Thuróczi János: Chronica Hungarorum, 1488

Ransanus, Petrus: Epitoma rerum Hungaricarum, 1490-1492 között

Német nyelvû röplap címoldala Szigetvár 1566-os ostromáról
Zavarba jönnék, ha valaki megkérdezné, mennyit ér egyik legféltettebb kincsünk, a Képes Krónika - mondja Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója. - Lehetetlen felbecsülni, csak biztosítási értéke van: tízmillió euróra (2,5 milliárd forintra) taksálnánk, ha egyáltalán kiengednénk bárhova. De nem engedjük. Ugyanolyan ereklye, mint a korona.

Országa válogatja, mi számít különösen értékes könyvnek. - Veronában már a III. században komoly könyvtár működött, nekik egy középkori dokumentum modern dolognak számít - meséli Monok. - A pármai bibliotékában háromezer kódex, köztük kopt kódexek vannak szabadpolcon, olyanok, amilyeneket nálunk páncélban, fegyveresek őriznének. A napfény sem érhetné őket.

A Széchényiben a legértékesebb könyveket világszínvonalú biztonsági raktárakban őrzik. Ez az épület nem könyvtárnak, hanem királyi kastélynak épült, az egykori barokk udvar két, 13 emeletes tornyában tornyosul a könyvtári állomány.

Négy fal választja el a külvilágtól a raktárakat, a megkülönböztetett példányok a legalsó szinteken találhatók, külön dobozokban, páncélszekrények mélyén. Ezek még a múlt század elejéről valók, igazi békebeli darabok. Ha veszély fenyegetne, mondjuk, Budapest eleste, arra az esetre külön védelmi terv lép életbe. Föld alatti raktárakba menekítenék az állományt, hogy hova, az persze szigorúan titkos.

A féltve őrzött ritkaságokat, mint a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralmat, a Corvinákat több más könyvvel ellentétben még kölcsönbe sem adják, sőt, mondhatni házi őrizetben vannak. Sohasem kerülhetnek ki a könyvtár épületéből.

Ha nagy ritkán mégis előveszik őket a vasszekrényekből, akkor valamilyen komoly kiállítást rendeznek a palotában. A közszemlére tétel módját nemzetközi előírás rögzíti: klimatizált, sötét helyiségben, hideg fénynyel megvilágítva (a lámpatest nem adhat hőt), fegyveres őrök társaságában.

A dörzsölt "műgyűjtők" a biztonsági előírások ellenére időnként megkaparintanak egy-egy féltve, de mégsem eléggé őrzött ritkaságot. 1999-ben például egy térképet csempészett ki egy angol sorozatrabló a nemzeti könyvtárból. Az egy méter átmérőjű lapokat a felügyelő szeme láttára csente ki, külön kutatói engedély birtokában, kamerák kereszttüzében. Az éves ellenőrzés során derült fény a turpisságra. Emlékeztek is a teremőrök egy fura fazonra, aki a 40 fokos hőség ellenére zakóban lófrált a teremben, és aki az ennek okát firtató kérdésekre szimplán az angol eleganciára hivatkozott. Az eset után lecserélték a sarokba felszerelt, kicselezhető kamerákat domborkamerákra, ezek aztán tényleg mindent látnak.

A Széchényi Könyvtáron kívül a legtöbb nagy értékű, védett könyv az egyházi gyűjteményekben található, Pannonhalmától Sárospatakig, ezenkívül az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a megyei könyvtárak őriznek ritkaságokat.

Ha a Széchényinek könyvritkaságra fáj a foga, a 24 millió forintos éves költségvetési támogatással kalkulálhat. - Ez arra elég, hogy a folyóiratok felére előfizessünk - mondja Monok rezignáltan. - A ritkaságokat külön minisztériumi pénzekből vagy a felfutóban lévő, és évente 20-30 millió forintot jelentő szponzori felajánlásokból vásároljuk. A szinte teljes térképállomány hiányzó 11 darabját sikerült legutóbb megszereznünk tizenegymillióért, egy bank jóvoltából. Vörösmarty Vén cigányának egy lapjára is pályáztunk, de 14 milliót már csak egy magángyűjtő engedhetett meg magának. A védetté nyilvánított lapról legalább tudjuk, merre van. Titkon azt reméljük, egyszer megajándékoz vele minket a nemes lelkű gyűjtő.

Nyomdászati régiségek, remekek

Magyarországon az 1850, a kézisajtó kikopása előtt kiadott könyv számít réginek. Koruktól függetlenül ritkaságszámba mennek a könyvművészeti emlékek, az egyedi metszetek, kötések, különleges alkalomhoz kapcsolódó emlékek, mint a Tizenkét pont, a nyomtatott Kossuth-kiáltvány vagy a millennium idejéből származó egyedi díszkiadások. A muzeális állományt őrző könyvtárak ötödik konferenciáján a múlt héten többek között arról beszéltek a szakemberek, hogyan lehet a nagy értékű köteteket bemutatni a közönségnek. A XV-XVI. századi magyar nyomdászat remekművei hamarosan digitalizált formában megtalálhatók lesznek az Országos Széchényi Könyvtár internetes honlapján.