A cikk első állítása: a Greenpeace - átverve a hazai környezetvédő civileket és a magyar kormányt - kiharcolta, hogy Magyarországon továbbra se lehessen "géntechnológiával nemesített", más szóval génmódosított (GM) növényeket termeszteni. Egyrészt: nem egy, hanem több száz hazai és nemzetközi fogyasztóvédő, egészségpolitikával foglalkozó és zöld civil szervezet (a Friends of the Earth, az ANPED, a GENET, vagy Magyarországon a Génpiszka Hálózat), valamint gazdaszövetség (a Soil Association vagy a magyar Biokultúra Egyesület) küzd a lehető legszigorúbb GM-szabályozásért. Másrészt: nehéz elképzelni, hogy egyetlen "félelemkeltő" civil szervezet "jó sajtójának" köszönhető a "titokban, lóhalálában" készülő génmoratórium. Egy ilyen szabályozási javaslat tárcaközi egyeztetések során születik meg, s még a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottsággal is véleményeztetni kell. Ebben ott ülnek a kormányzat, a tudomány és - kisebbségben - a zöldek képviselői. (A Greenpeace speciel nincs is delegálva.) A géntechnológia hazai szabályozása 1998-ban született meg e fórumok egyeztetési folyamata eredményeképpen, és azóta a kormányzati álláspont hajszálnyival közelebb állt a zöld civil szervezetekéhez, mint a biotechnológiát művelő tudósokéhoz.

A magyar mezőgazdaság GM-mentesnek való
megőrzése jelenleg
versenyelőnyt jelent.
Európa lakossága
pillanatnyilag nem kér
a génmódosított
élelmiszerekből.

A cikk legfontosabb állítása, hogy a génmódosított termények termesztésének tiltása a magyar agrárium Mohácsa lenne. Nos, nem. A magyar kormány eddig is - nagyon helyesen - abból indult ki, hogy a magyar mezőgazdaság GM-mentesnek való megőrzése pillanatnyilag versenyelőnyt jelent. Európa lakossága jelenleg köszöni szépen, de nem kér a génmódosított élelmiszerekből. (Az elmúlt tíz év felmérései más-más kérdésekkel, de 65-80 százalék között mérték a GM-termékeket elutasítók, azokat veszélyesnek, egészségkárósítónak tartók arányát.) Ők nem is fognak vásárolni ilyen termékeket. (Továbbá olyan régiók terményeit sem, ahol megvan a hagyományos és biotermékek génmódosított termények általi elszennyezésének kockázata. Márpedig a biokukorica beporzása génpiszkált kukorica által még több kilométeres védőzóna esetén is előfordulhat.) Lehet, hogy ez az elutasító attitűd változni fog, de jelenleg az ökológiai, etikai, egészségvédelmi és gazdasági (!) kockázatok mellett ez az egyik legfontosabb érve a kormányzatot meggyőzni kívánó civileknek. Akik jelenleg - Dudits állításával ellentétben - nem állnak győzelemre, hanem folyvást azzal szembesülnek, hogy a kilencvenes évek második felében kiharcolt, óvatos zöldálláspontot az EU elkezdte puhítani. Míg az EU-ban a szigorúbb szabályozást kívánók vesztésre állnak, a hazai szabályozásban van remény a szigorúbb, tiltó álláspont érvényesítésére.

Az európai kormányzatok e tekintetben nem egységesek. Az Amerika-rajongó Tony Blair és általában a mediterrán országok támogatják, a burgundi-rajongó Jacques Chirac és az északi országok nem. 2004 végén - Dudits állításával ellentétben - az EU néhány (17) termény címkézett forgalmazására, illetve termesztésére adott engedélyt (termesztési moratóriumot pedig bármely tagállam kimondhat továbbra is), és nem oldotta fel (múlt időben) "a GM-növények termesztésére és forgalmazására való tilalmat". E döntés meghozatalában kevésbé az európai mezőgazdasági termelés trendjei számítottak, sokkal inkább a környezetvédelem terén meglehetősen elmaradott USA vámháborúval fenyegető kereskedelmi nyomása volt a döntő. Az európai mezőgazdasági termelésben megmutatkozó trendek eddig nagyon óvatos elmozdulást mutattak az integrált (tájvédelmet is magában foglaló, munkaigényes, minőségi) mezőgazdaság és a biogazdálkodás irányába. Ha ez lesz az európai mezőgazdaság jövője, akkor a magyar kormány jól választ, ha (a német, a görög, a dán, az osztrák, a francia álláspontot követve) nemet mond a GM-termények magyarországi termesztésére. És győztesek lesznek a hazai termelők és a GM-terményeket nem kívánó fogyasztók. Lehet, hogy a trendek megfordulnak, és az európai mezőgazdaság az (egyre több vegyszert, energiát és egyre kevesebb emberi munkaerőt használó, mennyiségi szemléletű) amerikai útra tér. És vesztenek a hazai termelők és a GM-terményeket nem kívánó fogyasztók. A felmérések szerint a fogyasztók, azaz az állampolgárok ezt mindenesetre nem akarják.

A szerző szociológus