő betegek riasztják az orvost. Érdekes módon az egyébként pesszimizmusra hajlamos magyar ember először elbagatelizálja a tüneteit, ráfogja a reumára, s csak akkor nyúl a telefon után, ha kibírhatatlanná lesz a fájdalma. Pedig minden perc számít. Tetézi a bajt, hogy a súlyos infarktus miatt otthon, utcán sokkos állapotba, klinikai halálba került embereket családtagjaik, vagy a járókelők ritkán merik és tudják újraéleszteni.

- Az Egyesült Államokban az újraélesztést már a középiskolában megtanítják a fiataloknak - mondja dr. Merkely Béla, a klinika cardovasculáris centrumának osztályvezető egyetemi adjunktusa.

Budapest öt szívkatéteres központja közül ma ez a klinika, a "Városmajor" az ügyeletes. 2003-as megnyitása óta eddig 997 akut infarktusos beteget láttak el itt, ma várják az ezrediket.

Merkely tanár úr vizitelni megy. A nemzetközi szaktekintélynek számító fiatal orvost nem kíséri slepp, nem aggatja magára szakmája instrumentumait sem. Az asszisztensekkel kölcsönösen tegeződik. Itt csapatmunka folyik, életet menteni nem lehet formális tekintélyelv alapján, mondják a munkatársai. Merkely helyettese, dr. Becker Dávid menet közben visszatér az amerikai példára. Elmondja, hogy pár hónapja rosszul lett egy amerikai ügyvéd a Halászbástyán. Laikus felesége újraélesztette, s a rohamkocsi odaérkeztéig fenntartotta a keringését. Az ügyvéd koszorúerét katéteres úton kitágították, tíz nap múlva mehetett haza. Meg is jegyezte: ez itt kérem Amerika! Egymillió-négyszázezer forintos számlát állítottak ki neki, az ügyvéd gyanakodva megkérdezte: ez egy napra szól? Mikor megtudta, hogy a végösszeget látja, megjegyezte: otthon a kezelésért a tízszeresét fizette volna ki a biztosítója. Hálából hazájában alapítványt tett a városmajori szívcentrum javára. - Nekünk meg vett egy-egy doboz macskanyelvet - mondják az asszisztensek.

- Ma nincs meleg-, vagy kevert időjárási front, ezért kevesebb lesz a beteg - prognosztizálják az orvosok. Reggel, egy perccel az ügyeletkezdés után aztán befut az elsővel a mentő. Egy negyvennyolc éves Pest környéki férfit hoznak, súlyos infarktusa van, már otthon is újra kellett éleszteniük a mentősöknek. Az infarktus gyógyulási esélye szempontjából időben jött, ám az orvosok félnek, a klinikai halál miatt agykárosodást szenvedhetett. Az elzáródott eret hamar kitágítják, beültetnek neki egy fémhálót is, hogy később se tudjon összeszűkülni az ér.

Délután ötig nem hoznak be senkit. Ekkor dr. Dézsi Csaba András, a győri kórház kardiológiai osztályának vezető főorvosa érkezik, nemsokára betegét is felhozza a mentő. Négy éve tüdőkarcinómát állapítottak meg a győri asszonynál, a friss leletek szerint abból sikerült eredményesen kikezelni, a mostani vizsgálatok a szíverek szűkülésére utalnak. Dézsi doktor két éve jár ide katéterezni - Győrött nincs még szívkatéteres labor -, befogadták, csapattagnak tekintik. Ő maga végzi betegén a beavatkozást. Szerencsére elzáródást nem, "csak" egy súlyos koszorúér-szűkületet talál.

Vácról hoznak egy hetvenkét éves férfibeteget. Ahogy fölteszik a vizsgálóasztalra, rákapcsolják a műszereket, Srej Marianna röntgenasszisztens már mondja is a diagnózist. Merkely bólint. Először adnak egy érzéstelenítőt a betegnek, aztán a comb verőerén keresztül fölvezetik a katétert a szívbe, kontrasztanyagot nyomnak az erekbe, s a röntgenkép tökéletesen mutatja, melyik ág záródott el. Merkely doktor a katéterrel átjut a rögön, felvezet egy ballont, amit felpumpál, az ér megtelik a vérrel, a beteg pedig megjegyzi: megszűnt a szorítás a mellkasomban.

