A kulturális főváros címért versenyben lévő városok képviselői egy Miskolcon rendezett négynapos tapasztalatcserén találkoztak egymással, valamint néhány korábbi nyertes európai város vezetőivel. Mint ismert, 2010-ben egész éven át egy német és egy magyar város lesz Európa kulturális központja. A második fordulóba a tizenegy magyar indulóból hét város - Pécs, Debrecen, Sopron, Eger, Budapest, Győr és Miskolc - jutott tovább, a címre pályázó német városok közül pedig Essen és a lengyel határ melletti Görlitz van még versenyben.

A nyertes előtt elvileg páratlan lehetőség nyílik: az Európa kulturális fővárosa cím egész éves rendezvénysorozata idején akár kétmillió látogató is érkezhet a településre. Ebben az évben az írországi Cork a cím birtokosa. John Miller, a rendezvénysorozat művészeti igazgatója arról számolt be, hogy az idén már egyetlen szabad szállodai helyük sem maradt. A január eleji nyitórendezvényre 120 ezren voltak kíváncsiak. A folyamatosan zajló programsorozat eddigi legsikeresebb rendezvényén, a Szent Patrick-napi utcai koncertsorozaton 140 ezer vendég volt jelen, a belvárosban három napon át egyszer sem csökkent hatvanezer alá az éppen utcán tartózkodó turisták száma.

A Corkban zajló rendezvénysorozat a maga 15 millió eurós költségvetésével a legolcsóbbak egyikének számít. Az egyik legdrágább - több mint kétezer programból álló kínálatot - 2000-ben Helsinki állította össze, a finn fővárosban a végső számla meghaladta az 50 millió eurót. Pekka Timonen, a budapesti finn Agora intézet igazgatója azt emelte ki, hogy a megrendezés költségeiből valamennyi minisztérium részt vállalt, s még a katonaság is segített. A kulturális évhez kapcsolódó beruházások és rendezvények áfáját az állam elengedte, ami lényegesen olcsóbbá tette az egész programsorozatot.

A tanácskozás előadói közül többen arra hívták fel a figyelmet: az Európai Unió nem, vagy csupán elenyésző mértékben támogatja a kulturális főváros rendezvényeit. Az eddigi tapasztalatok szerint a kiadások harmadát a rendező város állja, harmadát az adott ország állami költségvetése adja, a fennmaradó részt pedig belépőjegyekből, közvetítési jogokból és szponzori támogatásokból teremtik elő a rendezők. Finnországban például nyereséggel zárult a sorozat: a szervezők 300 ezer eurót a program végén visszafizettek az államnak. Az írek ugyanakkor nem zárták ki azt sem, hogy az év végére veszteséget mutat a kulturális év költségvetése.

Magyarországon az átlagosnál magasabb szerepvállalás juthat az állami támogatásnak és a szponzori szerepvállalásnak - vélekedett Mesterházy Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának miniszteri biztosa, aki arról is beszámolt, hogy a kulturális és a pénzügyi tárca előzetes tárgyalásai alapján a nyertes pályázó 2006 és 2010 között évente lépcsőzetesen növekvő mértékű támogatást kap majd a rendezvény előkészítésére. A miniszteri biztos szerint nálunk az európainál alacsonyabb költségvetésből valósulhatnak meg a kulturális év programjai - hiszen a személyes kiadások alacsonyabbak az európai átlagnál -, de többet kell költenünk a helyszínek kiépítésére, hogy az infrastruktúrában mutatkozó hátrányunkat behozzuk. Viszonyítási alapot adhat, hogy az eddigi nyertesek átlag 37 millió eurót - átszámítva csaknem kilencmilliárd forintot - költöttek erre a célra - közölte az érintett települések képviselőivel Mesterházy Balázs.

Mint megtudtuk, a címért versenyben lévő hét magyar városnak augusztus 17-ig kell benyújtania a részletes finanszírozási tervet is tartalmazó pályázatát.