A legfrissebb, még nem végleges statisztika szerint komoly, már-már katasztrofális méreteket ölt az osztrákok elfordulása a katolikus egyháztól. Tavaly legalább 40 százalékkal nőtt a kilépők száma - ez 50-55 ezer személyt jelent. Az adatok közül hiányzik még a bécsi negyedik negyedév, és a tavalyi összesítés a menekülés fő okozójának helyszínéről, St. Pöltenből. Ilyen méretekre azok sem számítottak, akik sejtették, hogy az osztrákok ugyancsak a szívükre veszik a paptanárok és a szeminaristák homoszexuális kapcsolata miatt a St. Pölten-i papneveldében kitört botrányt.

A neheztelés akkumulálódik: 1995-ben (az azóta elhunyt) Hermann Groer bíboros hasonló ügyei miatt 44 ezren léptek ki az addigi, évi 30 ezer körüli helyett. 1999-ben, az osztrák püspöki kar és Róma nézeteltérésének évében ismét ekörül volt a megcsömörlöttek száma, a mostani, ötvenezer feletti szám azonban minden eddigit felülmúl. 1991-ben még a lakosság 91 százaléka vallotta magát katolikusnak, 2003-ban ez az arány 70 százalékra csökkent, s azóta kulminált az újabb botrány hatása.

A kilépések hátterében egyéb okok is állnak, a szexbotrány sokaknál csak pont az i-re, vagy ürügy. A korszellem nem kerüli el a hívőket sem, sokan nehezményezik az egyház modernizálódásának halogatását, még többen kapzsinak tartják az Ausztriában kötelező járulékot kíméletlenül behajtó egyházat. A fiatalabb korosztály értetlenkedik - miért kellene havi díjat fizetnie, amiért vajmi kevés kézzelfogható szolgáltatást kap cserében. Az idősebbek anyagi helyzetük romlásával egyre kevésbé tudják megfizetni az évi átlag 70 eurós hozzájárulást. Manapság az emberek "válogatósabbak" - ismeri el a bécsi érsekség szóvivője. Jobban megnézik, milyen politikai pártba, szakszervezetbe lépnek be, márpedig már csak a tagdíjfizetési kötelezettség miatt is az egyház is egynek tűnhet ezek közül. Sőt a legnagyobbnak Ausztriában.

Csakhogy az egyháznak valóban szüksége van a járulékra. Elsőként a felső-ausztriai érsekség kongatta meg a vészharangot, közzétéve a veszteség konkrét adatát. Ebben a tartományban 560 ezer euró mínuszt jelent a 8028 (plusz 36 százalék) kilépő. Mit szóljon akkor Bécs, amelynek érseksége 9 hónap alatt 15 223 kilépési nyilatkozatot regisztrált? Az osztrák egyház ugyan mérhetetlen vagyonnal rendelkezik - csak az apátságokhoz tartozó erdőségeket 3,5 milliárd euró értékre becsülik - ám a különböző gazdaságok, köztük serfőzde, mezőgazdasági és turisztikai üzem, sőt benzinkút - bevétele viszonylag szerény. Nem egy jövedelme pedig nem is az egyházat, hanem valamelyik független rendet gazdagítja. Az egyház évi 420 millió eurós központi költségvetésének nagyobb része, 350 millió euró a tagdíjakból jön öszsze. Az éves kiadások egyébként nemcsak az egyházi feladatok finanszírozását, a papok fizetését fedezik, hanem az ingatlanok, a műkincsgyűjtemények karbantartását is innen kell előteremteni. Ez utóbbihoz persze van állami támogatás: Ausztriában az egyház és az állam szétválasztása teljes, közvetlen szubvenció nincs, ám az egyes reszortok költségvetésében szerepelnek az egyházi intézmények.

Az egyház most visszaléptetési kampányt indított. A kilépőket személyes levélben kérdezik meg távozásuk okairól, beszélgetést ajánlanak. Nem szépítik a helyzetet. Minden egyes kilépés húsba vág - hangzik a hivatalosan is megfogalmazott vélemény.