- Magyarországon évente huszonöt-harmincezer ember kap infarktust - mutatja a statisztikákat dr. Becker Dávid. - Az 1960-as években a kórházba eljutott heveny infarktusos betegeknek is meghalt a harminc százaléka. Tíz évvel később, a coronáriaőrzők és a defibrillátorok elterjedésével ez a szám 15 százalékra csökkent. A korszerű vérrögoldó gyógyszerek alkalmazásával pedig már tíz százalék alá sikerült szorítani a halálozási arányt. A gyógyszerek azonban így is csak az esetek harminc-ötven százalékában hatásosak, a legdrágábbak is legfeljebb hetven százalékos eredményességet mutatnak. Akinél katéterrel nyitják meg az elzáródott eret, annak az esélyei jóval kilencven százalék felettiek. Nem is beszélve arról, hogy a gyógyult beteg aktív életet élhet a továbbiakban. A katéteres infarktuskezelés esetén már az öt százalékot sem éri el a kórházi halálozás aránya.

Hazánkban tíz katéteres szívcentrum működik, ebből öt a fővárosban. Budapesten és környékén 2003. január elseje óta kialakult a szervezett ellátás, tehát innen minden rászoruló időben a megfelelő intézménybe kerülhet. Dr. Merkely Béla ehhez hozzáteszi: Az idén minden akut infarktusos beteg ellátását kifizeti az egészségpénztár. Az országban először Zalaegerszegen szervezték meg az infarktus katéteres ellátását. Azóta mindez már szervezetten folyik az öt-öt budapesti és vidéki centrumban. Az idén decemberben kezdi meg munkáját a miskolci szívkatéteres központ. Továbbra is fehér folt maradt viszont Győr és környéke.

Győrött, a szocialisták által irányított városban a helyi politikai erők összefogtak a katéteres labor létesítése érdekében. Nemrég személyesen kérte Gyurcsány Ferenc segítségét dr. Dézsi Csaba András - aki a Fidesz helyi elnökeként hangsúlyozza, hogy az infarktus pártsemleges -, a miniszterelnök pedig támogatta az indokolt kezdeményezést. Az új kormány programjában szerepel is a szívkatéteres lehetőségek továbbfejlesztése.

Este tízkor érkezik az ezredik beteg a klinikára. Hetvenéves gödöllői asszony, akinek már reggel fájt a háta, de azért kiautózott rokonaiért a vasútállomásra, ebédet is főzött nekik, utána fölrakta őket a vonatra, s amikor kocsival visszaért a háza elé, irdatlan nagy fájdalmat érzett.

Az asszony nem tudja, hogy ő jubileumi beteg, Merkely tanár úr a monitorra néz, ez érdekes munka lesz, mondja. Az asszonynak közben rendezik a vérnyomását, a szívritmusát, atropint kap, amitől kiszárad a szája, de azért válaszolgat az orvos kérdéseire. Az akut elzáródás mellett egy másik szűkületét is megszüntetik, két fémhálót helyeznek fel a különböző erekbe. Amikor kitolják a műtőből, megjegyzi:

- Mire felfogtam, hogy infarktusom van, már meg is gyógyították.

Az intenzív osztályra kerül. Már a saját ágyán adják át neki a virágcsokrot az orvosok és a nővérek.

Van egy szusszanásnyi idő, Blazsek Mónika és Utasi Katalin röntgenasszisztens fölhajtja a sokadik dobozos kóláját. Fáradtak, de azt mondják, aki egyszer ráérez ennek a munkának a szépségére, képtelen máshová menni.

- Kevés helyen ennyire gyors és látványos a beteg javulása - mondja Srej Marianna. - A siker, meg a csapatszellem öszszetartja ezt a társaságot.

Becker Dávid doktorral fölmegyünk az intenzívre. Az osztályvezető-helyettes odaint a reggel behozott beteg ágyához. Életjelet adott magáról a férfi, pislog, mozdítja a kezét, a lábát.

Az intenzív osztály egyik ügyeletese az éjszaka Zima Endre doktor lesz. A fiatal orvos minden mozdulata gyors és célirányos. Egész személyiségével nyugalmat sugároz. Kérdezem tőle, fiatal szakemberként, Nyugat-Európában is igen keresett hivatással, nyelvtudással nem töprengett-e azon, hogy külföldre menjen dolgozni. Gondolkodás nélkül mond nemet. Itt ugyan rossz a fizetés, de jó a légkör és engednek dolgozni, sorolja az előnyöket. Ezt mondják a többiek is.

Kifelé a portás még megkérdezi, mindenki jól van-e az osztályon, aztán jó éjszakát kíván. Az orvosok késő hajnalig katétereztek.