Egy film (a kötelező francia és holland felirattal) a mindössze négy-öt, említésre méltó fővárosi moziban: másfél óra, egy estének alig fele. Nevezetességek a Főtér környékén: ürügy egy pohár sörre, egy ebédre. De hová menjünk a tizedik, a huszadik alkalommal?

Brüsszeli magyarokkal beszélgetve az rajzolódik ki: a változatos, de azért a párizsihoz, londonihoz messze nem mérhető itteni kulturális kínálat egyre inkább csak az alkalmi látogatóknak, illetve a Magyarországról ugyan rendszeresen kijáróknak, de mégsem itt élőknek kielégítő. Nekik viszont - kétségtelen - kifejezetten kulturális felfrissülést jelenthet.

Herczog Mária az EU egyik tanácsadó testülete, a gazdasági és szociális bizottság tagja. Ez a tisztség nem igényel állandó ittlétet. - Általában reggel utazom és az esti géppel haza is jövök. Ha időm engedi, szecessziós épületeket keresek fel. Kedvencem az Old England, amely a megunhatatlan hangszermúzeumnak és időszakos kiállításoknak ad helyet.

E sorok írójának hónapokkal ezelőtt, a magyar újságírók havi-kéthavi rendszerességgel tartott baráti vacsoráján tűnt fel: egyre inkább a decemberben nyílt Magyar Kulturális Intézet lett a referenciapont. Ez a város egyik legismertebb pontján, a Szent Mihály- és Szent Gudula-székesegyház mögött található.

- Azt vettük észre, hogy úgy lépnek be a magyarok az intézetbe: Na végre! - mondja erről Szép Fruzsina. A posztjáról a nyár végén távozó megbízott igazgatónő azzal magyarázza ezt: a többezres brüsszeli magyar kolóniának van igénye a hazai ízre a - mint maga fogalmaz - "belgiumi nyelvi gulyáslevesben". Mint mondja, magyarokat és külföldieket itt leginkább a zenével tudott közös nevezőre hozni, ezért is foglalt el ez a művészeti ág kiemelt helyet az intézet kínálatában. Valóban: Sebestyén Márta, a Kaláka, Szakcsi Lakatos Béla, Sebő Ferenc, Oláh Ibolya, a Kispál és a Borz, a szaxofonista Bolla Gábor vagy a fiatal vak zongoraművész, Érdi Tamás koncertje - az elmúlt hónapok olyan eseményei voltak ezek, amelyeket előtte és utána is emlegettek brüsszeli magyar asztaltársaságokban.

A gyerekesek megint külön csoportot képeznek. Egész Brüsszelben négy játszóház működik, a gyermekmúzeumot önkéntesek tartják fent, félgőzzel. Állatkert nincs, ahhoz vidékre kell utazni. A kisebbeknek általában kínált attrakció a bábszínház, de ez részben a nyelvtudásra épít. (Márpedig a kolóniában számos gyerek csak most ismerkedik a franciával vagy a hollanddal. A brüsszeli ún. Európai Iskolában egyébként van magyar nyelvű óvodás csoport is.) Ennek megfelelően sokan megint csak a Magyar Intézettől várják, hogy a gyerekek felé is nyisson. - Kisgyerekeknek szóló programok minket is érdekelnének, bár tágítjuk a gyerek érdeklődését a "felnőtt" mezőnynél is. Nagy Bandó András (most megzenésítették a verseit), Halász Judit, Mikola Péter, stb: ilyenekre gondolok. Talán tudok a szervezésben is segíteni - írja például "Anyuka" nevű hozzászóló az intézet üzenőtábláján.