Az amerikai kutatóközpont mikrofilmre rögzíti a holokausztra vonatkozó dokumentumokat. Paul Shapiro és csapata - a dokumentumok lefilmezéséhez engedélyeket, illetve digitalizált dokumentummásolatokat kérve - végigjárja az érintett országok levéltárait a kelet-közép-európai régiótól a volt NDK archívumain át Kazahsztánig.

- Vegyesek a magyarországi tapasztalatok - így sommázott diplomatikusan Paul Shapiro. Míg a washingtoni magyar nagykövetség és Simonyi András nagykövet segítségéről elismerő szavakkal beszél, addig magyarországi tapasztalatai kevésbé kedvezőek. - Itt nagyobb ellenállást érzékeltünk, mint sok más országban - mondta. Egy magyar kutatót idézett: "Hozzá kellene férni a kor magyar csendőrsége, a kényszermunkaszázadok dokumentációjához. Shapiro szerint előfordulhat, hogy titkosítottak egyes iratokat.

A küldöttség Budapesten négy országos szervezetnél járt. A Magyar Országos Levéltárban (az amerikaiak együttműködőnek jellemezték), a Budapest Főváros Levéltárában ("nagyon készségesek voltak"), a Hadtörténelmi Levéltárban ("igen jó kapcsolatok") és végül az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában (ÁBTL).

Az ÁBTL április 11-én kötött megállapodást a washingtoni holokausztmúzeummal, hogy a két állam közötti szerződés alapján a vészkorszakra vonatkozó dokumentummásolatokat kapnak meg - tájékoztatta lapunkat Kónyáné dr. Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese. A megállapodás kiterjed egy listára, amely több mint háromszáz dossziét tartalmaz. Egy-egy dossziéban akár több száz oldalnyi dokumentum is lehet, tehát összességében sok ezer oldalnyi iratról van szó. A dokumentumok átadásának a határideje három év, s ezt a levéltár tartja - mondta a főigazgató-helyettes.

A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknál nincsenek a vészkorszakra vonatkozó dokumentumok, beleértve a Jaross-listákat is. Ami náluk volt, azt már korábban átadták a levéltáraknak - mondta kérdésünkre a szolgálatok egyik illetékese.