Az Idei Nézõcsalogató Grafika
Számtanilag hibásnak tűnhet, de centenáriuma ellenére is csak 75. a nagyközönség által csütörtöktől látogatható nemzetközi autószalon. Erről persze nem a rendezők és a kiállítás, hanem a történelem tehet, hiszen két háború is megtörte a sorozatot, ezért ha ideiglenesen is, de évekig zárva volt az autóimádók zarándokhelye.

1967-ben Még Csónakok Is SzerepelTEK

Hagyományaihoz hűen a genfi szalon idén is csillogó premierekkel próbálja megdönteni tavalyi látogatói rekordját. Hogy mennyire sikerül, az majd tíz nap múlva derül ki, ami már most biztos, hogy a kínálatra nem lehet panasz. Nem véletlenül időzítettek mostanra közel félszáz világpremiert a gyártók, hiszen a nemzetközi autószalonok között az évenként megrendezésre kerülő Genf a legnépszerűbb. Van, ahol többen fordulnak meg, például közel másfél milliós látogatottságú Párizs és Tokió, vagy a milliós Frankfurt, viszont mindhárom csak kétévente tart nyitva. Genfnek sajátos hangulata van, nem nyomasztóan monumentális, mint Frankfurt, nem távoli, mint Tokió és nem fárasztóan nyüzsgő, mint Párizs. Igaz, azért akad az emlékek között franciákat idéző, pontosabban Pigalle-ra emlékeztető kép.

A Második Szalon Csábitó Alakjai
Az 1906-ban megrendezett második genfi kiállítás plakátjára a grafikus mindent felrajzolt, ami csábító lehet. Buzgalmában a művész a főszereplőnél is nagyobb helyet adott egy automobil előtt álló hölgynek, aki egyik kezében fáklyát, a másikban szárnyas kereket tartott, meglehetősen hiányos öltözékben, már amennyire annak lehet nevezni a leplet, amely nem fedte el kebleit, és mást is alig. A botrány nem maradt el, a felháborodás hatására alaposabban fel kellett ruházni a modellt, és az április végi megnyitóra már egy kevésbé frivol szépség invitálta a nagyérdeműt. Az apró malőr viszont jó reklámnak bizonyult a szalonnak, mert már az első napon több ezren ostromolták a Georges-Favon bulvári varietét, amely aztán évtizedeken át adott otthont az autóknak, motoroknak, csónakoknak és persze más műsoroknak.

Az Elsõ Kiállítás Plakátja 1905-bõl
A mulatók világát két évtized alatt kinőtte a kiállítást, amely 1926-ban átköltözött a Palais des Expositions területére, ám itt sem vesztette el intim hangulatát. A Palexpo csarnokaiba nem zsúfolnak be ezernyi autót, itt nem áll el minden típusból húsz változat, amitől az egész családiasabb. Itt nem kell kilométereket gyalogolni egyik csodagéptől a másikig, mert egymás mellett parkol Pinifarina és Giugiaro négykerekű álma, meg az összes új tömegmodell, szóval nemcsak százéves múltja miatt rangos Genf.

A Kiállítás Évszázada Alatt Bemutatkozó Márkák Közül Több Már Megszûnt
A helyszín semleges piaca miatt is fontos, a kontinens és az év barométereként is használható, hiszen tavasszal, vagyis az autósszezon kezdetén nyit a többnyelvű, soknemzetű, elegáns és nem utolsósorban tehetős Genfi-tó partján. A hetvenes években még működtek ugyan Svájcban autógyárak, de napjainkban már inkább óraiparáról és bankjairól híres az ország. Közel négymillió személyautót tartanak itt nyilván. 1960-ban 450 ezer, 1965-ben 840 ezer, negyedszáza 2,25 millió, 2003-ban 3,8 millió személygépkocsi volt Helvétiában, ahol tavaly 270 ezer új autó kelt el, pont annyi, mint amennyi a németeknél egy hónap alatt.

Az egyetlen svájci kiállító minden évben valami extrával rukkol elő, a járműipari beszállító Rinspeed így reklámozza tevékenységét: tavaly egy csápos kétéltűt, idén egy érző és hangulatbefolyásoló autót mutatott be. A szalonok történetének kezdetén még elég volt egy kávéházi terasz, vagy egy lokál színpada, ma már nincs akkora csarnok, amelyet ne népesítenének be újdonságaikkal a gyártók. A rangos helyszínek folyamatosan bővülnek, már amennyire környezetük engedi, a genfi Palexpo terjeszkedését a szűkös hely sem akadályozta meg, mert egy merész húzással egyszerűen alagúttá varázsolták a szomszédos repülőtér és az autókiállítás között húzódó autópályát, és a tetejére hatalmas pavilont építettek. Így most még szellősebbek a standok, és bővülhetett a résztvevők sora is.

A kiállítás százéves történetében száznál több márka mutatta be legújabb modelljeit, időközben jó néhány elvesztette önállóságát, jó esetben nagyobb cég része lett, rosszabb esetben megszűnt. Erre a sorsa jutott az 1905-ös, vagyis az első szalon sztárja a francia Clément, amely többek között arról volt híres, hogy 1900-ban második helyen végzett a világ első autóversenyén, a Párizs-Rouen-Párizs útvonalon megrendezett futamon. Hiába keresnénk az Amilcar, Voisin, Austin, DKW, Farman, Auburn, Cord, Morris, Riley, Wolsley, Vanden Place, Panhard, Ranger, Monteverdi, Horch, NSU, és Borgward jelvényes kocsikat is. Évtizedekre eltűnt, majd feltámadt a Maybach, és persze új márkák is megjelentek. Például a Smart, Tata és a Lexus.

A fiatal márkák többsége természetesen az új autóbirodalmakból, Japánból és Dél-Koreából érkezik. Itt tartotta a Starlet világpremierjét 1978-ban a Toyota, amely évről évre újabb és újabb babérokra tör, tavalyi eladásai alapján például már megszerezte a második helyet a világranglistán, megelőzve olyan konszerneket, mint a Ford, Renault-Nissan, Volkswagen AG és a Chrysler, amely még a Daimler-Benzzel fuzionálva sem tudta megtartani korábbi harmadik helyét. A nemcsak eladásaiban, hanem tőkeerejében is folyamatosan növekvő Toyota megcélzott első helye pedig már a közeljövőben megvalósuló távol-keleti álom, bár egyre több új és újjászülető céggel kell versenyeznie. A már megszűnt Hispano-Suiza és Pegaso márka szelleme éledt újra egy katalán prototípusban: az évi tizenkét darabos sorozat és félmillió eurós ár viszont biztosíték arra, hogy Tramontana ne forgassa fel az autógyártók toplistáját.

Az autószalonok története egy berlini hotel teraszán kezdődött, nemzetközi szakkiállítást először a párizsi Tuileriák kertjében rendeztek, aztán egy genfi lokál színpadán folytatódott a történet, ma már egy mulatónegyed is kevés lenne. Claude Sage, a rendezőbizottság elnöke nyolcszázezer látogatóra számít a száztízezer négyzetméternyi Palexpóban. A nagyközönség által holnaptól március 13-ig látogatható nemzetközi szalonra a felnőtteknek 12 svájci frankba, 16 éven aluliaknak 7 frankba kerül a belépőjegy. (1 frank = 157 forint) Hétköznap 10-20 óráig, szombaton és vasárnap 9-től 19 óráig tart nyitva a szalon.