A 15-29 éves korosztályhoz tartozók többsége vallásosnak tartja magát, az egyházi tanításokat azonban kevesen követik. A legtöbben a "vallásos vagyok a magam módján" kategóriába sorolhatók. Az elmúlt években ugyanakkor növekedett azoknak a határozottan nem vallásos fiataloknak az aránya, akik ateista nézeteket képviselnek - értékeli Rosta Gergely szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a kormányzati megrendelésre készült Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004 vizsgálat eredményeit.

A legalább havonta templomba járók aránya csökkent az ezredforduló óta. Az adatok alapján feltételezhető, hogy tízből négy fiatal lelki igénnyel soha nem teszi be a lábát templomba, és soha nem vesz részt vallási szertartáson. Másfelől a vallásos hitet a megkérdezettek 15 százaléka tartja kiemelkedően fontosnak, és további 20 százalék is nagy jelentőséget tulajdonít neki.

A vizsgált korosztályon belül a gimnazista korúak kötődnek leginkább a valláshoz. Ez nem meglepő, hiszen az egyházi iskolák vagy a hittanórák meghatározó élményt jelentenek a tizenévesek számára. A középiskola befejezése után folyamatosan csökken a vallásosság a fiatalok körében. A legkevésbé vallásos a 25-30 év közötti korcsoport. Mindez egyfajta egyházkritikaként is felfogható, arra utal, hogy az intézményesített vallási nevelésen túl a fiatalok nehezen találnak kapcsolatot az egyházakkal. A valamely szervezethez tartozó fiatalok 15 százaléka, a teljes korosztálynak mindössze két százaléka tagja valamelyik vallási közösségnek.

Az értékrendek alapján nincs lényeges különbség a vallásos és a nem vallásos fiatalok között - állapítja meg Rosta Gergely. A nem vallásosak számára valamivel fontosabb a gazdagság és a hatalom, de jellemzően mindkét csoport a békét, a családot tekinti az elsődleges értéknek.

Politikai szempontból meglehetősen nagy az eltérés, ez a szavazási hajlandóságban is megmutatkozik. Ha most lennének a választások, akkor a fiatalok átlagosan 40 százaléka menne el szavazni, míg például a hitüket gyakorló, heti rendszerességgel templomba járó katolikusoknak a 65 százaléka. Utóbbiak kétharmada a Fideszre voksolna. Ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hisz a hetente templomba járó katolikusok csak négy százalékát teszik ki a harminc év alattiaknak - jegyzi meg a szociológus. A Fidesz helyzete kedvezőbb, mert összességében jóval népszerűbb a fiatalok körében, mint az MSZP. Igaz - mondja Rosta -, ez nem feltétlenül világnézeti elkötelezettséget jelent, inkább azt jelzi: bármekkora változások történtek is a jobboldalon, a fiatalok nagy része még mindig generációs pártként tekint a Fideszre.