Jimmy Wales
forrás - wikipedia A bárki által szerkeszthető, ingyenes internetes enciklopédia ma már közel harminc nyelven működik – az angol verzió már 775 ezer szócikkel rendelkezik. Wales a gyorsan bővülő és egyre több pluszszolgáltatást (például híreket és szótárt) kínáló Wikipédia előtt álló legújabb kihívásokról, feladatokról beszélt magyar újságírók előtt.

- Magyarországon az internet elterjedtsége még mindig alacsony a nyugati országokhoz képest. Hogyan lehet eladni a Wikipédiához hasonlatos kezdeményezést az átlagos magyar internetfelhasználónak?

- A magyar Wikipédiának már 17 ezer szócikke és körülbelül száz rendszeres publikálója van. Ezek a számok egyre növekszenek, így a Wikipédia is mind hasznosabb és vonzóbb lesz. Az internet fejlődésének egyik hajtóereje is az, hogy az emberek számára hasznos dologról van szó.

- Előadásában említette, hogy a svéd Wikipédia az átlagosnál gyorsabban növekszik. Mi az, amitől az oldal egy bizonyos nyelven gyorsabban fejlődhet?

- A statisztikákat megnézve azt vettem észre, hogy nagyon fontos tényező az internet elterjedtségének szintje. Természetesen az is fontos, hányan beszélik azt a nyelvet, illetve az, milyen szinten és hányan beszélnek angolul abban a közösségben. Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el, ha a magyarul beszélők és a szócikkek arányát tekintjük. Kevésbé tudományosan megközelítve a kérdést, Svédország esetében szerintem nagy szerepet játszhat a hosszú hideg tél is, amikor inkább van kedvük az embereknek szócikkeket írni esténként, mint a szabadban fagyoskodni.

- A Wikipédia kritikusai azt mondják, az a legnagyobb probléma, hogy nem tudományos munka, nem tudósok írják, ezért nem is megbízható.

- Maga a tartalom a bizonyíték. Ha jó a tartalom, jó az oldal. Ha valaki hall a Wikipédiáról, azt gondolhatja: ez nem biztos, hogy jól működik. Ha viszont megnézi, lehet, hogy már azt mondja, ez jó, néhol nagyon jó. A minőséget a közösség biztosítja, amely írja és felügyeli a szócikkeket. Minden változás megjelenik egy erre fenntartott oldalon, amelyet több százan figyelnek. Az erre használt szoftver lehetővé teszi, hogy könnyedén meglássuk és összehasonlíthassuk a változásokat. Minden régebbi verziót mentünk, minden visszakövethető. A legfontosabb, hogy ez egy közösség, ahol az emberek ismerik egymást. Ettől működik.

- Van olyan, hogy egy oldal véglegesen elkészül – például egy ország történelme –, és akkor azt mondják, ennyi, ez készen van?

- Nem; mert mindig jönnek új információk, mindig változik valami. Próbálunk azonban kidolgozni egy olyan folyamatot, legelőször az angol verzió számára, hogy egyes cikkverziókat „megfelelőnek” „elég jónak” nyilvánítsunk. Nem tervezzük, hogy egyes cikkek esetében letiltjuk a további szerkesztést, habár igenis keresünk egy elfogadható, végső verziót.

- Szeretné kinyomtatva is látni a Wikipédiát?

- Igen. Nagyon sok embernek nincs lehetősége internetet használni, s ők egy nyomtatott változatot nagyon jól tudnánk hasznosítani.

- Hogyan döntik majd el, mit nyomtassanak ki? A Wikipédia mindig változik, melyik változatára lehet kimondani, hogy ez nyomtatható?

- Nos, ez nehéz ügy, s még nincs rá megoldás. Már kidolgoztunk olyan eljárásokat, amelyeknek segítségével a közösség egyes szócikkeket kiemelt cikké nyilváníthat, amely a közösség legjobb munkáját reprezentálja. Ez a folyamat azonban nagyon lassú. Arra is figyelni kell, hogy azok a szerkesztők, akik egy "szerkesztési háború" esetén döntenek egyegy verzió sorsáról, ne legyenek elfogultak.

- Mi történik akkor, ha valaki egyszerűen kicserél egy cikket mert nem ért egyet az ott leírtakkal, és ebből egy szerkesztési háború bontakozik ki? Mit lehet ez ellen tenni? Nem olyan régen zajlott le egy ilyen a magyar Wikipédián a magyar nyelv eredetével kapcsolatban.

