Az Európa Könyvkiadótól érkezett bejelentés nyomán a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél (MKKE) meglepődve nyitották ki a Silent Library Project nevű világhálós honlapot, amely immár csaknem hatszáz (!) magyarul kiadott könyvet tett hozzáférhetővé, ingyenesen. A házi vizsgálat alapján kiderült, hogy a szolgáltatás egy oroszországi (a működtető közleménye szerint állítólag vlagyivosztoki) szerver tárhelyén működik. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója azonnal értesítette a kiadókat, és a honlapon a levelező program segítségével tiltakozott.

- Az ArtisJus jogi képviselője is megerősítette, a honlap működtetése súlyosan sérti a magyar szerzői jogi törvényt, a szerzők, a fordítók és a kiadók jogait. A honlap működtetője előzetes engedélyük nélkül tette közzé a műveket, amelyek sok ember munkájának eredményeként váltak közkinccsé - mondta lapunknak az igazgató. A webhelyről bejelentkezés után letölthető volt például négy Harry Potter-folytatás (az ötödiket ígérték), Marquez, Laclos, Huxley, Kertész Imre, Esterházy Péter, Vámos Miklós és számos külföldi és hazai kortárs szerző munkája, amelyeket a papírkiadásról másoltak be az elektronikus tárba.

A működtető, miközben leállította tegnap illegális irodalmi szolgáltatását, kitette a honlap fórumába az MKKE és az egyes kiadók e-mail tiltakozásait, amelyekre számos válasz érkezett az állítólagos felhasználóktól. Ezek zöme anarchista szemléletű, szidja a kiadókat és a szerzői jogi szervezetet. Van olyan hozzászóló, aki egyenesen "szerzői jogi fasizmust" emleget. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy Erdélyben például nehéz hozzájutni a magyar könyvekhez, ezért hasznosnak tartják a szabad elektronikus hozzáférést. Információink szerint számos kiadó nem is zárkózna el ez elől, ha erre előzetes fölkérést kapna, és erről megállapodna. Ilyen nyilatkozatot tett közzé például a Konkrét Könyvek képviselője, Tímár Miklós.

Könyvszakmai körökben ugyanakkor erős kétely fogalmazódik meg a kezdeményezés jótékony célját illetően. Szántó György Tibor, az MKKE etikai bizottságának elnöke lapunknak elmondta, a honlap által regisztrált, egy-egy mű esetében több- ezres olvasói letöltésről tudósító adatok nyilvánvalóan túlzottak, nem életszerűek. A szakember szerint igen sokba kerül a tárhely bérlete mellett a papíron megjelent művek elektronikus közzététele is. Ezért úgy véli, a jótékonykodó ingyenes közzététel csak álcatevékenység, amely mögött üzleti vagy egyéb megfontolás lehet. Nem kizárt, hogy a honlap homályba burkolózó működtetője meghatározott értelmiségi körről akar adatokat gyűjteni.

Az ArtisJusnál közölték lapunkkal: a nemzetközi egyezmények szerint a szerzők, fordítók kizárólagos joga dönteni a közzétételről, az érintettek fölléphetnek a honlap üzemeltetője, illetve a tárhely gazdája ellen. A kalózkodást a büntetőjog is fenyegeti, ilyen ügyben a rendőrség hivatalból indít eljárást, ha a cselekményről értesül. Miután a kalózhonlap fölfüggesztette szolgáltatását, följelentésről nem értesültünk.