Mi, magyarok csak október 23-án tudjuk majd meg, hogy a kezdeti tizenegy induló közül még versenyben lévő Eger, Pécs, Miskolc, Győr, Budapest, Debrecen és Sopron melyike lesz - egy németországi várossal karöltve - Európa kulturális fővárosa öt év múlva. A konferencia zárónyilatkozata azonban összefoglalja, hogy a részt vevő szakemberek szerint milyen az ideális jelölt. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a felkészüléskor ne csak a programsorozatot magát, hanem a hosszú távú hatásokat is tartsa szem előtt. Hiszen a kulturális földindulás egy év után véget ér, a városnak viszont a megváltozott keretek között kell tovább élnie.

A kulturális főváros-mozgalom ismerői egy emberként állítják, hogy a kultúra a gazdaság motorja és társadalomszervező erő lehet, ha jól használják. Az egyéves rendezvény ugródeszka lehet a város megújításához is: fontos viszont, hogy ne pusztán a klasszikus örökség megóvásában, hanem az ipari területek értő rehabilitációjában is gondolkozzanak. A sokféleség pedig - így a zárónyilatkozat - határozott előnynek számít az ezerszínű Európában.

Mindezek alapján persze nem könynyebb megválaszolni azt a kérdést, hogy a még versenyző hét magyar város közül melyik is lesz a cím büszke birtokosa 2010-ben. Mindaz azonban, amit Thomas Glaser, az Európai Tanács magyarországi képviseletének vezetője a konferenciát lezáró hétfői sajtótájékoztatón elmondott, legalábbis segíthet a tippadásban. Ő egy szélesebb körben ma még kevésbé ismert, viszont sokrétű kultúrájú, fiatalos és kreatív város kiválasztását tanácsolná a magyar államnak.

A tizenegy magyar pályázó eközben azt hangoztatja, hogy programjukat akár vesztesként is készek megvalósítani. Ehhez azt kérik a kormánytól, hogy a 2007-13 közti időszakban a kultúra legyen a költségvetés kiemelt területe. Szlogenjük már van: "Egy mindenkit vigyen". 

A konferencia résztvevői támogatásukról biztosították a "70 cent kultúrára" címmel megindított európai kampány szervezőit. A résztvevők azt szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 7-ről a 2007-13-as európai költségvetésben nőjön 70-re az az összeg, amelyet az unió egy polgára kulturálódására fordít. Ezzel az európai költségvetés 0,03 százaléka helyett 0,27 százalékot, 315 millió eurót lehetne a helyi kulturális kezdeményezések támogatására költeni.