A budapesti Duna-szakaszra álmodott "flotel" látványterve

Európa városai a folyók felé fordulnak. Amszterdam csatornáinak látképéhez már évtizedek óta hozzátartozik a lakóhajók sora, de nyaranta már Bázelben is úszó színpadokat kötnek ki a Rajna-parton, Genovában pedig a világhírű Renzo Riano építész tervez különleges épületeket a városi vízpartra. Ezt a nemzetközitrend-hullámot lovagolná meg az első úszó hotel Budapesten.

A tervezői által szellemesen - a floating és a hotel szavak összevonásával - flotelnek nevezett szálloda a legkevésbé sem hasonlít szokványos üdülőhajóra, sokkal inkább vízen lebegő buborékokra. Nem egyetlen építményből áll ugyanis, hanem csaknem kétszáz különböző formájú és funkciójú egységből. A szobák az úszó test szerteágazó karjain helyezkednek el, amelyeket egymással, illetve a recepcióval fedett átjárók kötnek össze. A 28, illetve 56 négyzetméteres lakóegységek polisztirollal könnyített beton platformon lebegnek. Az úszó testet ötvenméterenként fedett, fűtött híd kapcsolja majd a parthoz. Egy platformra átlagosan három szoba jut, de ezek elrendezése a moduláris kialakítás révén tetszőleges. A központi recepció, étterem és csónakház az úszó "alapon" kapnak helyet.

A szálló szétbontásával minden szobának közvetlen kapcsolata lesz a vízhez. Sőt - ha a megrendelők is úgy kívánják - minden egység különálló kikötővel rendelkezhet - magyarázza Gerle Ákos, az úszó hotel egyik tervezője. A nemzetközi hírű holland EEA építésziroda magyar munkatársait a szintén holland B & B Holding Kft. bízta meg a munkával, nagy jövőt jósolva a "vízi építészetnek" Budapesten, illetve a Balaton és a Tisza vizén. A hollandok hozták Magyarországra az úszó platform kanadai technológiáját is.

Az úszó hotelt eredetileg a Margit-sziget mellett építették volna fel, ám a főváros ivóvízkészletének védelme miatt erre nem kaphatnak engedélyt. A Dagály fürdő bővítése viszont jó alkalmat teremt a különleges úszó szálloda megalkotására. Az Árpád hídtól a Rákos-patakig húzódó partszakaszon 350-400 méter hosszan helyeznék el az egységeket, amelyek legtávolabbi pontja a parttól száz méterre lenne. A sziget egyik része - hajóállomás, étteremsor, csónakház és yachtkikötő - nyitott lenne a városlakók számára. A lakóegységekhez vezető harminc méter hoszszú hidakra azonban csak a szállóvendégek léphetnének fel. A flotel egyébként a partról átlátható: a lakóegységek között kilátni a folyóra, a Duna látványát nem veszik el a várostól. A maximum kétszintes építmények homlokzatán visszatükröződő folyó pedig tervezői reményei szerint érdekes fényjátékkal szórakoztatja majd a parti sétányon elvonulókat. A buborékokat üvegszállal megerősített faforgácsból préselt háromdimenziós héj fedné, ám az is elképzelhető, hogy fém- vagy műanyag fedést kapnak a lakóegységek. A közeljövőben elkészül a három buborékból álló prototípus, amelyet a megbízók szándékai szerint több helyen is kikötnek majd a városban, tesztelve a szakma és a nagyközönség reakcióját. A megvalósítás előtt azonban még meg kell teremteni a beruházás jogi alapjait - magyarázza Halmágyi Judit, az EEA Architects vezető építésze. A flotel lesz ugyanis az első ilyen jellegű úszó építmény a Dunán. A tervezők és a projektszervező reményeit azonban felerősíti, hogy már készül Budapest keretszabályozási tervének módosítása, amelyben különös hangsúlyt kap a város és a víz kapcsolata.