
Tusi nõvérei
 Tusi, azaz Kopasz Rozália
Ilyen, persze, nincs. És mégis van. Az alábbi küldeményt szerkesztőségbeli elektronikus levelesládámban találtam néhány napja - és először spamnek, levélszemétnek hittem, majdnem olvasás nélkül küldtem a virtuális szemétkosárba. Valami azonban azt súgta, hogy ne tegyem ezt. Köszönöm a figyelmeztetést.
 Kelen László
Az alábbiakban minimális, a lényeget nem érintő és a feladóval egyeztetett változtatásokkal teszem közszemlére a "talált tárgyat", amelyet, terjedelme okán kénytelen voltam feldarabolni, és néhány szerkesztői megjegyzéssel is ellátni. (Ezeket mindenhol zárójelbe tettem.)
 'Egy kommunista milliomos' - Kelen László fiával, a felszabadulás után Budapesten
(A levél feladója és szerzője Kelen Péter, Kanadában élő honfitársunk, aki néhány éve elhunyt édesapja, Kelen László élettörténetét szeretné feldolgozni, és ehhez keres élő és írott, illetve más formában - képben, hangban - rögzített forrásokat. A küldemény hanganyagokat is tartalmazott; ezeken az amatőr felvételeken Kelen Péter adja elő édesapja számait. A dalok a cikk melletti jobboldali menűoszlop "Csatolt állományok" feliratú dobozából tölthetők le, meghallgatásukhoz mp3 lejátszó program szükséges. A nekem küldött levél egy másik levélváltással kezdődik, amely Kelen Péter és a Magyar Televízió egyik munkatársa között zajlott, néhány éve. Akkor, nem mellesleg Kelen László még élt.)
Subject: USA Date: Fri, 27 Dec 1996 09:22:22 -0800 From: Peter Kelen To: (a Magyar Televízió munkatársa)
Kedves Zoltán
Keresem Erdösi László / Kelen László, USA című operettjét ami 1928-33-ban ment a Terézkörúti Szinpadon, és amit a Magyar Televízió a 70-es évek vége felé, állítólag fel is újított.
Szívélyes üdv. Kelen Péter.
(Az MTV munkatársának válasza)
Subject: Re: USA Date: Thu, 06 Feb 1997 14:24:32 +0100 From: (Az MTV munkatársa) To: peter kelen
Kedves Peter,
Igazán sajnálom, hogy december 27-i üzenetedre csak most tudok válaszolni. Előbb gond volt az email-kapcsolatommal, aztán pedig sokat keresgéltem. Nem csak az MTV-ben, hanem a Rádió hangarchívumában is, a Magyar Színházi Intézet könyvtárában és archívumában, majd két színháztörténésszel is konzultáltam.
Az eredmény sajnos elég sovány. De részletezem, hátha találsz benne valami használhatót.
Erdősi László (ugyanaz a személy) szerepelt Erdőss és Erdős néven is. Erdősi és Kelen László szerzőpáros összesen három darabot jegyzett a Terézkörúti Színpad műsorában. Az egyik - alighanem a keresett operett - a következő címen került színre 1928-ban: JU-ESZ-É - Amerikai őrület.
Ugyanabban az évben, ugyanott, Kelen-Erdős jegyzett A kalózok címmel egy operettparódiát. 1933-ban pedig ugyanilyen felállásban A nagy kozmetikus került színre a Terézkörúti Színpadon. Amely egyébként még abban az évben megszűnt. Működtek együtt három darabban a Komédia Kabaré-ban (1927-1933) is. Kelen László önálló darabját: BUÉK címen mutatta be a Terézkörúti 1933-ban. Volt egy másik darabja: A peches ember, a Pódium Kabaréban (1938).
A Magyar Radió hangarchívumában semmi nincs, ami biztosan jelzi, hogy ott nem foglalkoztak példaul a Ju-Esz-É-vel, mert a Radió archívumai igen jók. Az MTV-ben az archiválás a hetvenes években igen rossz volt, de egy felújitott operett, film vagy video anyagának kellene nyomának lennie. Semmi nincs.
Hát ennyire jutottam.
Szívélyes üdvözlettel, (teljes név).
(Kelen Péter válasza a fenti levélre)
Subject: Erdősi / Kelen Date: Sat, 08 Feb 1997 02:54:02 -0800 From: peter kelen To: (Az MTV munkatársa)
Kedves Zoltán.
Hála és köszönet közreműködésedért!
Sajnálatos, hogy semmi Erdősi/Kelen opusz sem található. Legalább is hivatalos helyeken. De én remélem, talán valahol még léteznek.
