A dermesztő jelzés az 1940 júniusa és 1945 januárja között működő náci halálgyárba érkezett szerelvényekre utalt. A síneket most mécsesek borították, az ünnepség végén pedig lángba borultak. Messziről is láthatóak voltak a mártírok emlékére gyújtott, több emelet magasságban emelkedő állványzaton elhelyezett máglyák tüzei.

A világ legnagyobb haláltáborában - különböző becslések szerint - 1,1-1,5 millió embert pusztítottak el. A gázkamrákban legalább egymillió zsidó lelte halálát: a férfiakat, nőket és gyermekeket a hitleri Harmadik Birodalom által megszállt európai országokból, köztük Magyarországról szállították Lengyelország déli részére.

A kétórás, több mint háromezer rendőr által biztosított ceremónián - amely az Auschwitz felszabadulásának hatvanadik évfordulóját kísérő nemzetközi eseménysorozat egyik csúcspontja volt - több mint negyven ország magas rangú vezetői vettek részt. Az állam- és kormányfők - köztük a Magyarországot képviselő Mádl Ferenc, valamint Móse Kacav izraeli, Vlagyimir Putyin orosz és Jacques Chirac francia elnök, illetve Dick Cheney amerikai alelnök - jelenléte is demonstrálta, hogy a nemzetközi közösség milyen kiemelt figyelmet szentel az eseménynek. Az antiszemitizmus különböző formákban ismét felütötte fejét a világban. Európa sem kivétel a hol nyílt és brutális, hol "kódolt" zsidóellenes, raszszista és idegengyűlölő megnyilvánulások, a náci haláltáborok létét tagadó "tanok" terjedése alól.

- Hiába fogadtuk meg, hogy "soha többé", a holokauszt óta újabb és újabb népirtásokat követtek el - mondta beszédében Simone Veil, aki 78 651-es számú fogolyként - szavai szerint emberi voltától megfosztott, élete végéig a bőrébe tetovált számmal megjelölt "darabként" - töltött tizenhárom hónapot Auschwitzban és Bergen-Belsenben. Romani Rose, a németországi szintik és romák vezetője nemcsak a hitleri "végső megoldásnak" áldozatul esett félmillió roma emléke előtt tisztelgett, hanem Európa legnagyobb lélekszámú kisebbségével, a cigánysággal szemben egyre erősebben megnyilvánuló verbális és fizikai erőszakra is figyelmeztetett.

Különös figyelem kísérte Aleksander Kwasniewski lengyel elnök beszédét, aki a többi között arról szólt, hogy Auschwitz elsősorban a holokauszt szörnyű szimbóluma, ugyanakkor a haláltábor véget vetett lengyelek és zsidók 800 éves együttélésének is. - Végre valaki kimondta, hogy a lengyel zsidók menynyit tettek ennek az országnak a történelméért és kultúrájáért - helyeselt Kwasniewski szavai hallatán valaki az egyszerű nézőknek fenntartott szektorban.

A tömegben a fehér-piros lengyel zászlók mellett Dávid-csillagos izraeli lobogók is feltűntek. Sokan elpusztított családtagjaik, társaik fotóját tartották kezükben. Szimcsa Keller lódzi kántor kürtjele és Joseph Malowany New York-i kántor imája után az Auschwitz-Birkenau poklát túlélő volt foglyok, majd a lágert felszabadító szovjet hadsereg tagjai gyújtottak mécseseket az iparszerűen legyilkolt áldozatok emlékére, akiknek jelképes sírköveinél a lengyel hadsereg katonái álltak díszőrséget. Majd a magas rangú politikusokon volt a sor: Kwasniewski, Putyin, Kacav, Chirac, Cheney, Mádl és a Németországot képviselő Horst Köhler államfő után fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Viktor Juscsenko ukrán államfő, akinek apja szovjet fogolyként szintén megjárta Auschwitzot.

A meghívottaknak fenntartott szektorban Borisz Galajda nehezen tudott uralkodni az érzelmein. A 131 396-os számú egykori foglyot tizenöt éves korában, 1943-ban hurcolták el Ukrajnából. Könnyeivel küszködve azt mondta: nehezen szánta rá magát az útra, de tartozott ezzel minden sorstársának.

A gyűlölködést száműzni kell az emberek gondolatvilágából, és ebben a feladatban az oktatásnak és a sajtónak különleges szerep jut - fogalmazta meg Mádl Ferenc köztársasági elnök az auschwitzi emléknap üzenetét magyar újságíróknak nyilatkozva. Mádl a világ legnagyobb temetőjének nevezte a volt koncentrációs tábort, ahol a közel másfél millió áldozat között magyarok - zsidók és romák - százezreit küldték a halálba. - Ez az áldozat nem volt hiábavaló, mert még egyszer ilyesmi nem fordulhat elő - tette hozzá az államfő.

Auschwitz-Birkenau, 2005. január 27.