Ostoros tánc a Csángó Bálon

FOTÓ: kovalovszky dániel

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület rendezvényének ezúttal is Mádl Ferenc köztársasági elnök volt a fővédnöke. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó báli szezon nem csak Magyarországon bővelkedik a mulatságokban. A magyar farsang szó is a bajor-osztrák Faschingból ered, és a húsvét előtti böjtöt megelőző, húshagyókeddi éjszakára utal. Eddig tart a hagyományos, téltemető ünnepsorozat, amely tájanként más és más időszakban kezdődik. Velencében már karácsony után, István-napkor karneváloznak, Spanyolországban Sebestyén-nap, azaz január 20. után indul a mulatság, a hagyományos római farsang pedig csak a hamvazószerda előtti tizenegy napot öleli át. Híres a nizzai karnevál virágcsatája, a kölniek asszonyfarsangja, akárcsak a karintiai Villach, ahol egy napra az egész város színpompás jelmezeket ölt, és a polgármester átadja a székét a farsang hercegének. És ez még csak Európa: hiszen tudjuk jól, aki igazi karneváli tombolásra kíváncsi, annak Rio de Janeiroig vagy legalább New Orleansig kell mennie.

Több évszázados őrségi-göcseji farsangi hagyományt ápolva rönkhúzást rendeztek Zalalövőn. A XVIII. századig visszanyúló hagyomány szerint, ha farsang idején nem köttetett házasság, e szégyen ellen a falu népe jelölt ki ifjú párt; legények vontatta farönkre ültették és mutatták be faluszerte őket, hogy aztán papi áldással esküdjenek "farsangi hűséget" egymásnak. A szekereken ülő maskarás násznép közé ékelődve koszorúslányok helyett boszorkányok, vőfélyek és násznagyok helyett krampuszok és "fogdmegek" vezették végig "utolsó szabad útján" a rönkre ültetett ifjú párt. A rönkhúzásos esküvő farsangi lakodalommal zárult.