Nem kímélte azonban a katasztrófa a mezőgazdaságot sem. India egyes régióiban, például Tamil Nadu államban három-négy évbe is beletelhet, amíg a mezőgazdaságilag megművelt területek regenerálódnak.

Természetvédők szerint egyelőre még nehéz meghatározni, hogy milyen tartós környezetkárosodást okozott a cunami. Nem kizárt például, hogy India térképeit át kell majd rajzolni. Az első talajminták azt mutatják, hogy csak Tamil Nadu szövetségi állam Nagapattinam körzetében több mint 9500 hektárnyi szántóföldet tett használhatatlanná a szökőár. A sós tengervíz ugyanis csaknem 90 centiméter mélységig átáztatta a talajt.

Indiában és a katasztrófa sújtotta többi térségben jelenleg különböző országokból érkezett állatorvosok oltják be száj és körömfájás, valamint egyéb fertőző betegségek ellen az állatállományt és a gazdátlanná vált háziállatokat.

A halállomány számára a korallzátonyok elpusztulása mellett veszélyt jelent a sok elsüllyedt halászhajó is, amelyeknek hálóiban még évek múlva is fennakadhatnak delfinek és teknősbékák.
Emellett a szökőár által a tengerbe sodort autóbuszok, személyautó és más fémtárgyak fokozhatják az algásodást. Környezetvédők szerint az okozott károk nagyságát leghamarabb hét hónap múlva, a monszun esőzések beálltával lehet majd felmérni. Attól tartanak, hogy egyes régiókban igen nagy mértékben csökken majd a halállomány és a szökőár a sósvízi krokodilok, valamint a teknősbékák tojásait is elpusztította.

Környezeti szakértők szerint az Ázsiában hosszú évek óta folyó rablógazdálkodás miatt végzett ilyen pusztítást a szökőár: az idegenforgalomhoz szükséges szállodák és strandok létrehozása érdekében kiirtották a folyók torkolatánál lévő a mangrove mocsárerdőket, és rengeteg telepet hoztak létre garnélarákok tenyésztésére - ezzel két természetes védővonalat is leromboltak. A szakemberek azonban rámutatnak: a szökőárnak lehetnek pozitív kihatásai is. Szakértők szerint például tápanyagoknak a tengerfenékről történt elszabadulása elősegítheti a halállomány növekedését. Mivel pedig a halászoknak hetekre vagy hónapokra lesz szükségük, hogy csónakjaikat és hálóikat kijavítsák, a halak ezalatt kiheverhetik a szökőár következményeit. A Hindustan Times című indiai lap értesülése szerint pedig Dél-India például ásványi kincsekben gazdagodott: többek között a mobil telefonok gyártásához szükséges, értékes titánt találtak.

(MTI/dpa)