Az SAP AG-t 1972-ben a németországi Walldorfban alapították (a képen az itt lévõ központja látható). Öt rendszerelemzõ kezdett dolgozni egy üzletviteli szoftveren, amely a megrendeléstõl a számlázásig kíséri a folyamatokat. Ma az SAP nemzetközi piacv

A világ harmadik legnagyobb szoftvergyártó cége, az SAP kutató-fejlesztő bázist telepít Magyarországra - tudta meg a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy ezt ma kívánják nyilvánosságra hozni. Az év elején a világcég bejelentette, hogy a következő időszakban a tervei szerint háromezer új munkahelyet hoz létre. Ennek tíz százaléka lesz nálunk. Az SAP budapesti k+f központja vállalatirányítási rendszerekhez fejleszt majd szoftvereket.

A SAP-nak a világon kilenc, a Magyarországon megvalósulóhoz hasonló fejlesztőközpontja működik, Kelet-Közép-Európában az itteni lesz az egyetlen. A bejelentés lényege a magasan képzett munkaerő felvételében rejlik - bár az SAP új k+f központja komolyan lendíthet a magyar szoftverexporton is. Úgy tudjuk, fokozatosan veszik majd fel az alkalmazottakat, akik száma jövő év végére eléri, illetve az igények tükrében akár meg is haladhatja a háromszázat. Informatikusokról és közgazdászokról van szó - nemcsak a tapasztalt, de a frissen diplomázott szakemberek előtt is megnyílnak a lehetőségek.

A beruházással a német SAP a második legnagyobb hazai szoftverfejlesztő lehet. A legnagyobb a korábban Sydata néven működő Siemens PSE Kft. E tevékenység idetelepítésében a szintén német Siemenset is a képzett munkaerő vonzotta Magyarországra. A beruházás a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a magyar állam és a Siemens közötti szerződés értelmében a megrendelt berendezésekért magyar mérnökök munkaerejével fizettünk. 1991-ben a Siemens megvette a magyar Telefongyárat, amelyben a k+f tevékenységnek is helyet adott. Két év elteltével a világcég megalakította a Sysdata Kft.-t, amely jelenleg Budapesten és Szegeden mintegy ötszáz fejlesztőmérnököt foglalkoztat, és a magyar szoftverexport több mint negyedét adja - tudtuk meg Gerner Pétertől, a Siemens PSE Kft. üzletfejlesztési igazgatójától. A társaság elsősorban a telekommunikációs ágazat számára készít szoftvereket, amelyek Siemens-rendszerek elemeiként kerülnek a világpiacra. A német óriás mellett kutatás-fejlesztési bázist hozott Magyarországra például a Nokia, az Ericsson és a Hewlett-Packard is.

Persze a hazai szoftverfejlesztés derékhadát nem a nagyok, hanem inkább a feltörekvő kisebb cégek alkotják. Ezek a társaságok a résekbe furakodnak be: azt keresik, milyen programokból van hiány. Így tett például a Graphisoft is, amikor 1984-ben elsőként fejlesztett ki háromdimenziós építészeti tervezőszoftvert személyi számítógépre. Az ArchiCAD Amerikában megkapta a szoftver-Oscart, a társaság tíz leányvállalatánál, illetve irodájában közel 300 alkalmazottat foglalkoztat. Az igazi agymunka azonban továbbra is csaknem teljes egészében Magyarországon folyik, a külföldi szakemberek csak a helyi igényeket kielégítő finomításokat végzik.

A 15 éves FreeSoft Rt. célja is kilépni a magyar piacról - mondta Vaspál Vilmos, a társaság ügyvezetője, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnökségi tagja. A Graphisofthoz hasonlóan nemrégiben a magyar tőzsdére is bevezetett társaságnak már van egy irodája Németországban. Vaspál is úgy látja, a magyar cégek útja a hiánypiacok feltérképezése és betöltése lehet.

A honi piacon több ezer kis fejlesztőcég próbál magának helyet találni több-kevesebb sikerrel. Az ügyviteli szoftvereket készítő Roll-Soft Kft. megél ugyan tevékenységéből, de nagyon sok 1-2 fős kis konkurenssel kell felvennie a versenyt - tudtuk meg Hollósi Erzsébet cégvezetőtől. A külföldi szoftvernagyhatalmak viszont szinte egyáltalán nem zavarják köreiket, hiszen a nemzetközi fejlesztések gyakorlatilag alkalmazhatatlanok a honi gazdasági jogszabályokra. Emiatt persze többnyire saját fejlesztéseik is exportképtelenek.

A magyar infokommunikációs és információtechnológiai ipar (ICT)
bevételei tavaly meghaladták a 6,4 milliárd eurót; ez az összeg idén a várakozások szerint 6,8 milliárd fölé növekedhet. Ennek körülbelül hét százaléka, mintegy 440 millió euró származik szoftverfejlesztésből. A bevételek 14 százalékát az export teszi ki, a termékek 70 százaléka a régi
15 uniós tagállamba, másik 20 százaléka pedig a tavaly csatlakozott országokba kerül. A szoftverfejlesztési piac 14-15 ezer embernek ad munkát, akiket mintegy 200, többségében kis- és középvállalkozás foglalkoztat. Tavaly az információtechnológiai ágazat 9,5 százalékkal nőtt
az előző évhez képest, amin belül
a szoftverpiac 12,5 százalékkal javult.