- Igen, erről hallottam, bár a szembenálló elméleteket nem ismerem pontosan. Ha egy kérdés tényleg vitatott, akkor a Wikipédiának az a feladata, hogy bemutassa a teóriákat, és elmagyarázza, mi a különbség közöttük, melyik miért védhető. Ha valaki olyan bukkan fel, aki nem hajlandó a kooperációra, a közösség eltilthatja a további szerkesztéstől, igaz, ez nem könnyű döntés. Látni kell azonban, hogy folyamatosan senki sem erőltetheti rá az elképzeléseit egy közösségre.

- Nemrég indult el a Wikinews, egy, a felhasználók által szerkesztett híroldal. Honnan jött ennek az ötlete?

- Ha valami fontos, nagy hatású dolog történik a világban, a Wikipédia szócikkei általában naprakészek és hasznosak. A tavaly decemberi cunami estén a híreket meg lehetett tudni a tévéből, a Wikipédia viszont számos háttérinformációval szolgált az ott élő emberekről, kultúrájukról, történelmükről. Hasonló volt a helyzet az Abu Graibbotrány kitörésekor is. Az emberek tudták, miről van szó, mi történt ott, de arra is kíváncsiak voltak, hol van Abu Graib. Az efféle információhiányokat sikeresen ki tudja tölteni a Wikipédia. Az aktuális események inspirálják a szócikkek készítését is: a börtönbotrány kitöréséig például nem volt szócikk Abu Graibről, akkor viszont szinte azonnal készült egy.

A hírszolgáltatás, a Wikinews hatalmas kihívás, teljesen mást kíván, mint egy enciklopédia szerkesztése. Ha valaki egy szócikket kicserél például a magyar nyelv történetéről egy nem általánosan elfogadott változatra, észrevesszük, kijavítjuk. De a hírek egy napra szólnak, sokkal nehezebb kontrollálni.

Az angol Wikinewsnak például nagyon sok Romániával kapcsolatos híre van mostanában, mert a román szerző nagyon aktív. Ez teljesen rendben van, csak néha furcsa. Ha az öt vezető anyagból kettő minden nap Romániáról szól, az olvasónak az lesz a benyomása, valami nagyon fontos történik Romániában. De ez a kis közösségek sajátossága, a Wikinews még gyerekcipőben jár. Az elején a Wikipédián is voltak hasonló furcsaságok.

- Mi a legnagyobb probléma, amivel ma a Wikipédiának ma meg kell küzdenie?

- A legnagyobb probléma a nagyságrend növekedéséből származik. Nem tudjuk, hogyan tartsuk fenn a barátságos közösséget, ami jellemzi. A Wikipédia arra épül, hogy egy közösség írja, szerkeszti, és felügyeli. Figyelnek egymásra: ha valaki például szerzői jog által védett szöveget tesz fel, vagy valahol hiba történik, a közösség javítja, szankcionálja. A magyar Wikipédián ez még jól működik, az angol nyelvűn már nem mindig. Ott már túl sok az ember, a szoros közösség kezd felbomlani. Olyan ez, mintha egy kis falut hasonlítanánk össze egy nagyvárossal. A faluban még mindenki ismer mindenkit, az emberek köszönnek egymásnak, és erős a közösség érzése. A nagyvárosban az emberek nem ismerik egymást, ezért durvábbak is – az angol nyelvű Wikipédián már megjelentek ennek a tünetei.

Egy másik fontos kérdés, amelyről sok a vita, hogy minek mekkora a jelentősége, mi az, ami érdemes arra, hogy szócikk legyen belőle, és mi az, ami nem. A saját házáról például nem írhat szócikket egy szerkesztő. Vannak viszont olyan általános iskolák, amelyekről van szócikk, mert valamiért érdekesek. A legtöbb általános iskoláról viszont nem lehetne szócikket írni. Fontos és aktuális kérdés, hol húzzuk meg ezeket a határokat. A szerkesztők között a legtöbb vita ilyen kérdésekről szól, és nem olyanokról, amiket legtöbben elképzelnek, hogy például jobb vagy baloldali szempontból foglalkozzanak egy témával.

- Elindult a Wikinews, a Wictionary, a Wikicities. Mi lesz a következő, merre fejlődik tovább a Wikipédia?

- A közösség állandóan új ötletekkel áll elő, mi inkább az aktuális projekteket, oldalágakat fejlesztjük, tökéletesítjük. Nem is minden elképzelés valósítható meg – valaki nem is olyan régen egy költészettel foglalkozó wikit akart indítani, de az ötletet elvetettük. A költészet ugyebár tipikusan nem az a dolog, amit közösen lehet megalkotni.

Összefoglaló a RE: aktivizmus konferenciáról