Mai felhasználók a számítógépelõdök között

Hevesi Tóth János

A mai fiatalok virtuóz módon kezelik a számítógépeket, chatelnek, searchölnek (vagyis beszélgetnek és információkat keresnek), ám a bonyolult rendszer működéséről, kialakulásának előzményeiről vajmi keveset tudnak. Ezt ismerte fel az a néhány lelkes szakember, aki a 2003-as Neumann-évforduló után létrehozott egy nagyszabású információtechnikai kiállítást. A Mérföldkövek a számítástechnikában elnevezésű tárlat most - Sátoraljaújhely, Budapest és Salgótarján után - Szolnokra ért, s február 24-én, csütörtökön nyílik meg a Damjanich János Múzeumban.

Kovács Győzőnek, a tárlat szakmai vezetőjének, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság egyik megalapítójának jutott eszébe, hogy össze kellene gyűjteni a Magyarországon fellelhető műszaki kincseket, amelyek áttekintést adnak a számítástechnika egész történetéről, az abakusztól napjaink modern technikájáig. Az abakusz nem más, mint az egyes keleti országokban ma is használatos golyós számológép, amely Kínában szuan-pan, Japánban szorobán, az orosz területeken pedig szcsoti néven ismert. A kiállítás legrégibb s egyben egyik legérdekesebb darabja Jedlik Ányos 1878-ból származó rezgési készüléke, egy rajzgép, amely korabeli számolóeszköznek tekinthető, hiszen egy beépített "program" alapján rajzolta a vonalakat. Bemutatják az egyetlen Magyarországon gyártott, fogaskerekes számológépet, a Procentót is, amely 1912-ből való. Érdekessége, hogy főként bankokban használták, mert százalékot lehetett vele számítani.

Kovács Győző a kiállítás kapcsán rendezett szolnoki sajtótájékoztatón elmondta: a Számítógépgyűjtők Egyesületének tagjai csaknem ötven tárgyat kölcsönöztek a bemutatóhoz, további hatvan-hetven muzeális darabot pedig az Országos Műszaki Múzeumtól kaptak. A számítástechnikai szakember szerint hiába állítanának ki többtonnányi anyagot, ha nem lennének olyan lelkes fiatalemberek, akik felkeltik az érdeklődést e tárgyak iránt. Szolnokon a helyi Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola diákjai, valamint a budapesti Gábor Dénes Főiskola hallgatói tartanak majd alkalmanként tárlatvezetést.

Kardos György, a tárlat szervezésében közreműködő Szolnok megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) elnöke arról beszélt: elszomorító, hogy egy statisztikai kimutatás szerint a környező országok közül szinte Magyarországon a legalacsonyabb a számítógépet használók tábora. - Ezt nem lehet a pénzhiánnyal magyarázni, hisz akár az iskolában, akár egy-egy internetes kávézóban oda lehet ülni egy komputer elé. Inkább arról van szó, hogy egyfajta kishitűség érvényesül: sokan nem bíznak abban, hogy megtanulhatják a látszólag bonyolult gépek használatát - vélekedett a megyei TIT-elnök. Hozzátette: épp ezért volt szívet melengető érzés, amikor nemrégiben egy Csongrád környéki parasztasszonytól azt hallotta, hogy az interneten kereste meg egy régi étel receptjét.

Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója kérdésünkre elmondta: a tárlatnak csak a helyet adják, az intézmény ugyanis nem rendelkezik jelentősebb műszaki gyűjteménynyel. Raktárukban őrzik viszont a megyei kórház első számítógépét, egy több mint húszéves Commodore 64-est.

Megkérdeztem Kovács Győzőt, a tárlat ötletgazdáját, vajon miért nem az interneten vagy valamelyik weboldalon rendeztek virtuális tárlatot, ahol esetleg részletesebben is be lehetne mutatni a számítástechnika fejlődését. Azt felelte: ez hasonlatos lenne ahhoz, mintha az ember állandóan csak filmeken láthatná, hogyan csókolóznak mások, maga pedig nem ismerné ennek a valóságát. A szolnoki tárlaton több gépet is ki lehet majd próbálni, például egy működőképes Commodore 64 és egy mai személyi számítógép segítségével régi szoftverek, retro játékok között is kalandozhatnak az érdeklődők.