A nyílt múzeumi és örökségnapok mintájára a kutatók éjszakájának is az az alapgondolata: hogyan lehet az ismereteket minél közelebb hozni a hétköznapi emberekhez? Hiszen - mint Raffaele Liberali, az Európai Bizottság (EB) illetékes kutatási igazgatója elmondja: - Európa-szerte csökken a természettudományos műveltség, az iskolában tanultak pedig megkopnak, egyre homályosabban rémlik Ohm törvénye és a koszinusztétel.

A fiatalok körében egyre kevésbé népszerűek a reálpályák, miközben az EU-nak hétszázezer új tudományos kutatóra lenne szüksége ahhoz, hogy saját vállalását teljesítse. (Természetesen nem elsősorban az állásokra jelentkezők hiányáról van szó, hanem az állásokéról.)

Mi a közös egy pingponglabdában és egy repülőgépben? Hogyan induljunk a zoológiai Grál nyomába? Mire képes Asimo, a világ legfejlettebb - részben európai "szülőktől" származó - humanoid robotja? Melyek a déli félteke égboltjának rejtélyei? Brüsszelben négy helyszínt kereshetett fel az ezernél több érdeklődő, köztük számos iskolás, aki kíváncsi volt a válaszokra. (A helyszínek között ingyenes buszjárat szállította őket.)

Az előadókat, a néhai Öveges professzor úr itteni utódait lényegében azonnal, s ingyen sikerült megnyerni - tudtuk meg a szervezésben közreműködő Természettörténeti Múzeumban, amely a St Géry-csarnokok, a Planetárium és a Brüsszeli Szabadegyetem mellett egyben a negyedik helyszín volt.