A Monetáris Tanács legutóbb augusztus 22-i ülésén mérsékelte az alapkamatot 50 bázisponttal 6,25 százalékra.

A tanács hétfői közleményében rámutat, hogy az idén a fogyasztói infláció 3-4 százalék között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2 százalék alatti szinten stabilizálódott. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése állt.

A tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi a Monetáris Tanács szerint. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak.

A testület felhívja a figyelmet arra: az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási  igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövid távú adócsökkentést.

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot.

A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat - olvasható a Monetáris Tanács közleményében.

(MTI)