Hany Istók láplakó volt. A Hanságban élt, a legenda szerint kopoltyúval lélegzett, testét pikkelyek borították, s úszóhártyák feszültek az ujjai között. Nyers halat és békát evett.

Amikor az emberek rátaláltak, ruhába öltöztették, és elvitték a kapuvári várba. Ott még a szerelmet is megízlelte, beleszeretett a tiszttartó lányába, aki azonban máshoz ment férjhez. Ekkor Hany Istók a Rábába ugrott, s visszaúszott a Hanságba.

Hany Istók legendájának egyébként - a kapuvári plébánia anyakönyve szerint - van némi valós alapja, hiszen 1749 márciusában a halászok egy vadállathoz hasonló fiút fogtak a Hanságban, a kapuvári várban szoktatták a civilizációhoz, ám egy év után ő váratlanul a Rábába ugrott, s leúszott a Hanságba. Hany Istók utána már nem került elő.

Újra elárasztják a Hanságot?

Három, egymástól függetlenül elárasztható területet alakítottak ki. Közülük kettőt az idén tavasszal már el is árasztottak. Ezt követően azonnal megjelentek a vízimadarak a vidéken. A mesterségesen kialakított költőszigeteken három pár, Magyarországon fokozottan védett gulipán és hét pár gólyatöcs is költött. A virágkáka és a tavirózsa pedig újra kibontotta szirmait.

A napokban a Hanság élővizes rekonstrukciója keretében megnyitották a Nyirkai-Hany zsilipet, s megkezdték a harmadik területrész elárasztását is. Ezzel már hatszáz hektárt kapott vissza a természet. Hajdanán egyébként 50 ezer hektárt borított víz a Hanságban.

- A Hanságot még a XVIII. század végén kezdték el lecsapolni, II. József, a kalapos király idején épültek meg az első lecsapoló csatornák Bősárkány határában - vezet vissza a vidéket kisajátító kezdetekhez Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. - A közelmúltból pedig sokan emlékeznek az ötvenes évek KISZ-es akcióira. A Hanság lecsapolói a víz alól akarták "felszabadítani" a termőterületeket, de minden magyar és nemzetközi példa azt bizonyítja, hogy a természetet nem lehet megerőszakolni. A mostani rekonstrukció keretében a területeknek csak egy részét állítjuk vissza az eredetihez közel hasonló vizes állapotba, s élni, dolgozni hagyjuk a környékünkön gazdálkodó embere-ket is.

Az igazgató szerint tapasztalatok, statisztikák mutatják, hogy aki a víz közelében él, az gyorsabban gazdagszik. A víz tehát a haszonelvű ember számára is becses érték. A természetbarát ökoturizmus megteremtése új jövőképet vázol fel a hansági embereknek. A rekonstrukció szereplői azt szeretnék elérni, hogy legalább 4-5 ezer hektár váljon újra vizes élőhellyé.

- A Hanságban szerencsére nagy területek rekonstrukciójára van lehetőség - fűzte hozzá a zsilipnyitáson részt vevő Tardy János, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. - Sokkal rosszabb a helyzet az ecsedi lápon, amelyet szinte teljesen tönkretettek. Márpedig a mocsaras, lápos, nádas területek kiváló szűrőmezők. Biológiai szűrői a természetes tavakba áramló vizeknek. Ha a Kis- és Nagyberek értékeit sikerült volna megőriznünk, és szűrőhatásukat kifejthetnék, sokkal könnyebben és nagyságrendekkel kevesebb pénzből lehetne fenntartani a Balaton jó vízminőségét.

Hevenyészett számítások

- Ezért is aggasztó és szomorú, hogy a Természetvédelmi Hivatal által elkészített szikestó- és lápkataszter szerint a magyarországi lápvidék 97 százaléka az enyészeté - kesergett a helyettes államtitkár. - A nagy folyószabályozások és a lecsapolások óta Magyarország világelső a láppusztításban.

A természetrombolás általában sehol a világon nem öncélú. A Hanságot például azért csapolták le, hogy termőföldeket nyerjenek, termeltek is búzát és cukorrépát ezen a korábban vizes vidéken. Az ötvenes, hatvanas években annyira a kollektív mezőgazdaság, az összefüggő nagy termőterületek bűvöletében élt az ország, hogy a párt Veszprém megyei első titkára a Balaton lecsapolását is fölvetette. Hevenyészett számítások készültek arra, hogy mennyi gabonát lehetne termelni Közép-Európa legnagyobb tavának a medrében. Szerencsére ez az alkalmi ötlet a tervezés stádiumába sem jutott el.

A vizes élőhelyek, a természetes vizek sorsát a mindenkori értékelvek döntik el. Mi a fontosabb? Az agrárgazdaság? Az idegenforgalmi bevétel? A tájértékek, a természet hosszú távon, és az egész emberiségnek jövedelmező védelme, őrzése?

Magyarországnyitott és fogadókész

Megkérdeztem Joustra urat: mi késztette Hollandiát arra, hogy részt vállaljon a Hanság rehabilitációjából.

- A berlini fal leomlása után a közép-európai országok számára készítettünk egy természetrekonstrukciós tervet - válaszolta az államtitkár. - Magyarország nyitott, fogadókész volt az ajánlatunkra, ezért kitüntetett figyelmet fordítunk az itteni elképzelésekre, munkálatokra. Hollandia több mint húszmillió forinttal is támogatta a Hanság vizes élőhelyi rekonstrukciójának ezt az ütemét, s bízom az együttműködés eredményes folytatásában.

Az államtitkár szerint egyébként Közép-Európában jók a természetvédelem esélyei.

- Ezek az országok - legalábbis a természetvédelemben - rájöttek arra, hogy a múlt hibás lépéseit nemcsak kritizálni, hanem mindenekelőtt korrigálni kell - hangsúlyozta Joustra úr.

Azt hiszem, jó lenne, ha a holland politikusnak ez az állítása nem csupán a természetvédelemre volna érvényes Magyarországon.