Gyõztek a zöldek - háborítatlan marad a természet

Veber Tamás

Zengő helyett Tubes-hegy - erre a környezetvédelmi és a honvédelmi érdekek közti kompromisszumra jutott
a kormány az ország déli határá-
hoz telepített NATO-radar ügyében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a döntésről értesülésünk szerint ma személyesen tájékoztatja Sólyom László államfőt. (A találkozó tényét és azt, hogy utána Juhász Ferenc honvédelmi, illetve Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter társaságában tart tájékoztatót a kormányfő, már bejelentették.)

Az újabb döntéssel hosszú vita zárulhat le. Magyarország még a Horn-kormány idején kezdett tárgyalni a NATO-val három nagy teljesítményű radar magyarországi telepítéséről. A helyszínekről az Orbán-kormány idején döntöttek. Az azóta eltelt időben Bánkúton és Békéscsabán már felépült az új állomás. Délen azonban, a katonai szempontból legalkalmasabbnak tartott Zengőn meg sem tudták kezdeni a munkákat a zöldek tiltakozása miatt. A természetvédelmi területen az építkezés 2004 tavasza óta áll, a vita azóta tart: hogyan lehet szavatolni a legjobban Magyarország biztonságát úgy, hogy a környezeti értékek se sérüljenek.

Alternatívaként számos helyszínt vizsgáltak meg a Mecsekben és a Villányi-hegységben. A nyilvánosságra került hegycsúcsok között sokáig nem szerepelt a Tubes, holott a többi helyszínről hamar kiderült, hogy nem, vagy csak kevéssé alkalmas radarállomás építésére. A Tubes mellett végül az dönthetett, hogy nem sokkal alacsonyabb a Zengőnél, ennek köszönhetően a mérések szerint az ide tervezett állomás felderítőképessége sem lenne lényegesen rosszabb, mint az eredeti helyszíné. Ráadásul itt már van egy katonai objektum, a honvédelem mikrohullámú láncának egy eleme. Ezt
könnyen el tudják helyezni máshová.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egy tegnapi sajtóbeszélgetésen már utalt arra, hogy más helyszínt találtak, konkrét hegycsúcsot azonban nem jelölt meg. Mint mondta, a környezetvédelmi és a biztonságpolitikai szempontokat is kielégítő javaslattal áll elő a közeljövőben a honvédelmi vezetés a Zengőre tervezett NATO-radar ügyében.

A Zengő ellen szólt az is, hogy Sólyom László személyében olyan államfőt választott meg júniusban az Országgyűlés, akiről köztudott, hogy környezetvédőként ellenzi a természetvédelmi területre tervezett építkezést. Már köztársasági elnöki megbízatását elnyerve, de magánemberként vett részt ősszel a Zengő-túrán.

Az új helyszínt az illetékes szakhatóságokkal, az önkormányzatokkal, a környezetvédőkkel és a NATO-val is egyeztetni kell. Ez utóbbi ráadásul súlyos anyagi kérdés is. A katonai szövetség ugyanis a három nagy teljesítményű radarra összesen több mint húszmilliárd forintos támogatást nyújt, a szerződésekben azonban a Zengő szerepelt. A beruházást eredetileg 2006 végéig kellene befejezni. A HM augusztus elején kezdeményezte a NATO beruházási ügynökségénél, hogy halasszák el a Zengőre tervezett radarberendezés gyártását, amíg meg nem találja Magyarország a lokátor végleges helyét. Miután a helyszín és a határidő is változik, további alku tárgya, hogy a katonai szövetség milyen részt vállal a beruházás finanszírozásából.

Mindenesetre, ha a helyszínt kiválasztották, egy-másfél év alatt a kivitelezés is befejeződhet, így optimális esetben 2007 első felétől a lokátorok működni fognak.