A JU-ESZ-É, a Terézkörúti Színpad fennállásának legnagyobb sikerű műsora volt. Hat(6) éven át - 1928-33 - a JU-ESZ-É-vel nyitott a szezon és @300-szor lett bemutatva. A JU-ESZ-É - dacára annak hogy több mint 1 (egy) évvel a tőzsdekrach előtt íródott - arról szól, hogy Gacsaj Pesta, hírhedt mátészalkai betyár, villamosszékre lesz ítélve a Sing sing-ben, de megmenekül mert a fegyház nem fizette ki a villanyszámlát.
Mátészalka gyászba van Gacsaj Pesta halva van Mátészalka gyászba van Gacsaj Pesta halva van Gacsaj Pesta halva van
Az utolsó Erdősi/Kelen műsor csak egyszer látott színpadot. 1942-ben, a Goldmark Terem-ben. A sláger egy külföldre menekülésről (amiről akkor mindenki álmodozott) szóló blüett volt. Minden strófa egy másik világvárost idézett. Kezdve New York, London, Párizs, stb. Mint annyi minden más, ez is elveszett, de a finálét tudom fejből:
Ahol a Váci ucca meg a Béke tér És az Andrássy út véget ér; E tájat nem hagyjuk el, semmiér'! A pesti polgár a jégen is megél!
Hát csak szóljon vidáman a zene! És a bút meg vinné el a fene! Pesten élünk s nem cserélünk Senkivel a világon, sohase!
És talán ha néha néha van egy kicsi baj; Drágább lett a marhahús és abszolute nincs vaj; Nem kell sírni, el kell bírni, Mert ez máma mindnyájunk közügye! Pesten élünk s nem cserélünk Senkivel a világon, sohase!
Pricc, pracc, prucc!
(Kelen Péter, édesapjáról.)
Kelen (Klein) László Budapest, Julius 21, 1907 - 2000, Szeptember 27, Montreal.
Édesapja, Klein Dezső, 1914-ben bevonul, de a fronton lebetegszik, leszerel és a Lövölde téri Grádó Kávéház tulajdonosa lesz.
A Grádóban volt rendszeres kabaré és ez serkenti Lászlót, az ifjú szövegírót. Tehetsége már korán kimutatkozik. Nyolcéves korában írta az alábbi csasztuskákat családtagjairól:
Pali köztünk a legnagyobb fiú. Igen jó gyerek, csak kissé hiú.
Egyetlen leány köztünk a Mici; Kinek a szája nem éppen pici. Bizony nem hiányzott ott Hol az isten nyelvet osztogatott.
Sorrendben én a harmadik vagyok, De észben első helyen ragyogok.
Az első pénzt, írással, 10 éves korában kereste. Hallotta a felnőtteket pletykálkodni Emil bácsi csúnya menyasszonyáról és írt erről egy gúnyverset. Emil bácsi felajánlott 10 koronát egy "szép" versért a leendő Lujza néniről, mely összeget, átvételkor ki is fizetett.
1919: jött a Kommün, bezárták a Lóverseny-pályát és a Grádó Kávéház tönkrement.
1926: Kezdődik a két Laci, Erdősi & Kelen együttműködése.
1928: Fel lesznek fedezve. Mici udvarlója, egy neves újságíró beajánlja őket Zerkovitz Bélának, aki rögtön telefonál Nagy Endrének.
STRANDSZERELEM
Egy szép tavaszi délelőtt, Kelen a Lövölde téri Kairó kávéház teraszán reggelizett, amikor megjelent Erdősi és - miközben megette Kelen reggelijét - izgatottan újságolta, hogy a Terézkörúti Színpadon szerepel egy Kopasz Tusi nevű lány, aki nagyon szép.
Ez a Kopasz Tusi tényleg szép lehetett,mert hogy hát ő volt az 1929-ben rendezett Miss Budapesti Színház Szépségverseny győztese.
És 1930 október 19-én Kopasz Tusi Kelen Lászlóné lett.
Férjhezmenése után Kopasz Tusi visszavonul a színpadtól és életét a röminek és Kelen Lászlónak szenteli.
A JU-ESZ-É fenomenális sikere után, Kelen nagy népszerűségre tesz szert. Felkérik, hogy vezesse a Színházi Élet című lap zenerovatát és rengeteg a rajongója.
Persze még őt se szerette mindenki:
1929. június 14.: Kelen egy kétségbeesett telefonhívást kap a Fővárosi Operett Színházból. Az egész város el volt árasztva plakátokkal, amelyek a Strandszerelem, egy új, háromfelvonásos Harmath Imre-operett július 1-jei premierjét hirdették, a városligeti Nyári Operett Színházban. Ámde Dalmady Ilka, Harmath szerelme elutazott Abbáziába (Opatija) és Harmath, csapot-papot és strandszerelmet felejtve, utána ment. Az operettből csak a cím volt meg. És "Lacikám, ha egy hét alatt meg tudnád írni, akkor még maradna egy hét próbákra is".
