Nem sértette meg az esélyegyenlőségi törvényt a Károli Gáspár Református Egyetem, amikor egy állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte homoszexuális vallástanárok és lelkészek szolgálatát - ezt mondta ki tegnap a Fővárosi Ítélőtábla. A Háttér Baráti Társaság a Melegekért jogvédő szervezet szerint az állásfoglalás törvénybe ütközik, és a magyar társadalom öt százalékát kizárja a lelkészképzéséből. Ez volt az első olyan per, amelyben nem a feltételezett diszkrimináció elszenvedője, hanem az általa megjelenített csoport lépett fel jogaiért.

A történet 2003. október 10-én kezdődött, amikor az egyetem egyik hallgatója egy tanárának bevallotta, hogy meleg. Az egyetem kari tanácsa emiatt alkalmatlannak minősítette a lelkészi pályára, és kizárta a hittudományi karról. Cs. Gábor perre ment: a Fővárosi Bíróság először neki adott igazat, majd a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a feleket, mondván, hogy hitéleti kérdéseket nem ellenőrizhet a bíróság. A jelen perben az első- és másodfokú bíróság is gyakorlatilag hasonlóan érvelt.

A Háttér szerint a Károli állásfoglalásával megsértette a diák által képviselt homoszexuálisok egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Károli kari tanácsának állásfoglalása szerint a homoszexualitás esetében az egyedüli etikus magatartás a vágyak kielégítéséről való lemondás. Az egyházak lelkigondozói segítséggel tartoznak a homoszexuálisoknak "botlásaik idején", és az egyház a Biblia alapján nem helyeselheti a homoszexuális párok házasságkötését, homoszexuális életet folytató, vagy azt propagáló vallástanárok és lelkészek képzését. A Háttér szerint ezzel az egyetem gyakorlatilag képzési feltételnek tekinti a heteroszexualitást. Az egyetem viszont úgy vélte: a hittudományi kar csak rá tartozó valláserkölcsi kérdésben nyilvánított véleményt. Ráadásul az itt tanulók olyan fogadalmat tesznek, amelyben elfogadják a református egyház szabályait.

Az elsőfokú bíróság korábban úgy érvelt: állásfoglalásával az egyetem csak élt véleménynyilvánítási szabadságával. A Háttér ezt azért nem fogadta el, mert szerintük a szabad véleménynyilvánítás joga sem jelenthet alapot arra, hogy egy állami támogatásban részesülő felsőoktatási intézmény megakadályozza, hogy melegek is elvégezhessék a teológiát.

A Fővárosi Ítélőtábla tegnap helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. Szerintük nem minden diszkriminációs magatartás ütközik jogszabályba és igényel törvényi védelmet. A per tétje az volt: meddig húzódnak az egyetemi autonómia határai; a bíróság szerint sem az alkotmány, sem a törvények nem avatkozhatnak a per tárgyához hasonló, az egyházi autonómia alá tartozó ügyekbe, és a bíróságnak sincs joga ahhoz, hogy egy egyházi állásfoglalás tartalmát minősítse. A karra való felvételt követő fogadalomtétellel a hallgató elismeri és elfogadja a rá vonatkozó szabályokat, azaz később nem bírálhatja ezeket.

Kárpáti Péter, a Károli jogi képviselője szerint a per során a felperes képviselője folyamatosan úgy tett, mintha az állásfoglalással az egyetem általában a melegek képzését tekintette volna nemkívánatosnak, holott az csak speciálisan erre a hitéleti képzésre vonatkozott. Kárpáti József, a Háttér képviselője elmondta: felülvizsgálattal fognak élni az ítélet ellen. - Úgy látszik, 2004-ben Magyarországon nem lehet megnyerni egy ilyen pert - vélte az ügyvéd.

Varró Szilvia