Az Amerikai Egyesült Államokban nemrég a Legfelsõbb Bíróságig ment el egy szülõ, aki nehezményezte, hogy a gyerekeknek Istenre hivatkozva kell fogadalmat tenniük

AFP - William Thomas Cain

A tolmácsként dolgozó Bodnár Attila nyár végén még biztosra vette, hogy pár hónapon belül benyújtja a bírósághoz a Magyar Ateista Egyház nyilvántartásba vételi kérelmét. Jó lett volna megtudni, hogy a bíróság hajlandó-e egyházként bejegyezni egy kifejezetten isten- és vallástagadó szervezetet, de a kérdés egyelőre megválaszolatlan marad. Bodnár Attilának ugyanis időközben elment a kedve az egésztől. Nem az ateizmustól, hanem a szervezéstől. Túl sok az "agyilag zokni" ember - röviden így indokolja, miért holt hamvába az ateista egyház létrehozására tett kísérlete.

Sályi Zoltán, egy másik eltökélt ateista diszkrétebben fogalmaz. A kezdeményezés szerinte a "jó szándékú amatőrök rózsaszín elképzelései miatt" bukott meg. A kudarc ellenére ő úgy érzi, nem szabad megengedni, hogy megrekedjen az ateizmus ügye. Mert az érdeklődés nagyon nagy. Az egyházalapítás hírére rengetegen jelentkeztek az interneten, még a határokon túlról is, Felvidékről és Erdélyből. A tapasztalatokból okulva Sályi Zoltán eldöntötte, hogy egyház helyett inkább egyesületet szervez. A szervezet neve valószínűleg Humanisták és Ateisták Társasága lesz.

Sályi Zoltán kereken ötvenéves, a Szolnok megyei Törökszentmiklóson él. Műszaki végzettségű, jelenleg egy szolid nyereséggel működő kereskedelmi vállalkozásból tarja fenn magát. Református családban született, istenben viszont soha nem hitt. Kezdetben csak közömbös volt a vallás iránt, az évek során aztán szép lassan öntudatos ateistává vált. Ebben személyes élmények is közrejátszottak: egyik régi barátnőjén elhatalmasodott a vallási érzület, belépett egy Békés megyei keresztény kisegyházba, és minden kapcsolatot megszakított addigi ismerőseivel.

A törökszentmiklósi férfi szerint a hit nem valamiféle földöntúli hatalom, hanem a neveltetés vagy lelki tényezők hatására alakul ki. Vallás nem létezhet az emberi értelem nélkül, de az emberi értelem igenis létezhet vallás nélkül. Mi több, a tudás szempontjából zsákutcának minősíti a vallást. Az egyesület tagtoborzó felhívását idézi: az ateisták a vallások alapját jelentő metafizikus állításokat - legyenek azok bármilyen jóhiszeműek is - az emberi hiszékenységgel való visszaélésként értelmezik. Sályi Zoltánt nem hatja meg, hogy az egyházak jelentős szociális és karitatív tevékenységet végeznek. "Ez jó dolog, de minek hozzá a vallás?" - kérdez vissza.

Miközben az egyházi vezetőket a kormányzat némelyik megnyilvánulása a hajdani egyházüldöző politikára emlékezteti, Sályi Zoltán úgy véli, hogy Magyarországon nem a hívőket, hanem az ateistákat félemlítik meg. Ezért nem alakult eddig egyetlen vállaltan ateista szervezet sem, pedig százezrekre, talán milliókra tehető azok száma, akik nem hisznek semmiféle túlvilági erő létezésében. Az amerikai ateista mozgalom egyik vezetője azt mondta, hogy az Egyesült Államokban az ateisták alkotják az utolsó elnyomott kisebbséget. Ugyanez érvényes a hazai viszonyokra is - állítja.

A Humanisták és Ateisták Társasága nem akarja elvitatni az emberek jogát a valláshoz, de szeretné minél szélesebb körben népszerűsíteni az ateista világnézetet. Csakhamar az is kiderül, hogy a kezdeményezés több eredménnyel jár-e, mint az egyházalapítás. Sályi Zoltán közlése szerint az egyesület még az idén mindenképpen megtartja alakuló ülését. Vagy soha.