Kelent bezárták egy lakásba a színházépület 3. emeletén. Kapott 24 órás műszakban rendelkezésre álló gépírónőt és rendelhetett amit akart, de a helységet nem hagyhatta el.
És négy (4) nap után kész volt az operett.
A Strandszerelem játszódott is szépen, három (3) hetet élt meg, kb. 75%-os házak előtt. Három hét után azonban, zsebében egy friss operettel, megjelent Harmath és leparancsolta a Strandszerelmet. "De 75%-os a ház", nyafogta a vezetőség. "75% az semmi, nekünk 100% kell!", harsogta Harmath. És olyan nagy volt a hatalma, tekintélye, hogy engedelmeskedtek. Levették a Strandszerelmet és az új operettet kezdték próbálni . Az új operett augusztusban debütált, de olyan pocsék volt, hogy az első felvonás után a közönség elment és be kellett zárni a színházat.
Ezek után Harmath Imre világában Kelen László megszűnt létezni. Valahányszor találkoztak, Harmath keresztül nézett rajta és soha többé egy szót sem váltottak egymással. És ez szegény Lacinak, aki imádta Harmathot, fájdalmas csalódást jelentett.
Harmath Imrén kívül volt még egy valaki, aki nem szerette Kelen Lászlót. Az illetőt úgy hívták, hogy Salamon Béla.
Salamon féltékeny volt, mert a kulisszák mögött mindig Kelen volt a társaság lelke. Kelen mindenkit szórakoztatott és Kelent mindenki szerette, amíg őt (Salamont) Nagy Endre gúnyolta, lehordta, sértegette.
1930-ban Laci írt egy "Akkor és most" című tréfát - Salamon részére -, amelyben volt egy pisztoly-jelenet. Eleinte minden jól ment, de a főpróba előtt Salamon kijelentette hogy a pisztoly-jelenet nem jó, ő nem nyúl pisztolyhoz és a pisztoly-jelenetet tessék kivágni. különben ő nem lép fel. Kelen nagynehezen rábeszélte: "de igazgató úr, ez csak egy próba. Nagyon szépen kérem, hogy most az egyszer csinálja még meg, és ha a jelenet tényleg nem jó, ígérem , hogy kivágjuk".
A pisztoly-jelenet nyíltszíni tapsot kap és Salamon bocsánatot kért.
1936-ban Kelen megtudta, hogy Salamon - engedély nélkül - játssza az "Akkor és most"-ot a Pódium Kabaréban. Kelen beperelte a tulajt, aki, ha jól tudom, Somogyi Kálmán volt. A tárgyaláson Salamon Béla volt az alperes tanúja, míg Kelen oldalán Hercegh Jenő (Hacsek) állt. Tanúskodásra sajnos nem került sor. (Érdekes lett volna hallani, hogy mit mond Salamon). A bíró ajánlotta, hogy egyezzenek ki, ami meg is történt. Kelen kapott 800 pengőt és az ügyet ejtették.
A 30-as években, havi 600 (hatszáz) pengő volt a maximum, amit Laci, mint nagysikerű színpadi szerző, keresett.
Ezért inkább a könyvügynökösködésre koncentrált, mert ugyanezt az összeget ott egy hét alatt képes volt összehozni. Reggelenként, csupán egy rendelőívvel zsebében nyakába vette a várost és délután 3-kor már a kávéházban volt megtalálható. Látogatott üzleteket, irodákat stb. és mindenütt szívesen látott volt.
Éles eszéhez és fantasztikus humorához filmsztárszerű jóképűség, égszínkék szem, hullámos szőke haj társult. Senki nem hitte el, hogy zsedó. Egy alkalommal bement a belügyminisztériumba, bemutatkozott mint báró Babarczy Jenő, aki azért vállal munkát, hogy felhívja a figyelmet az elszegényedett kisnemesség sanyarú sorsára. Akivel csak beszélt, mindenki rendelt tőle könyvet. Beleértve Gömbös Gyulát, Horthy miniszterelnökét: "Itt írd alá urambátyám" mondá Laci, bokacsettintve. "Szívesen kedves öcsém!" válaszolta Gömbös.
A zsidótörvény érvénybeléptével Kelen alkalmazhatatlanná vált. Ámde ő alkotott egy önálló vállalatot, KATOLIKUS ÚT néven és - a munkaszolgálatig - zavartalanul folytatta a könyvügynökösködést.
Folytatás (katt ide!)
|