Számokban elbeszélve: a 2003-ban regisztrált könyvforgalom (56,8 milliárd forint) mindössze két százalékkal - tehát az inflációnál jóval kisebb arányban -, 58,2 milliárdra nőtt 2004-ben, noha a példányszám nem csökkent. A látszólagos ellentmondás magyarázataként Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta lapunknak, hogy tavaly lépett életbe az új, a könyvszakmára nézve igen kedvező ötszázalékos áfa (a korábbi 12 százalékos helyett), ennek következtében nem nőttek a könyvárak, bizonyos területeken némileg csökkentek is. Ezenkívül a szokásoshoz képest több volt a kedvezményes könyvakció, a vásárlók tehát a korábbiaknál jóval több könyvet szerezhettek be kedvezőbb áron. Az adatok alapján megállapítható, megállt az 1997-től töretlennek látszó növekedés a hazai piacon.

A forgalomban való részesedés tavalyi toplistáját a tankönyvek vezették, 26,4 százalékkal. Az ismeretterjesztő kiadványok 25,2 százalékát tették ki a vásárlásoknak. Rendkívül kedvezőtlen irányt jelez, hogy a két évvel korábbihoz képest csaknem három százalékkal, 17,9 százalékra csökkent a szakkönyvek, lexikonok, szótárak és tudományos művek vásárlása. - A hazai kis példányszámú, drága előállítású tudományos kiadványok veszélyeztetettekké váltak, amire évek óta próbálja fölhívni a figyelmet a könyvszakma - mondta az MKKE igazgatója. Segítene, ha az állam a könyvtárak beszerzési keretének támogatásával nyújtana segítséget e szektornak, amire javaslatot tettek.

Örvendetes viszont, hogy bár a szépirodalomban tavaly nem volt kiugró sikerkönyv, e műfaj a nyugati országokéhoz képest változatlanul magas arányt, 16,2 százalékot képvisel az összforgalomban.