A publicisztikai fakultást választók sorsa óriási sajtónyilvánosságot kapott, azt is bizonyítva, hogy a hoppon maradók érdemesek lennének az áhított diplomára: közvetetten máris képesek behatolni a médiába. Ez azonban kevés. Az oktatási miniszter előállt azzal a javaslattal, hogy ha nincs elég professzor, hozzanak olyan elismert publicistákat, médiaszakembereket kívülről, akik e feladatot képesek elvégezni, az ötlet fogadtatása nem volt túl jó. Szakmailag az az aggály fogalmazódott meg, hogy a külsősök nem állnak mindig rendelkezésre, amikor a diplomázók konzultálni szeretnének. Másrészt anyagi gondok támadtak: a 2002 óta anyagi függetlenséget "élvező" - azaz évről évre azonos állami támogatásban részesülő - egyetem a betervezett költségekkel sem tud megbirkózni, nemhogy a váratlan kiadásokkal.

A szemeszter tüntetésekkel, tiltakozásokkal, az egyetemi vezetőség és a pénzügyi-oktatási kormányzat közötti huzavonával kezdődött. A rektori konferencia százmillió eurós szükségprogramot vélt megoldásnak, de Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszter ezúttal sem könyörült, és még a 2005-2006-os költségvetésbe sem tervezte be az emelést. Sőt: az előző kétéves költségvetési periódusban az egyetemekre költött 1,914 milliárd euró 1,906 milliárdra csökken. A szükséges eszközök beszerzése bizonytalan: a kormány az e célból elengedhetetlennek minősített 25 millió eurót a kutatásra és fejlesztésre szánt összegből látja előteremthetőnek. Kérdés, mit szól ehhez a Kutatási és Technológiai Tanács - éppenséggel ezt a területet sem veti fel a pénz.

A téli szemeszter eközben mégis megkezdődött, és bár a Bécsi Egyetem vonzereje csökkenni látszik, a tandíj sem éppen vonzó, összességében ismét nőtt a beiratkozók száma. Csak a tandíj bevezetésekor, 2002-ben volt ellentétes a tendencia, és az külön pech, hogy az OECD tanulmánya éppen ekkor készült. E szerint Ausztriában - 2002-ben - kevesebb főiskolai hallgató volt, mint 1995-ben. Az idei tanévben még azokon a karokon sem csökkent a jelentkezők száma, amelyek igazán bajban vannak: a publicisztika fakultásra például ismét több mint ezer elsőéves jár (összesen 5500-an tanulnak itt). Újdonság, hogy önálló fakultást kapott a pszichológiai - itt is ezer új hallgató tanul. Összességében - a művészeti egyetemeket leszámítva - több mint háromszázalékos a beiratkozók számának növekedése: a két éve kötelező tandíj láthatóan nem elriasztó hatású. Ahogyan évkezdetkor mindig, most is felvetődött: előbb-utóbb be kellene vezetni a felvételi vizsgát (jelenleg csak a művészeti szakokon és az orvosin van ilyen előválogatás).

Ez a téli szemeszter az első, amelyre a magyar diákoktól is tandíjat kérnek a Bécsi Egyetemen. A tandíj-kötelezettség - amely az egyetemi vezetőség szerint nem sokat segít a helyzeten - a magyarok létszámát sem tizedelte meg. Szabados Viktor, a magyar diákok egyesületének "hivatalba lépő" elnöke úgy véli, ez a 90 ezer forint körüli összeg nem több mint otthon, ha valaki fizetős szakra jár, másoddiplomáért tanul. - Próbálnak a diákok emellett munkát szerezni - mondja, és egyetemét, a közgazdaságit (WU) dicséri. Tény, hogy a WU jobb helyzetben van, innen kerül ki a gazdaságot később irányítók zöme, több támogatást élveznek, előbb akad szponzor, és jut ösztöndíj, korai állás. A bölcsészek ilyesmiről Ausztriában is csak álmodhatnak.

Bécs, 2004. december