A tünetek nem csak az agyban léteznek!

Úgy tűnik, bizonyos gének működési állapota is felelőssé tehető a változatos tünetek kialakulásáért. Egy angol kutatócsoport nemrégiben 25 egészséges és 25 CFS-ben szenvedő ember fehérvérsejtjeiben vizsgálta meg különböző gének aktivitási szintjét. A modern molekuláris biológiai módszerrel (DNS csip technológiával) végzett összehasonlítás során azt találták, hogy a tesztelt 9522 gén közül 35 esetében eltérés mutatkozott. Mivel már voltak hasonló, de ellentmondásos eredményekkel járó vizsgálatok, a kutatók egy még pontosabb módszerrel (az ún. real-time PCR-rel) ellenőrizték eredményeiket. Ekkor azt találták, hogy 15 gén négyszer aktívabb volt, egy gén pedig kevésbé működött a CFS-es betegekben.

A kutatók által a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegekben azonosított, megváltozott aktivitású gének egy része fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében részt vevő sejtalkotók, a mitokondriumok működésében - ez magyarázatot adhat a betegek krónikus fáradtságérzésére. Az eltérő aktivitást mutató gének közül néhány a szervezet immunrendszerének szabályozásában vesz részt, megint mások az idegsejtek működésében játszanak fontos szerepet. Az egyik gén termékét egyes vírusok megkötik, amire a sejtek ennek fokozott termelésével válaszolnak. Ez összhangban áll azzal a klinikai megfigyeléssel, miszerint a betegség egyes vírusfertőzések - például az Epstein-Barr, a Q-láz, enterovírusok és a B19 parvovírus - után alakul ki. A betegség gyakran influenzaszerű tünetekkel kezdődik, melyek aztán csak nem akarnak megszűnni.

A kutatók hamarosan 1000 egészséges és 1000 CFS-es beteggel megismétlik a vizsgálatot, ez alkalommal azonban 47 ezer génterméket fognak tesztelni.

Ha az angol tudósoknak sikerül egyértelmű fizikai változásokat kimutatniuk a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő személyekben, megdől az a régóta fennálló vélemény, miszerint "a tünetek csak az agyban léteznek". Ez azt is jelenti, hogy e komplex kór egy része legalább molekuláris biológiai alapon érthetővé válik, és mégsem (csak) pszichés betegnek tekintve kell hozzákezdeni az ilyen tünetekkel jelentkező páciensek kezeléséhez.

A kutatási eredményekből szerzett ismeretek birtokában a jövőben az is lehetővé válhat, hogy vértesztet fejlesszenek ki a CFS kimutatására. A kutatók abban is bíznak, hogy munkájukkal elősegíthetik a betegség kezelését.

Teendők hasonló tünetek esetén

- forduljunk szakemberhez, hiszen a tünetek hátterében állhat komoly betegség (pl. cukor-, szív-, májbetegség), kiválthatja táplálékallergia, vérszegénység, fogamzásgátló tabletta, vitamin- és/vagy ásványianyag-hiány stb.,

- végezzünk rendszeres, nem megerőltető testmozgást (pl. gyalogoljunk),

- tanuljuk meg és használjuk a hasi légzést, és ügyeljünk a helyes testtartásra - ezek fokozzák a keringést és a légzést, ezáltal javítják a szervezet oxigénellátását,

- lehetőség szerint kerüljük/csökkentsük a stresszt okozó helyzeteket/körülményeket,

- különböző technikákkal végezzünk stresszoldást (pl.

relaxációval, meditációval,

különböző masszázsokkal,

tajcsival stb.),

- fogyasszunk nagy biológiai értékű élelmiszereket,

- a gyógynövények közül sok esetben hatásos a szibériai

ginseng (növeli a stressztűrést, és fokozza az immunrendszer működését).